Miért találó a vezetői kommunikáció Kurtzman féle meghatározására a Szent Grál keresése metafora? A „Szent Grál keresése” valami rendkívül kívánatos, értékes és gyakran nehezen megfogható dolog felkutatását jelenti. Egy hosszú és kihívásokkal teli utazást vetít előre valamiért, ami lehet, hogy nem is létezik, és ráadásul hihetetlenül nehéz célba érni. A Kurtzman féle meghatározásra azért találó, mert: Egyrészt kívánatos célt vázol! Melyik vezető ne szeretné megtapasztalni, hogy a csapatának, cégének minden dolgozója váll-vált vetve „mi”-ként küzd a közös célokért, a cég jövőképének megvalósításáért. Másrészt szinte lehetetlen elérni, fenntartani ezt az állapotot Aki vezetőként dolgozik, talán rövid időszakra megtapasztalhatta, – a csillagok szerencsés együtt állása mellett-, hogy milyen fantasztikus érzés „mi”-ként küzdeni a közös célért. Ugyanakkor azt is megtapasztalhatta, hogy milyen könnyen elillanhat ez az állapot. Harmadrészt azért találó, mert a Szent Grál keresése közben nem tudjuk megúszni a zsákutcákat, a kudarcokat! Manapság sok vezetőnél tapasztalom, hogy utat enged a zsigereiben magával hozott túltolt határozottságnak (értsd agresszivitásnak) és sikereket ér el vele. Felvillan számára a Szent Grál és azt hiszi, jó úton van. Senkinek ne legyen kétsége! A múlt század céges környezetében még sikeres lehetett az autokrata vezetői stílus. A mai VUCA világban azonban még pénzzel sem lehet kikényszeríteni a dolgozókból az elkötelezettséget, a gazdaszemléletet, az innovációt, nemhogy parancsra! Negyedrészt azért, mert a „vezetői kommunikáció Szent Gráljának megtalálása” hosszú utazást vetít előre! Akármennyire is megtanuljuk a nyertes-nyertes kapcsolatok kialakítását, az asszertív kommunikációt, nem fogjuk magunk mögött hagyni a konfliktusokat, az agresszív kommunikációt, a Machiavelli-féle hatalmi játszmákat! Sem a munkahelyeken, sem a közéletben. Miért? Azért, mert ez utóbbiak emberi mivoltunkból, leginkább az ősi agyrészeink, az emlős agy működéséből származnak. A hierarchiában való viselkedést az evolúció, a szocializáció elég erősen belénk huzalozta.

Miért találó a vezetői kommunikáció Kurtzman féle meghatározására a Szent Grál keresése metafora? A „Szent Grál keresése” valami rendkívül kívánatos, értékes és gyakran nehezen megfogható dolog felkutatását jelenti. Egy hosszú és kihívásokkal teli utazást vetít előre valamiért, ami lehet, hogy nem is létezik, és ráadásul hihetetlenül nehéz célba érni. A Kurtzman féle meghatározásra azért találó, mert: Egyrészt kívánatos célt vázol! Melyik vezető ne szeretné megtapasztalni, hogy a csapatának, cégének minden dolgozója váll-vált vetve „mi”-ként küzd a közös célokért, a cég jövőképének megvalósításáért. Másrészt szinte lehetetlen elérni, fenntartani ezt az állapotot Aki vezetőként dolgozik, talán rövid időszakra megtapasztalhatta, - a csillagok szerencsés együtt állása mellett-, hogy milyen fantasztikus érzés „mi”-ként küzdeni a közös célért. Ugyanakkor azt is megtapasztalhatta, hogy milyen könnyen elillanhat ez az állapot. Harmadrészt azért találó, mert a Szent Grál keresése közben nem tudjuk megúszni a zsákutcákat, a kudarcokat! Manapság sok vezetőnél tapasztalom, hogy utat enged a zsigereiben magával hozott túltolt határozottságnak (értsd agresszivitásnak) és sikereket ér el vele. Felvillan számára a Szent Grál és azt hiszi, jó úton van. Senkinek ne legyen kétsége! A múlt század céges környezetében még sikeres lehetett az autokrata vezetői stílus. A mai VUCA világban azonban még pénzzel sem lehet kikényszeríteni a dolgozókból az elkötelezettséget, a gazdaszemléletet, az innovációt, nemhogy parancsra! Negyedrészt azért, mert a „vezetői kommunikáció Szent Gráljának megtalálása” hosszú utazást vetít előre! Akármennyire is megtanuljuk a nyertes-nyertes kapcsolatok kialakítását, az asszertív kommunikációt, nem fogjuk magunk mögött hagyni a konfliktusokat, az agresszív kommunikációt, a Machiavelli-féle hatalmi játszmákat! Sem a munkahelyeken, sem a közéletben. Miért? Azért, mert ez utóbbiak emberi mivoltunkból, leginkább az ősi agyrészeink, az emlős agy működéséből származnak. A hierarchiában való viselkedést az evolúció, a szocializáció elég erősen belénk huzalozta.

