„Főnök, én nem szakadok meg ennyi pénzért.” – a tudatos vezetői kommunikáció legnehezebb pillanata
Az ösztönös válaszodnak is van célja. Levezeti a feszültséget és megvédi a tekintélyed – mindkettőt tökéletesen. Csak épp a probléma marad, ahol volt.
Vezetői kommunikáció
A gyár legdrágább falai nem betonból vannak, hanem hallgatásból. Itt arról írunk, hogyan mondd el, amit gondolsz — visszajelzést, rossz hírt, elvárást — úgy, hogy közben a kapcsolat ne sérüljön, sőt erősödjön. Valós üzemi helyzetekből dolgozunk, nem tankönyvi példákból.
Miért nem szól a dolgozó? (És miért nem számít rá a művezető?)
A dolgozó egy szabályrendszert hoz magával arról, mikor érdemes megszólalni. A művezető egy képet arról, milyenek a dolgozók. A kettő egymást igazolja.
Miért nem szól a dolgozó? (És miért nem számít rá a művezető?) Tovább olvasom ›
Az 1:1 beszélgetés nem panaszkonténer
Bevezette a négyszemközti beszélgetéseket, két hónap alatt kialakult a bizalom – és ekkor kezdődött a baj. Miért ömlik minden a bevonó vezetőre, mit mutat erről a legfrissebb kutatás, és hogyan lehet keretet tartani anélkül, hogy visszalengne az inga a keménykezű őrmesterhez.
Az 1:1 beszélgetés nem panaszkonténer Tovább olvasom ›
„Figyelj oda jobban!” – a vezetői mondat, ami semmit nem old meg
A vezetői tréningeken a szerepjátékok fele ugyanazzal a mondattal ér véget: „Erre legközelebb figyelj oda jobban!” A dolgozó bólint, a vezető elégedett – és két hét múlva ugyanott tartanak. A mondat azért nem old meg semmit, mert eredményt kér ott, ahol viselkedést kellene változtatni. Héder Sándor írása arról, mit mondj helyette, és miért nem a dolgozó figyelmét kell megjavítani. Forlong Bt.
„Figyelj oda jobban!” – a vezetői mondat, ami semmit nem old meg Tovább olvasom ›
A csoportvezetők No.1 fájó pontja: hogyan vezessek, ha nincs igazi hatalmam?
Nekem kell könyörögni, hogy bejöjjenek – közben én vagyok a vezető.” Ha ez ismerős, nem a te hibád. Megmutatjuk, mi változott meg valójában a frontvonali vezető pozíciójában – és hogyan lehet kilépni az őrmester-óvó bácsi csapdából.
A csoportvezetők No.1 fájó pontja: hogyan vezessek, ha nincs igazi hatalmam? Tovább olvasom ›
Mindig a másik műszak a hibás — a naiv realizmus
„Két évtizede hallom ugyanazt a tréningeken: a másik műszakkal nem lehet együtt dolgozni. Mindkét fél mondja – egymásról. Lee Ross stanfordi kutató megnevezte ezt a csapdát: naiv realizmus. És senki sem látja magán.”
Mindig a másik műszak a hibás — a naiv realizmus Tovább olvasom ›
MUM-effektus: miért hallgatnak a dolgozók – még akkor is, ha pontosan látják a bajt?
„A műszakvezető tudja, hogy a sor nem tartja a tempót. A mérnök érzi, hogy valami nem stimmel. Mégsem szól egyik sem. Nem gyávaságból – hanem mert a szervezet megtanította őket hallgatni. Ezt hívják MUM-effektusnak. És a Challenger-katasztrófa is ezért történt.”
A HEAR-módszer: hogyan vitázz konstruktívan, ha a bizalom már megvan?
A konstruktív vita akkor működik, ha már megvan a bizalom. Megmutatjuk, hogyan vitázz eredményesen, manipuláció nélkül.
A HEAR-módszer: hogyan vitázz konstruktívan, ha a bizalom már megvan? Tovább olvasom ›
