A motiváló vezetői beszéd művészete - vezetői prezentáció

A motiváló vezetői beszéd művészete – Athéni Xenophón

A motiváló vezetői beszédhez szükséges alapgondolat: Egy vezetőnek láthatónak, hallhatónak kell lennie!

Vezetői prezentáció és nyilvános szereplés tréningjeink egyöntetű tapasztalata, hogy a vezetők (mi elsősorban operatív vezetők képzésével foglalkozunk) nem szeretnek kiállni a csapataik elé. Legtöbbször az a hivatkozás, hogy „Nincs rá idő!”Az embereket csak a pénz érdekli!” stb.
Lehet ódzkodni a feladattól, de aki kiváló vezető akar lenni, annak azt javaslom, inkább sajátítsa el a motiváló beszéd művészetét. Mindenkit bíztatni szeretnék! Több mint két évtizedes tréneri tapasztalatom az, hogy a prezentáció, a nyilvános szereplés fortélyai megtanulhatók!
Egy vezetőnek láthatónak, hallhatónak kell lennie! Különösen igaz ez a konfliktusos, válságos helyzetekben. Senki sem fog egy láthatatlan embert követni.

 

Kitől lehet megtanulni a motiváló vezetői beszéd művészetét?

Ha szerencsénk van, a saját vezetőinktől. Elmegyünk egy prezentációs tréningre és megtanulhatjuk. Nézhetünk filmrészleteket vezetői prezentációkból, és végül olvashatunk klasszikusokat. Most a nyári szünet okán ez utóbbit szeretném javasolni azon vezetőknek, akik kiválóak akarnak lenni.

 

Athéni Xenophón, a választott vezető története

Dárius perzsa király, halála közeledtével idősebb fiát II. Artaxerxészt tette meg királynak. Ifjabbik fia Kürosz azonban ezt nem fogadta el és csatát indított bátya ellen a trón megszerzése érdekében. Kürosz hadsereget szervezett, melynek gerincét 10 000 görög zsoldos adta. A Babilon közelében lévő kunaxai csatát Kürosz hadserege meg nyerte, de maga Kürosz meghalt. Ezzel a küldetés értelmét veszítette. II. Artaxerxész tárgyalásra hívta a görögök vezetőit, tőrbe csalta és kivégeztette őket.

A 10.000 görög zsoldos ott állt távol a hazájától, Mezopotámia közepén, vezetők nélkül. A vezetők nélkül maradt katonák kétségbeesésükben nem tudták, hogy mi tévők legyenek.
Ezt látva az athéni Xenophón (i. e. 434i. e. 355) beszédet intézett a megmaradt alacsonyabb rendű vezetőkhöz, majd a katonákhoz, akik megválasztották vezetőjüknek. Xenophón vezetésével jutottak haza.
A csatába vezető útról, majd a csata utáni hazatérésről maga Xenophón írt naplót Anabaszisz (A hazatérés) címmel.  A napló révén a zsoldosok a Tízezrek néven kerültek be a történelembe. Xenophón naplója pedig az európai történelem első vezetői könyvévé vált, melyből többek között Nagy Sándor és Julius Cézár is tanult. Peter Drucker szerint Xenophón könyvei a mai vezetők számára is kihagyhatatlan olvasmányok! Jó hír, hogy az írások a Magyar Elektronikus Könyvtárból díjtalanul letölthetők.


https://forlong.hu/prezentacios-trening/

Felhatalmazó vezető az ókorban

Xenophón nem volt hadvezér, azonban egy rendkívül művelt, Szókratész tanításain nevelkedett kiváló vezető volt, aki tudta, hogyan kell megszólítani a katonákat, hogyan kell elnyerni bizalmukat és hogyan kell a mai értelemben felhatalmazó vezetőként vezetni a katonákat, úgy, hogy ő maga nem képzett katonai vezető. Csak azért ment el a zsoldokkal, hogy megismerkedhessen – és talán, hogy üzletelhessen – Küroszal.

A motiváló vezetői beszéd művészete – ismerd a hallgatóságodat!

A Forlong Bt. prezentációs modelljének egyik fontos eleme, hogy a prezentáló vezetőnek nagyon jól kell ismernie a hallgatóságát: Kik ők? Mi az élettörténetük? Milyen félelmeik, vágyaik vannak? Mi az az aktuális helyzet, amibe kerültek? Nos, Xenophón együtt élt a katonákkal, jól megfigyelte, kiismerte őket, amit aztán felhasználhatott akkor, amikor hozzájuk szólt.

Xenophón idézeteinek segítségével szeretném érzékeltetni egy kiváló vezetői beszéd fontosabb elemeit. Akit bővebben érdekel, töltse le a MEK-ból az Anabasziszt. Akinek kevés az ideje, töltse csak le a III. könyvet. Akinek egyikre sincs ideje, azt szeretettel várjuk prezentációs tréningünkön!

A motiváló vezetői beszéd művészete - érvelés, más megvilágításba helyezés

A motiváló vezetői beszéd művészete – a hallgatóság megszólítása

„Alvezérek! Látva jelen helyzetünket, én bizony sem aludni nem tudok, mint ahogy, azt hiszem, ti sem tudtok aludni, sem tovább nyugodni. Mert világos, hogy az ellenség mindaddig nem üzen hadat, míg kellőképpen felkészültnek nem érzi magát. Mi viszont nem törődünk vele, hogy miképpen állhatnánk ki ellene a legsikeresebben.”

