A női vezetők sikeresebbek a vírus helyzet kezelésében!

Női vezetők kéretnek
a vírus okozta válság kezeléséhez!

Érdekes cikket olvastam ez egyik vezető amerikai híroldalon, melyet szerencsére már hazai hírportálokon is láttam. A szerző azon elmélkedik, hogy biztos nem véletlen, hogy azokban az országokban, ahol a legjobban kezelik a vírushelyzetet és a vírus nyomán keletkező gazdasági válságot női vezetők vannak. Németország: Angela Merkel, Új-Zéland: Jacinda Ardern, Izland: Katrin Jakobsdottir, Finnország: Sanna Marin, Taiwan: Tsai Ing-wen – bocsánat, ha valakit kihagytam.

 

Sajnos a tudomány-tagadó, macsó vezetőkből lényegesen több van hatalmon, mint eredményes női vezetőkből.

Ahol rosszul kezelik a válságot, keménykedő, macsót játszó, harci kürtöt fújó, diktatórikus módszerekkel vezető, tudománytagadó, oktatás ellenes férfi vezetők vannak az ország élén. Van, olyan férfi vezető, aki szerint a szauna és a vodka, no meg a sport (bocs nem a foci, hanem a jégkorong) a megoldás a vírus elleni küzdelemben.

 

Nos, ha ez így van, miért ilyen alacsony a női vezetők, országvezetők száma? 

A fent említett hírportálok azt próbálták megfejteni, hogy mit is csinálnak jobban a női vezetők. Ahogy én végigolvastam, nem csinálnak mást, mint amit a tudomány javasol. Számomra izgalmasabb kérdés, hogyha jobbak a női vezetők, miért van mégis sokkal több inkompetens férfi vezető hatalmon?

 

A legkézenfekvőbb válasz, mert ilyeneket választank a „zemberek”.

A tudományos megalapozottságú magyarázatok közül, tréneri tapasztalataimmal, az argentin származású szervezetpszichológus Tomas Chamorro-Premuzic megállapítási esnek egybe. Róla írtam már egy TED-es előadása, illetve a női vezetők – férfi vezetők kapcsán. Azóta megjelent a könyve is, melyet minden férfi vezetőnek szívből ajánlok.

Premuzic szerint három okból választunk határozott, ámbár inkompetens férfi vezetőket:

1, Könnyen összetévesztjük a magabiztosságot,  a      határozottságot a kompetenciával.

Arról, aki határozott, magabiztos, könnyebben elhisszük, hogy ért is ahhoz, amit csinál. A szakirodalom „holdudvar hatásnak” hívja a jelenséget.

2, Szeretjük a karizmatikus vezetőket.

A követők szeretik, ha valaki jól, érdekesen tud beszélni, ha valaki figyel rájuk, ha valaki ki mer állni eléjük. Amióta a tömegmédia megjelent, megjelentek a sztár vezetők, akikről jókat lehet írni, akik jó kiállásúak, akik jól megmondják az „igazat”, akik olyan témákat vetnek be, amin a médiumok tudnak csámcsogni. Angela Merkel életéről valószínűleg nem fog mozifilm készülni. Az ő életében nincsenek botrányok, nagy beszólások, motiváló beszédek. Csupán csak teszi a dolgát.

 

3, Nehéz ellenállnunk a narcisztikus vezetők varázserejének.

A narcisztikus vezetőknek grandiózus, sokszor megalomán terveik vannak (pl. nagy és jelképes építmények), tudják, hogyan kell hatni az emberekre. A narcisztikus vezetők hatnak a hallgatóság, a követőik saját narcizmusára. Szeretjük a híres embereket, szívesen követjük őket – ezért reklámoznak híres emberekkel. A fogyasztói társadalom hipnózisa sugallja, hogy jó lehetsz, bármit el tudsz érni, csak nézz ki jól, vedd ezt, meg ezt. Tele vagyunk olyan vezetőkkel, akik minden alátámasztás és tény nélkül bíznak magukban, elégedettek a teljesítményükkel. A narcisztikus vezetőkről a sötét hármas kapcsán már elmélkedtem ezen írásomban.

 

 Kis közösségekben könnyebben kiderül, hogy „meztelen a király”.

Minél nagyobb egy közösség, minél kevésbé tudják a követők megtapasztalni a vezetők valódi kvalitásait, annál könnyebb beleesni a Premuzic féle hármas csapdába.

Mit lehet tenni?

Premuzic szerint a megoldás az oktatás, a képzés, az önismeret fejlesztése, amire az említett cikk szerint a női vezetők nagy hangsúlyt helyeznek.
Számomra picit 22-es csapdájának tűnik a helyzet, mert az inkompetens vezetők, félve attól, hogy lelepleződnek, pont ezeket fogják vissza.
De ez még nagyobb kedvet ad ahhoz, hogy a tréneri szakmát űzzem.