Bölcsé válni a megpróbáltatások által - gyakorlatorientált vezetőképzés

Bölcsé válni az élet, a munka megpróbáltatásai által!

Szeretnél bölcsé válni, bölcsen nyugdíjba menni?

Régóta foglalkozom képzéssel, vezetőképzéssel. Számos kékgalléros dolgozóval, vezetővel – elsősorban középvezetőkkel, frontvonali vezetővel találkoztam. Mindig megérint és mélyen érdekel, ha olyanokkal hoz össze a jó sorsom, akik a munkában eltöltött évek alatt nem égtek ki, nem váltak közönyössé, hanem bölcsé váltak. Akik nem tették le a fegyvert a középszer előtt, hanem minden nehézség ellenére a kiválóságot tűzték ki célul. Írásomban azt szeretném körbejárni.

  • Hogyan lehetne jól megfogni, mi a jellemzője a bölcsességnek?
  • Lehet-e bölcsé válni egy munkahelyen?

Kedvemre való a bölcsesség tanulmányozása, különösen a „kisemberek”, a dolgozók, a frontvonali vezetők, esetleg a középvezetők kontextusában. Itt és itt foglalkoztam már a bölcsességgel, elsősorban a sztoikus filozófia mai körülmények közötti alkalmazásával.

 

Nehéz tudományos igényességgel, objektív mérőszámokkal leírni a bölcsességet.

A kutatók bölcs emberek tanulmányozásával próbálják leginkább meghatározni a bölcsesség lényegét.

Nekik azzal a problémával kell szembenézniük, hogy aki bölcs, az minden bizonnyal annyira szerény is, hogy nem fog jelentkezni, amikor a pszichológusok, szociológusok olyan vizsgálati alanyokat keresnek, akik a saját megítélésük szerint bölcsek.
Lao-ce, i.e 600 körül élő bölcs nem magától írta meg a Tao Te Kinget, az Út és erény könyvét. Élete végén visszavonult a magányba és ökrének hátán elhagyta városát. Egy kapuőr megérezvén Lao-ce bölcsességét, arra kérte, ha már elmegy, hagyja hátra tanácsait az utókor számára. Unszolására vetette papírra három nap alatt a kínai kultúra egyik fő művet.

Ha a tömegek bölcsességére alapozva kérnek a kutatók javaslatokat bölcs emberekre, akkor könnyen celebeket, gurukat, divatos embereket neveznek meg a javaslattevők.

Nem irigylem azokat a kutatókat, akik egész életüket arra szánják, hogy megértsék, hogyan lehet bölcsé válni!

 

Amiben egyetértenek a bölcsesség tanulmányozásával foglalkozó kutatók:

A sok tudás ≠ bölcsességgel.

A kor növekedése ≠ bölcsességünk növekedésével.

“Bölcsé válni úgy lehet, hogy az élet nekünk szánt megpróbáltatásaiért teljesen vállaljuk a felelősséget, azokat a legjobb tudásunk szerint, magunkat nem kímélve megválaszoljuk, úgy hogy közben azokból tanulunk és fejlődünk!”

 

A bölcsesség Monika Ardelt kutató szerint 3 összetevőből áll:

A bölcsesség 3 összetevője - gyakorlatorientált vezetőképzés

 

A bölcsességnek van egy gondolkodásbeli, kognitív összetevője. 

A bölcs ember jellemzője a kíváncsiság. Szeretné ítélkezés nélkül megérteni a „világot”, éppen ezért a dolgok mélyére akar ásni, nem elégszik meg a nyilvánvaló magyarázatokkal. Vizsgálódása közben együtt tud élni az ellentmondásokkal, paradoxonokkal. Nem jellemző rá a fekete-fehér gondolkodás, a képzetlen elmére jellemző azonnali ítélkezés.

Ítélkezés nélkül tudomásul veszi, hogy az életben vannak olyan dolgok, jelenségek, amelyekre nincs hatása, amelyeket nem tud megismerni. Képes ítélkezés nélkül elfogadni, ha valaki nem osztja az ő véleményét vagy más véleményen van. Egy rabbis vicc jutott az eszembe:

Rabbi! Mi a bölcsesség legfontosabb jele?
Az barátom, ha nem vitatkozol hülyékkel!
De rabbi, néha mások neked esnek egetverő hülyeségeikkel. Csak nem szabad azokat szó nélkül elfogadnunk??! Csak vissza kell vágnunk!
Igazad van, fiam!

 

A bölcsesség összetevője azönreflexiós képesség is.

A bölcs ember képes megfigyelni nemcsak mások, hanem saját maga gondolkodásmódját és éppen ezért tud gondolkodásmódot váltani. Képes több szemszögből, több idősíkban értelmezni saját tapasztalatait, a világ történéseit. A több szemszögből való észlelés, értelmezés segíti kizökkenteni az én-központú gondolkodásmódból.
Ez a mai rohanó világban rendkívül nehéz, hiszen az önreflexióhoz lelassulásra, strukturálatlan időtöltésre lenne szükség.

