Vezetői időgazdálkodás = fájdalom menedzselés - gyakorlatorientált vezetőképzés

Vezetői időgazdálkodás = fájdalom menedzsment

Közelebb vagyunk a vezetői időgazdálkodás Szent Gráljához!

Az időgazdálkodás a mai felgyorsult, komplex világunkban olyan fontos probléma, amelyre minden vezető keresi a legjobb megoldást. Sokan feladják a küzdelmet. A tapasztalatom szerint főleg a középvezetők, operatív frontvonali vezetők adják fel. Tréningjeinken gyakran halljuk tőlük: hiába tervezi meg a napját, a munkahelye beérkezve, az első öt percben ért hatások miatt át kell terveznie azt. Esélye sincs rá, hogy a hivatalos munkaidőben bármit is megcsináljon abból, amit tervezett, abból, ami a saját céljai, feladatai megvalósításához fontos lenne. Az értékadó munka marad otthonra!

Én időgazdálkodási módszerként a David Allen Hatékonyságnövelés stresszmentesen című könyvben leírt szemléletet és eszközöket alkalmazom. Ahol időgazdálkodás képzést kérnek, ezt is oktatjuk. Meggyőződésem, hogy a módszer zseniális, mégis sokszor azt veszem észre magamon, hogy racionális érvekkel kényszeríteni kell magamat a használatára. Néha meg a kényszerítés sem megy, aminek a következtében van, hogy egy-egy napom is rámegy a projektjeimmel kapcsolatos teendőim naprakésszé tételére. Azt is többször megtapasztalom magamon, hogy a nap végén nem is értem, miért nem csináltam meg egy feladatot. Persze másnak meg tudnám magyarázni, mennyi zavaró külső tényező volt, de magamat azért mégsem tudom becsapni.

Most töltöttem le Nir Eyal, idén szeptemberben megjelenő Indistractable: How to Control Your Attention and Choose Your Life (magyarul talán a megzavarhatatlan, elterelhetetlen szavak lennének a legjobb fordítások) című könyvét, ami nekem megvilágosodás erejű élményt hozott és remélem sok vezető társamnak is segíteni fog! Nir Eyal rávilágít arra, milyen jelenség húzódik meg a mögött, hogy kényszeríteni kell magunkat arra, hogy egy amúgy hatékony módszert használjunk, illetve miért is maradnak el azok a feladataink, amelyeket elhatároztunk, hogy megcsinálunk.

Ki Nir Eyal, mi a könyvének története?

Nir Eyal izraeli származású, Amerikában élő behaviour enginnering szakértő  – magyarra talán viselkedés mérnök szóval lehetne lefordítani. A Stanford egyetemen szerzett MBA diplomát és azzal kezdett el foglalkozni, hogy hogyan lehetne az online világban olyan módszereket bevetni (mérnöki pontossággal),  amelyek az oldalunkra szoktatják a látogatót. A munkái olyan jól sikerültek, hogy írt is egy könyvet Hooked címmel, mely világhírű lett. A Hooked mára az internetes oldalakat működtetők Bibliája.

Nir Eyal Indistractable - gyakorlatorientált vezetőképzés

Mondhatni túl jól is sikerült a munkája! Magát is annyira rászoktatta az online világra, hogy egyszer arra döbbent rá, hogy kérdezett valamit a kislányától, de a választ meg se hallotta, mert pittyegett a telefonja és automatikusan elkezdte nyomogatni azt. Ismerős? Ekkor kezdte megírni új könyvét, ami arról szól, hogy mi terel el bennünket az oly jól kitervelt céljainktól? Hogyan történhet, hogy pontosan megtervezzük teendőinket, mégis a külső környezetünk és a belső világunk, legtöbbször tudattalan történései, megakadályozzák céljaink elérését. Írásomban ez az utóbbit szeretném kiemelni a könyvből.

 

Az elefánt és az elefánt hajtó, azaz egy agy, két elme

Nir Eyal  Jonathan Haidt, az agy működését népszerűsítő metaforáját használja fel, hogy bemutassa modelljét. A metafora azt mondja, agyunk működése hasonló az elefánt és az elefánt hajtó viselkedéséhez. Az elefánt az impulzív, ösztönös, tudattalan viselkedést jelképezi, a hajtó a tudatos, racionális elmét, míg az általuk bejárt út a környezetet.

Vezetői időgazdálkodás = fájdalom menedzsment - elefánt és az elefánt hajtó - gyakorlatorientált vezetőképzés

Eyal szerint az emberi agy alapállapota egy enyhe nyugtalanság, egy enyhe kellemetlen érzés, ami nem hagy békén minket, ami arra ösztönöz, hogy mindig csináljunk valamit. Valami olyat, ami kellemes érzéseket okoz. A vezetői időgazdálkodás területét ez úgy érinti, hogy beírjuk ugyan a naptárba, mit tervezünk, de ha a végrehajtás során jön valami kellemetlen érzés, naptárba rögzítés ide vagy oda, elkezdjük keresni a kellemes érzéseket. Ezért mondja találóan Nir Eyal, hogy az időgazdálkodás = fájdalom menedzsment.
A kellemes érzéshez kétféleképpen juthat el egy vezető: egy rövid vagy egy hosszabb úton. Választásától függ, hogy középszerű vagy eredményes és bölcs vezető lesz-e.

