Dühöngő szoba

A dühöngő szoba

Dühöngő szoba – az Ön cégénél van ilyen?

Egy frontvonali vezetőtől, pontosan egy csapatvezetőtől hallottam, hogy van náluk egy dühöngő szoba ahova akkor hívják be, ha a vezetőik úgy akarják leüvölteni a fejüket, hogy annak ne legyen szem és fültanúja. Kemény!

Ugyanennél a cégnél beszélek egy középvezetővel, esetünkben egy művezetővel, és jóindulatúan érdeklődve rákérdezek a dühöngő szobára.
Picit elfehéredik, majd elvörösödik, és azt mondja, hogy álmában sem gondolta volna, hogy a csapatvezető így fogja fel a helyzetet. Egy viszonylak kieső helyen lévő tárgyalóba szokta hívni a csoportvezetőket a különböző problémák megbeszéléséhez. Céltudatosan teszi így, hogy a dolgozók még véletlenül se lássák, hallják, hogy ők problémákat beszélnek meg. Néha indulatos megbeszélések is vannak, de ez természetes, hisz mindenki stresszes, ha nem megy ki egy szállítmány, ha ki esik egy gép………

Bizony ilyen könnyű félreérni másikat és a másik cselekedete mögött az ártó szándékot látni.

Kommunikáció és bizalom

Ha a vezetői szintek között kialakul a bizalom, akkor ehhez hasonló esetek nem fordulhatnak elő. Minél nagyobb a bizalom annál inkább a munkára koncentrálnak a munkatársak. Persze a kölcsönös bizalom kialakítása hosszú folyamat. Ezért része a vezetőképzési programunknak a bizalom témakörének megismerése.

 

 

 

 

 

 

2 thoughts on “A dühöngő szoba”

  1. Köszönöm a hozzászólást!
    Valóban jobban kellene egymás különbözőségére figyelni, hisz nagyon kis félreértésekből nagyon nagy konfliktusok keletkezhetnek.
    Sok helyen dolgozva azt látom, hogy érdemes a hatékony kommunikáció alapvetéseit egy közösségnek megtanulnia, hogy az óhatatlan mindennapi konfliktusait anélkül tudja megoldani, hogy egymásnak sebeket okoznának. Nézetem szerint a programunkban megtalálható asszertív kommunikáció alapjainak elsajátításával érdemes kezdeni

  2. Valóban fontos a kommunikáció bármilyen közösségben, és különösen sok nehézségbe ütközhetünk ennek kapcsán egy munkahelyi kollektívánál, ahol nemritkán különböző korú, nemű, származású emberek között kell(ene) megoldani a dolgot. Mindenki máshogyan szocializálódik, ezáltal másként dolgozza fel az inputokat. Ezt fontos lenne minden kommunikálónak (a vezetőknek és a dolgozóknak egyaránt) szem előtt tartani, amikor a másik emberrel teremt kontaktust. Hiszen ha beszűkülten, kizárólag a saját szemüvegünkön keresztül vizsgáljuk a dolgokat – akár közlőként, akár befogadóként – abból a fent leírtakhoz hasonló bonyodalmak lehetnek.

Leave a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..