 

S végül van egy érzelmi összetevője is a bölcsességnek.

A bölcs ember tisztában van az érzelmek jelentésével, saját érzelmeivel. Nem fél a negatív érzelmeitől. Tudja, hogy azok csupán a veszélyt jelzik. Meg tudja különböztetni azokat a negatív érzéseit, amire figyelni kell, azoktól, amivel együtt kell élnie. A negatív érzések például annak is óhatatlan velejárói, ha valami újba kezdünk, olyanba vágunk, amit eddig nem csináltunk. Ez azonban nem szabad eltántorítson bennünket a kísérletezéstől, a felfedezéstől. Ha félünk a prezentációtól, a nyilvános szerepléstől, akkor jobb, ha elmegyünk egy képzésre, mintsem kerüljük az ilyen alkalmakat.

A bölcs ember együtt érez másokkal, érdeklődik mások története iránt. A bölcs ember jóban van magával, ezért hallgathat megérzéseire.

Rumi, perzsa filozófus és költő versében tökéletesen megfogalmazza a bölcsesség érzelmi összetevőjét:

 

A FOGADÓ HÁZ
Simon Imre fordítása

Az emberi lény mint egy fogadóház
Minden reggel más vendéget vár
Az öröm a szomorúság és a
hitványság
Gyakori vendégek
De nagy ritkán a tudatosság is betéved
Fogadd be őket szívesen
Még ha a fájdalom is durván bedörget
Adj neki helyet
Hisz ő is a te vendéged
Fogadd be őket szívesen
Mert új örömöket hoznak neked
A szégyenkezés a rosszindulat
Borús gondolatok
Szívéllyel fogadd őket úgy szintén
Légy hálás mindegyiknek
Mert mindnyájan Istentől jönnek

Bölcsé válni = tanulni a tapsztalatokból - vezetőképzés

Mennyiben több a bölcsesség, mint a kiválóság?

Több cégnél találkoztunk olyan kiváló szakemberekkel, akiket a környezet nehezen tud elviselni. A tudásuk nélkülözhetetlen, de pokrócok, rosszkedvűek, felsőbbrendűek – senki sem dolgozik velük szívesen.
A bölcsességnek van egy transzcendens, magán, önérdeken, egocentrizmuson is túlmutató, egy önmagát is megújító része. Az önreflexió, a több szempontból való észlelés, az empátia az, ami a kiválóságból bölcsességet varázsol.

Kedves olvasó! Van a környezetedben, a családodban, a barátaid között, netán a munkahelyeden valaki, akit bölcsnek gondolsz? Mi alapján gondolod őt bölcsnek? Fontos számodra, hogy bölcsé válj? Kíváncsi vagyok a véleményedre!

 

Lehet-e bölcsé válni egy munkahelyen?

Azt tapasztalom, igen! A tréningjeimen a következőket szokták észrevenni azokon, akiket bölcsnek tartanak:

  • Együtt tud élni azzal, hogy mindig lesznek nehézségek, problémák, konfliktusok. Ennek ellenére nem veszíti el kezdeményező kedvét, agilitását. A bölcs dolgozó, vezető azt kérdezi magától:

A csapatommal együtt mindent megtettünk, hogy a legjobbat hozzuk ki a helyzetből?

Én mindent megtettem, hogy a legjobbat hozzam ki magamból?

 

  • Nem pletykálkodik, problémák esetén nem gondolja azt, hogy a mögött mások ármánykodása, ártó szándéka húzódik meg. A számomra legszimpatikusabb hozzáállást egy tréning résztvevőtől hallottam:

„Kollégáimról azt feltételezem, hogy a maguk területén mindent megtesznek azért, hogy jól menjenek a dolgok. Ha valami probléma történik, az valami olyan különleges ok miatt történik, amit meg kell beszélnünk!”

  • Kíváncsi marad, nem jellemző rá a kompetencia fáradtság, a jóllakottság.

Mindig van valami érdekesség, mindig van valami apróság, amiben fejlődni tudok, fejlődni tud a csapatom!”

  • Megmarad embernek!

Nem felejti el, hogy honnan jött!

  • Nyugodtan, tisztelettel bánik másokkal, akkor is, ha ő nem ezt kapja tőlük.

Ha megbántották, becsapták nem felejti, de nem is vág vissza. Ha a másik műszak, másik egység csinált hibát nem kezd bosszú-hadjáratba, hanem megbeszélést kezdeményez.

  • Fejlődni akar, de nem másokhoz, hanem a régi önmagához hasonlítja magát és csapatát. Ha valaki jobb nála, akkor attól tanulni akar, ha valaki rosszabb nála, azt a hibát nem akarja elkövetni ő maga!
  • Amikor mások dicsérik, a legtöbbször azt hallom:

„Én nem tettem semmi különöset, csak tettem a dolgomat!”

 

Ezt kívánom mindannyiunknak: Tegyük a dolgunkat!

 

Leave a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..