 

A motiváló vezetői beszéd művészete – a veszélyek számbavétele

„Ha megadjuk magunkat, és a nagy király kezére kerülünk, mit gondolhatunk, mi vár ránk? Mit várhatunk tőle, aki keresztre feszítette vele egy anyától származó, már halott fivérét, de előbb levágta fejét és karját, mit várhatunk tőle mi, akiket nem véd senki, akik hadjáratot indítottunk ellene, hogy trónjától megfosszuk, és szolgasorba taszítsuk, sőt, ha lehet, még meg is öljük? Nem fog-e hát mindent elkövetni, hogy a legválogatottabb kínzásoknak vessen alá bennünket, hogy ezzel egyszer s mindenkorra elriasszon mindenkit, aki háborút akar indítani ellene?”

 

A motiváló vezetői beszéd művészete – a félelmekkel való szembenézés, azok más megvilágításba helyezése

„És ha közületek valaki esetleg azon aggódna, hogy nekünk nincsenek lovasaink, az ellenségnek pedig sok van, gondolja meg: tízezer lovas tulajdonképpen tízezer ember. Hiszen lóharapástól és rúgástól még senki nem vesztette életét a csatában, mert ami a harcban történik, azt a férfiak csinálják. És nem állunk-e mi sokkal biztosabb talajon, mint a lovasok? Hiszen ők lovuktól függnek, és nemcsak tőlünk rettegnek, hanem attól is, hogy leeshetnek, mi viszont biztosan állunk a földön, sokkal erősebben sújtunk le a szembejövőkre, és könnyebben eltaláljuk, akit akarunk. Csak egyetlen dologban van előnyük a lovasoknak velünk szemben: biztosabban menekülhetnek, mint mi.”

„Csak egytől félek: ha már hozzászoktunk ahhoz, hogy tétlenül és bőségben éljünk, hogy a médek és a perzsák szép s hatalmas asszonyaival és lányaival háljunk, elfelejtjük a hazafelé vezető utat mi is, akárcsak a lótuszevők. A helyes és jó szerintem az volna, ha először is megpróbálnánk visszatérni családunkhoz Görögországba, és megmagyaráznók a görögöknek, hogy magukra vessenek, ha szűkölködnek, hisz módjukban volna idehozni és gazdaggá tenni azokat, akik most ott nyomorognak.”

 

A motiváló vezetői beszéd művészete – a hallgatóság fontosságának a méltatása

„Mert ezek a katonák mind rátok tekintenek, és ha bátortalannak látnak benneteket, gyávák lesznek ők is mind, de ha késznek mutatkoztok szembeszállni az ellenséggel, és másokat is erre buzdíttok, tudjátok meg, követni és utánozni akarnak majd titeket. És úgy is van rendjén, hogy valamivel különbek legyetek, mint ők. Hiszen ti vagytok a vezérek, ti meg a vezérek helyettesei és a parancsnokok: amikor béke volt, az anyagi javakból is, a megtiszteltetésből is több jutott nektek, mint a közkatonáknak, tehát most, háború idején, méltán kívánhatja tőletek az ember, hogy derekabbak legyetek, mint a tömeg, és hogy a megfontolásban meg a tettekben elöl járjatok. Azt hiszem, elsősorban úgy segíthetnétek a seregen, ha gondoskodnátok róla, hogy új vezérek és alvezérek lépjenek az elpusztultak helyébe. Mert vezérek nélkül semmi szép, semmi jó nem jöhet létre – röviden szólva – sehol, de háború dolgaiban aztán végképp nem. Mert szerintem a rend megment, a rendetlenség pedig már sok ember pusztulását okozta.”

A motiváló vezetői beszéd művészete - a hallgatóság megszólítása

A motiváló vezetői beszéd művészete – a hallgatóság bevonása

„Én pedig, ha ti akarjátok az embereket buzdítani, készséggel követlek benneteket, de ha úgy rendelkeztek, hogy én legyek a vezér, nem fogok életkoromra hivatkozva szabadkozni, hiszen éppen most vagyok a legjobb korban ahhoz, hogy a vészt elhárítsam a fejünk felől.”

„Akinek tetszik, amit mondtam, minél hamarabb hagyja jóvá, hogy dolgunk végére járhassunk. De aki jobbat tud ennél, még ha közember is, ne restelljen előállni. Hisz mindnyájunk közös megmeneküléséről van szó.”

 

A motiváló vezetői beszéd művészete – cselekvésre felszólítás

  • „Először is, azt hiszem, el kell égetnünk szekereinket, hogy ne a kocsik irányítsák utunkat, hanem úgy vonuljunk, ahogy a seregnek a legjobb.
  • Aztán el kell égetnünk a sátrakat is. Cipelni nehéz őket, hasznukat meg nem látjuk, sem a harcban, sem az élelemszerzésben.
  • És szabaduljunk meg többi felesleges poggyászunktól is – csak attól nem, amit a háború vagy az evés, ivás céljából hordunk magunkkal -, hogy minél többen lehessünk fegyverben, és a lehető legkevesebb katonának kelljen málhát vinnie. Hiszen tudjátok, hogy a vesztesek minden vagyona úgyis idegen kézbe kerül; ha meg győzünk, az ellenséget tekinthetjük majd teherhordóinknak.”

 

Van-e köze egy 2500 évvel ezelőtt élt vezetőnek a XXI. századi készségekhez?

Ma számtalan kutatás foglalkozik azzal, hogy mik lesznek a XXI. században nélkülözhetetlen készségek. Nos, abban biztosak lehetünk, hogy a motiváló vezetői beszéd, a nyilvános felszólalás ugyanolyan fontos volt kétezer évvel ezelőtt, mint XXI. században. Érdemes megtanulni!

Leave a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..