Miért találó a vezetői kommunikáció Kurtzman féle meghatározására a Szent Grál keresése metafora?
A „Szent Grál keresése” valami rendkívül kívánatos, értékes és gyakran nehezen megfogható dolog felkutatását jelenti. Egy hosszú és kihívásokkal teli utazást vetít előre valamiért, ami lehet, hogy nem is létezik, és ráadásul hihetetlenül nehéz célba érni.
A Kurtzman féle meghatározásra azért találó, mert:
Egyrészt kívánatos célt vázol!
Melyik vezető ne szeretné megtapasztalni, hogy a csapatának, cégének minden dolgozója váll-vált vetve „mi”-ként küzd a közös célokért, a cég jövőképének megvalósításáért.
Másrészt szinte lehetetlen elérni, fenntartani ezt az állapotot
Aki vezetőként dolgozik, talán rövid időszakra megtapasztalhatta, – a csillagok szerencsés együtt állása mellett-, hogy milyen fantasztikus érzés „mi”-ként küzdeni a közös célért.
Ugyanakkor azt is megtapasztalhatta, hogy milyen könnyen elillanhat ez az állapot.
Harmadrészt azért találó, mert a Szent Grál keresése közben nem tudjuk megúszni a zsákutcákat, a kudarcokat!
Manapság sok vezetőnél tapasztalom, hogy utat enged a zsigereiben magával hozott túltolt határozottságnak (értsd agresszivitásnak) és sikereket ér el vele. Felvillan számára a Szent Grál és azt hiszi, jó úton van. Senkinek ne legyen kétsége! A múlt század céges környezetében még sikeres lehetett az autokrata vezetői stílus.
A mai VUCA világban azonban még pénzzel sem lehet kikényszeríteni a dolgozókból az elkötelezettséget, a gazdaszemléletet, az innovációt, nemhogy parancsra!
Negyedrészt azért, mert a „vezetői kommunikáció Szent Gráljának megtalálása” hosszú utazást vetít előre!
Akármennyire is megtanuljuk a nyertes-nyertes kapcsolatok kialakítását, az asszertív kommunikációt, nem fogjuk magunk mögött hagyni a konfliktusokat, az agresszív kommunikációt, a Machiavelli-féle hatalmi játszmákat! Sem a munkahelyeken, sem a közéletben. Miért?
Azért, mert ez utóbbiak emberi mivoltunkból, leginkább az ősi agyrészeink, az emlős agy működéséből származnak. A hierarchiában való viselkedést az evolúció, a szocializáció elég erősen belénk huzalozta.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

Vezetőképzés | Forlong Bt.
ADATVÉDELEM

Ez a weboldal sütiket (cookies) használ ahhoz, hogy a weboldal megfelelően működjön, továbbá az oldalt felkereső látogatók számára a legjobb felhasználói élményt lehessen biztosítani.

A sütikben elmentett információk a weboldalt felkereső látogatók böngészőjében kerül tárolásra, és olyan adatokat tartalmaznak amelyeknek segítségével felismerhetjük, ha a weboldalra visszalátogat, vagy segít abban, hogy a weboldal melyik oldalait látogatja a felhasználó a leggyakrabban, mik a legérdekesebbek számára, melyik részek a legjobban használhatóak.

A felhasználó a bal oldali rész fülein keresztül a süti beállításokat részletesen be tudja állítani.