féljék vagy szeressék a vezetőt - gyakorlatorientált vezetőképzés

Féljék vagy szeressék a vezetőt?

Féljék vagy szeressék a vezetőt? – Machiavelli óta foglalkoztatja e kérdés a vezetőket.

Frontvonali vezetőknek tartott tréningjeinken azt tapasztalom, hogy az újonnan kinevezett frontvonali vezetők döntő többsége azt választja, hogy szeressék! Főleg azok, akik megtapasztaltak már pár „förtelmes főnököt”. Ők elkezdenek egy lágyabb stílussal vezetni – Én nem utasítok, én kérek! Én nem vagyok főnök! Nekem nincsen semmi hatalmam!”– majd amikor visszaélnek a jóindulatukkal, elveszítik a türelmüket és bekeményítenek, szankcionálnak, fegyelmiket osztogatnak. Utána lelkiismeret furdalásuk lesz és újból lágyabbak lesznek, majd megint bekeményítenek, míg ők maguk bele nem fásulnak. A beosztottaikban pedig kialakul, megerősödik a tanult tehetetlenség.
Nem könnyű vezetőnek lenni!

Ha választani kell, inkább féljék – javasolja Machiavelli

„Szeressék-e inkább az uralkodót, mint féljék, vagy ellenkezőleg. Azt feleljük, egyik is, másik is szükséges lenne, de mivel nehéz e két dolgot összekapcsolni, biztonságosabb, ha tartanak tőle, mint ha szeretik, ha a kettő közül egyiknek már hiányoznia kell.” Niccolo Machiavelli

A félelem alapja az, amikor a követők (beosztottak, alattvalók) azt tapasztalják, hogy a vezetőnek van hatalma, ereje és azt fel tudja használni ellenünk. Úgy látják, jobb meghunyászkodni, lapítani, csendben lenni, elvegyülni a tömegben, azt csinálni, amit a többiek. Tréningeken állandóan hallom, hogy: „Volt itt valaki, aki ellentmondott a főnöknek. Ki is rúgták! Így inkább mi sem mondunk semmit!”

Machiavelli óta sokat változott a világ – sokkal komplexebb lett. Komplex problémákra nehéz úgy megoldásokat találnunk, ha félelemben tartjuk az embereket. Komplex problémák megoldásához kreativitás, türelem, csapatmunka kell, amihez egy más, nem a félelmen alapuló vezetői stílus szükséges. Most mégis azt tapasztaljuk a világban, hogy az agresszív, autokrata vezetői stílusnak reneszánsza van – külföldön. Sajnos ezt fokozza az a jelenség, amit a pszichológusok holdudvarhatásnak hívnak: akit a környezete határozottnak lát, arról elhiszi, hogy biztos tudja, mit akar, azt végre is tudja hajtani, tehát jó vezető. A kutatások azt mutatják, hogy a határozottság, az agresszivitás nem jelent kompetenciát is – sőt. Ezért van annyi balfék, arrogáns férfi vezető – lásd az erre vonatkozó írásunkat.

 

Mit mond ma a vezetéstudomány: féljék vagy szeressék a vezetőt?

Nos, a vezetéstudomány, pl. a befolyásos Harvard Business Review, a John Neffinger és Matthew Kohut szerzőpáros Compelling People című könyvének megállapítását visszhangozza. A kiváló vezetők egyszerre mutatnak ERŐT (strenght) és BARÁTSÁGOSSÁGOT (warmth).

vezetők hatása a dolgozókra - gyakorlatorientált vezetőképzés

A szerzők abban egyetértenek Machiavellivel, hogy e kettő nehezen összeegyeztethető. A jó hír az, hogy a kettő összeegyeztetése megtanulható – és mi maguk is erre vállalkozunk a gyakorlatorientált vezetői tréningünkön.

Vannak olyan vezetők, akiknek könnyű barátságosnak lenniük, de nem sugároznak erőt. Ők a „jó fiú” vezetők.

Nekik azt kell megtanulniuk, hogyan sugározzanak erőt annak érdekében, hogy kiváló eredményre vezessék csapatukat. Hogyan sugározzunk erőt? Nos, a Neffinger – Kohut szerzőpáros erre számos stratégiát javasol. Ezek kifejtésére egy blogírás nem alkalmas. Mi ezeket a stratégiákat beépítettük a vezetőképzőnkbe, a prezentációs képzésünkbe. Várjuk az érdeklődőket!

Más vezetőknek könnyű határozottnak, erősnek lenni, de ők nem barátságosak. Ők a „rossz fiú” vezetők.

E vezetőknek meg kell tanulniuk, hogyan kell kapcsolatot kialakítani munkatársaikkal, bizalmat építeni, egy olyan légkört kialakítani, amelyre a pszichológiai biztonság jellemző.

Vannak vezetők, akik nem barátságosak és nem is erősek.

Ők valószínűleg a csókos vezetők, akik azért lettek vezetők, mert valakinek valakijei –  persze ez is csak külföldi szakirodalomból származó túlzó általánosítás!

Erő és barátságosság a vezetői munkában - gyakorlatorientált vezetőképzés

Mit tanulhatunk Jürgen Klopptól és Julian Nagelsmanntól?

Jürgen Kloppról talán többet hallottunk. Ő a Liverpool sikeredzője, akit 2019-ben az év edzőjének választottak. A Manager Magazin az „Érezzük jól magunkat” edzőnek titulálja. A Wall Street Journal példaképként állítja Kloppot a mai cégvezetők elé, hogy hogyan is kell kapcsolatot kialakítani a csapattal.

Julian Nagelsmann a RB Leipzig edzője, aki a névtelenségből építette fel a Leipziget és ma már a Bayern München babérjaira törnek. Őt idézi a neves Stategy and Business magazin:

A siker 30%-a taktika, a 70%-a társas intelligencia.

Mellesleg Nagelsmann 28 évesen lett a Bundesliga legfiatalabb edzője.

Julian Nagelsmann 30% taktika 71% társas intelligencia

 

Erővel, annak is az agresszív megnyilvánulásával rövidtávon ki lehet taposni az eredményeket az emberekből, csapatokból.
Akik kiválóak akarnak lenni, azoknak az erő: következetesség, céltudatossá, eltökéltség megnyilvánulásaival kell élniük. E mellé kell még a barátságosság: az érzelmi intelligencia ott kell legyen a vezetői eszköztárban.

Várjuk képzéseinken azokat a vezetőket, akik kiválóak akarnak lenni!

Vélemény?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..