A munkahelyeken már érezhető az emberi energia válsága!
Az emberi energia válsága nagyobb kihívás, mint a gáz vagy az olajválság, a recesszió és az infláció együttvéve.
Miért gondolom?
Akárhogy is csűrjük-csavarjuk, a munkahelyeinket, közösségeinket az emberek energiája, lelkesedése, kezdeményezőkészsége, felelősségvállalása, a céljaikért való küzdeni akarás hajtja.
Ha nincs ez a hajóerő, nem tudunk megküzdeni a kihívásokkal.
A vállalkozók egyik befolyásos magazinjának cikke szerint pont e becses energia, az emberi energia válsága éri el napjainkban a cégeket. A cikk szerint ez az újabb energiaválság szinte minden iparágban megmutatkozik, kiterjed az oktatásra, egészségügyre, államigazgatásra is!
Milyen okokra vezethető vissza az emberi energia válsága?
Az okok összetettek.
A nagy szervezetek vezetőit talán még vonzzák a cég céljai. Ők még láthatják munkájuk értelmét, megtalálják a maguk hasznát, ha eredményes a cégük. Az alattuk lévő dolgozói rétegek már egyre kevésbé.
A mai egyre nagyobb, komplexebb szervezetekben az egyén már csak a saját – munkautasításokkal, munkaköri előírásokkal szabályozott – szűk feladatát látja.
Nem látja, nem tapasztalja meg, hogy a cég végterméke hogyan szolgálja a vásárlókat. Így öröme, elégedettsége csak abból adódhat, hogy elérte a számára kitűzött célokat, ezért megkapta a bérét, de a más emberek kiszolgálásából származó öröme elmarad.
Ő már nem látja, hogy a munkája hozzájárul a közjóhoz, mások életének jobbá tételéhez. Pedig az ebből származó öröm lehetne a fenntartható örömforrása. A többletfogyasztásból származó öröm csak kilóinkat növeli. Nem lehet vele betömni az értelmetlen munkavégzés okozta ürességet.
A szervezet alsó szintjein dolgozók egyre kevésbé látják munkájuk hasznát, értelmét.
Eközben egyre kevesebb a munka öröme, a komplexitásból adódó hátrányok erőteljesen érintik a dolgozókat. Gyakoribb változások, több stressz, több újratervezés.
Nincs már állandó csapat, összetartó közösség. A munkaerő hatékony kihasználása érdekében a dolgozóknak egyszer ebben a csapatban kell dolgozni, másszor egy másik csapatban, esetleg más munkakörben.
Az emberi energia válsága eléri a családokat is.
Ha egy dolgozó nem látja értelmét a munkájának, nem találja a munka örömét, az kihat a családjára is. Lehet, hogy egyes családoknak több pénzük van, mint 10 éve, de pénzzel a lelki üresség nem gyógyítható. A belső üresség nem pótolható fogyasztással, wellnessel, bugyuta hobbikkal, a legújabb technikai kütyükkel.
A munkahelyeken mik a jelei az emberi energia válságának?
A legbiztosabb jele, ha a dolgozók csak annyit tesznek bele a munkába, hogy ki ne rúgják őket. A jelenség hivatalos megnevezése a quiet quitting, magyarúl a csendes kilépés.
Ha egy dolgozó eljut oda, hogy nem látja a munkájának az értelmét, nem érzi, hogy ahhoz a közösséghez tartozik, akkor csak magával és a túlélésével törődik.
Erre szép példa egy közelmúltban bezárt pizzéria tulajdonosainak kétségbeesett búcsúlevele.
„Éttermünket bezártuk. Sajnáljuk, hogy nem sütünk több Zemplénit, Magyarost, és semmilyet. Elismertségünket növekvő forgalmunk is mutatta: tavaly közel 20 000 pizzát sütöttünk. Ennek ellenére azért döntöttünk a bezárás mellett, mert belefáradtunk a munkavállalók folyamatos hazudozásaiba. Az el nem végzett munka miatti bosszankodásba. A lopásokba. A tudás nélküli, ugyanakkor nagy önérzettel bíró, úgynevezett szakácsok és modortalan felszolgálók, kiszállítók felelősségtudat nélküli munkavégzésébe!”
Biztos vagyok benne, hogy számtalan vezető és vállalkozó megosztotta az írást.
Ez a tipikus vesztes-vesztes helyzet. Nem véletlenül mondják még a legtapasztaltabb vezetők is, hogy ma nehezebb vezetni az embereket, mint pár évvel ezelőtt.
Hogyan kezelhető az emberi energia válsága?
Összetett a probléma és a cégek nincsenek könnyű helyzetben, mert egyszerre van jelen a befektetői elvárás (többet, még, még!) és az emberi energia válsága.
Az első lépés az lenne, hogy elismerjük, hogy az emberi energia válsága létező, valós probléma. Utána elkezdhetnénk egy érdemi párbeszédet a jelenség mélyebb megértéséről és a megoldások kereséséről.
Sajnos egyelőre az ellenkezőjét látom. A kiégett, fásult dolgozókat a hagyományos autokrata eszközökkel akarjuk jobb teljesítményre bírni: mérés, jutalmazás, büntetés, kamera mindenhol, agresszív nyelvhasználat.
Nézetem szerint a képzés, a vezetőképzés pedig a „részeg dilemmája” névvel ismert csapdahelyzetben van.
Miben tud segíteni a Forlong Bt. az emberi energia válság kezelésében?
Mi az üzleti világ egy kis szegmensére látunk rá. Ez pedig a frontvonalon dolgozók és közvetlen vezetőik világa.
Az egyéni jelentkezőknek a „Légy eltéríthetetlen céljaidtól” című online elérhető programunkat ajánlom. Vezetőknek, csapatoknak pedig a „Hogyan maradjak pozitív ennyi negatív hatás közepette? című személyes részvételen alapuló tréningünket javaslom.
„A megújuló energia bennünk és közösségeinkben van!” című írásunkat pedig ezen a népszerű oldalon olvashatod.
Kérdésem hozzád kedves Olvasónk:
- Te vajon tapasztalod-e magadon, csapatodon az emberi energia válságát?
- Neked milyen módszerek váltak be a kezelésére?
Barátsággal!
Héder Sándor
forlong@t-online.hu
+36 30 9578 515
