Nemrég meghallgattam Fatma Deniz előadását – Egy idegtudós útmutatója a jobb vezetéshez (A neuroscientist’s guide to better leadership, TEDxBerlin Women) – és azonnal tudtam: ezt meg kell osztanom. Nem azért, mert forradalmi újdonságot tartalmaz, hanem éppen ellenkezőleg: mert pontosan azokat a gondolatokat erősíti meg az idegtudomány oldaláról, amelyeket középvezetői tréningjeinken hangoztatunk.
Igen, barátaim – vezetni ma már olyan nehéz, hogy az idegtudósok is besegítenek. Ezt tiszteletteljes humorral mondom, de teljesen komolyan gondolom. 🙂
Deniz az idegtudományok és a mesterséges intelligencia határán dolgozó kutató, emellett a berlini műszaki egyetem digitalizációs alelnöke.
Az előadásában három olyan alapelvet mutat be, amelyeket az emberi agy működéséből vezet le – és amelyek meglepően konkrét, azonnal alkalmazható útmutatást adnak a vezetői mindennapokhoz.
Ismerős helyzet: reggel szépen átgondolod a napodat, összerakod a prioritásokat, és fél óra múlva jön egy email, ami mindent átír. Újratervezés, gyors döntés és megyünk tovább. Aztán jön még egy. Aztán még egy. Ebédre már azt sem tudod, mi volt az eredeti terved.
Deniz azt mondja: az agyunk pontosan erre lett tervezve! Az agy folyamatosan integrálja a különböző érzékszervekből érkező jeleket – látás, hallás, tapintás – és a lehető leggyorsabban reagál a változásokra. Aki egyszerre lát és hall egy veszélyt, gyorsabban menekül. Ez evolúciósan életmentő volt.
Középvezetőként te is pontosan így működsz, csak nálad a „veszély” neve általában sürgős email, váratlan meetingkérés, vagy egy felső szintről érkező irányváltás. A jó vezető nem megmerevedik ezektől, hanem integrálja őket, és gyorsan, de átgondoltan reagál.
A kulcs: ne akard minden napod tökéletesen megtervezni. Tervezz rugalmasan, és gyakorold a gyors újratervezést – ez is tanulható készség.
A középvezető nem csupán egy csapat irányítója. Egyben információs csomópont is: fentről lefelé, lentről felfelé, oldalirányban is folyamatosan közvetít, szűr, fordít és összehangol. Ha ez a csomópont szűk keresztmetszetté válik, az egész szervezet hatékonysága csökken – és ezt sajnos mindenki megérzi.
Deniz kutatásokra hivatkozik, amelyek kimutatták:
Amikor emberek valóban együttműködnek, agytevékenységük szinkronizálódik.
Az úgynevezett agyak közötti szinkronitás – vagyis az, mennyire vannak összhangban a csapattagok agyhullámai – jobban jelzi előre egy csapat sikerét, mint az egyéni intelligencia vagy a személyiségtesztek eredményei.
Mit jelent ez a gyakorlatban? A bizalom nem luxus, hanem működési feltétel. Egy rövid, őszinte egyeztetés, egy figyelmesen végighallgatott probléma, egy informális kávé – ezek építik meg azt az alapot, ami aztán gyors és hatékony együttműködést tesz lehetővé.
Trénerként a legnagyobb sikerként azt élem meg, amikor hónapokkal a tréning után azt hallom a résztvevőktől, hogy „Kialakítottuk azt a szokást, hogy időnként közösen kávézunk és átbeszéljük a tapasztalatainkat.” Számomra ez a jele annak, amit az idegtudós úgy fogalmaz meg, hogy az „agytevékenységük szinkronizálódik”.
Ez az előadó személyes kedvence – és bevallom, az enyém is. Az agy neuroplaszticitása azt jelenti, hogy minden egyes ismétléssel, minden egyes gyakorlással erősödnek az idegi kapcsolatok. De nem egyik napról a másikra. Egy kísérletben patkányok – igen, patkányok, Deniz sem szégyelli megemlíteni őket – csak napokkal később, ismételt gyakorlás után mutattak kimutatható agyi változásokat.
Ez a mi tanulásunkra is igaz. A vezető fejlődése nem a nagy áttörésekből áll, hanem az apró, egymásra épülő lépésekből. Egy kísérlet, egy visszajelzés, egy kis korrekció, majd újraindul a folyamat.
Középvezetőként ez azt jelenti:
Ne várj tökéletes körülményekre. Örülj a kis sikereknek, tanulj a kis kudarcokból, és ne ugord át az esemény utáni önreflexiót, mert az lesz az, ami valódi tudássá alakítja a tapasztalatot.
Ezt én is folyamatosan gyakorlom. Néha sikerrel. 🙂
Deniz előadása pontosan azt igazolja idegtudományi alapon, amit a tréningjeinken tapasztalati úton élünk meg együtt. A rugalmas váltás, a bizalmon alapuló összehangolódás és a folyamatos, reflektív tanulás nem „puha” témák – ezek a hatékony vezető fejlődésének biológiai alapjai.
Trénerként az a célom, hogy ezeket az elveket ne csak fejből tudd, hanem a mindennapjaidban is alkalmazd – lehetőleg anélkül, hogy hozzá kellene olvasnod egy idegtudományos folyóiratot. Erre valók vagyunk mi, trénerek. 😊
Ha van kedved meghallgatni az előadást, itt a link 👉 TEDxBerlin Women – Fatma Deniz
Ha pedig a tapasztalati tanulást és a vezetőtársakkal való közös fejlődést részesíted előnyben – várunk vezetőképző tréningünkön.
Maradj kíváncsi, maradj szerény!
Barátsággal!
Héder Sándor
+36 30 9578 515 |
forlong@t-online.hu
Amikor a legjobb munkatársaid fizetik meg az árat Középvezetőként biztosan hallottál már ilyen mondatokat a csapatodban: „Ennél a cégnél megéri hülyének tettetni magadat!”
Mi az a 6 vezetői kompetencia, amivel az frontvonali vezetőknek rendelkezniük kell? 6 vezetői kompetencia fejlesztését támogatjuk azon frontvonali vezetők, műszakvezetők, csoportvezetők esetében, akik részt
A partnerség a munkahelyen ma már alapelvárás – legalábbis szavakban. A valóság azonban sok szervezetben egészen más képet mutat: az együttműködés romlik, a feszültség
Miért szükséges napjaink stresszel teli világában a kíváncsiság? Milyen szerepe van a kíváncsiságnak a tudás megszerzésében? Napjaink soha nem látott problémáinak megoldásához, a megnövekedett komplexitás