A kellemes érzéshez jutás rövid útja: azonnali jutalmazás – megnyugtatjuk az elefántunkat

Ha eme enyhe kellemetlen alapérzés mellett megjelenik a frusztráció, a stressz, a fáradtság, az elégedetlenség, a félem, akkor az impulzív elménk, az erős elefántunk, azonnal menekülni próbál. Elkezdi kétségbeesetten keresni, milyen cselekedetekkel tudná azonnal elnyomni a kellemetlen érzéseket. És megtalálja! Ránézek a facebookra, megnézem az e-mailjeimet, iszom egy kávét, pletykázunk kicsit a kollégákkal, szidjuk a politikusokat, stb.  és észre sem vesszük, hogy megy az idő.

Azonnali jutalmazás - vezetőképzés = fájdalom menedzselés

Azokat a dolgokat, amelyekkel rövid távon kellemes érzéseket tudunk elérni régen főbűnöknek hívták, ma fogyasztásnak, ami a gazdaság motorja.

A vezetők persze okos, kreatív emberek, ezért sokkal kifinomultabb módszerekkel nyugtatják az elefántjukat.

Hogy egy konkrét példám is legyen: Az értékteremtő vezetői munka rengeteg kellemetlen érzéssel jár!
A nehéz döntések meghozatala, stratégiai irányok kitűzése, veszteséges projektek leállítása stb., és mindez alapos elemzéseket igényel. Kockázatokat, konfliktusokat kell vállalni.
Aztán akármilyen jó döntést hozunk, annak végrehajtása sok-sok munkát igényel (ami szintén rengeteg kellemetlen érzéssel jár), miközben eredménye legtöbbször csak hosszútávon mutatkozik meg. Ehhez türelemre, következetességre (értsd ismétlődő, aprólékos, unalmas munkára) van szükség, miközben az idő megy, lassan haladunk, nem jön a pééénz, a pééénz, a „drágaszág” úgy, ahogy szeretnénk.

Egy vezető a sok kellemetlen érzés alól könnyen kibújhat és gyors, kellemes érzésekhez juttathatja magát, ha túlvállalja, pörgeti magát, sürög-forog. Ha túlvállalja magát, akkor rohangálnia kell. Itt is vagyok, ott is vagyok, itt is mondok egy vezetői bölcsességet, ott is mondok egyet. Itt is hozok egy gyors döntést, ott is hozok, sokat utazok,  „seggeket kell rugdosnom egész nap” (hallottam egy vezetőtől). Természetesen ez sok-sok azonnali jó érzéshez juttatja a vezetőt: fontosság érzete, sok kipipált feladat – „Ehhez is ÉN kellettem! Mindenhez ÉN kellek!”
Eközben lehet, hogy csak ő nem veszi észre, hogy a megbeszélései úgy fejeződnek be, hogy „erre az amúgy a cég szempontjából létfontosságú döntésre majd később visszatérünk”. És majd megint vissza térünk!

 

A kellemes érzéshez jutás hosszabb útja – a céljaim felé szörfözöm a kellemetlen érzések hullámain

Sajnos a következetes értékadó vezetői munka mind sok-sok mentális energiát igényel, ami sok-sok kellemetlen érzéssel jár. Hogy tud ezekkel a kellemetlen érzésekkel megbirkózni egy vezető? Eyal szerint hosszútávon nem működő megoldás, ha állandóan kényszerítjük magunkat egy feladat elvégzésére, ha állandóan megpróbáljuk elnyomni a negatív érzéseinket. Eyal szerint a következő úton jutunk el a Szent Grálhoz:

  • Önelfogadás, angolul self-compassion. Elfogadjuk, hogy igenis vannak kellemetlen érzések, ezek az életünk részei. Ebben a témában kihagyhatatlan olvasmány és szerencsére magyarul is elérhető Kristin Neff könyve: Együttérzés önmagunkkal; Hagyj fel az önostorozással és légy magabiztosabb.
  • Elfogadni a kellemetlen érzéseket és megtanulni szörfözni a kellemetlen érzések hullámain.
  • A kellemetlen érzések okozta helyzetre másképpen tekinteni. Meglátni benne az új lehetőségeket, az érdekességeket, az apróbb, eddig fel nem fedezett részleteket.
  • Fontos a céltudatosság, hogy olyan vonzó céljaink, jövőképünk, küldetésünk legyen, amiért érdemes vállalni az erőfeszítéseket. A céltudatosságnak elengedhetetlen része a rendszeres önreflexió, hogy tényleg a célunk irányába tartunk-e. Erre nagyon jó módszert mutat be a fent említett David Allen könyv. Sokat segíthet az is, ha van egy mentorunk, egy coach-unk, egy olyan jó barátunk, akivel megoszthatjuk önreflexiónkat, aki más szempontokkal, észrevételekkel gazdagíthatja azt.
  • Elengedhetetlen, hogy magunknak, magunkról olyan történetet, sztorit mondjunk, melynek állandóan visszatérő eleme, az „én irányítom a sorsomat”, az ”erős vagyok”, a „mindent meg tudok tanulni” gondolat.
  • És végül kb. 10.000 óra gyakorlás.

Szörfözés a kellemetlen érzéseken - vezetői időgazdálkodás - gyakorlatorientált vezetőképzés

Huh, ezzel a vezetői időgazdálkodás témájú írással meg is volnék. Gyorsan megnézem, a mi újság a világhálón! Itt érdemes kezdeni!

 

p.s.: Akit érdekel, hogy lehet eltéríthetetlen céljaitól, annak ajánljuk 3 alkalomból álló online is elérhető programunkat!

Vélemény?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .