Stresszkezelési képzéseink során egy érdekes jelenséget figyeltem meg. Amikor a szervezeti stresszről beszélgetünk, a vezetők hitetlenkedve rázzák a fejüket, azokat a kutatásokat hallva, melyek szerint
„Hogyan lehetséges ez?” – kérdezik. „Nekik nincsen annyi felelősségük, mint nekünk, nincs olyan nyomás rajtuk, amivel mi nap mint nap szembesülünk.” Sőt néha azt is megkapják a dolgozóktól, hogy „A Ti munkátok sokkal könnyebb, mint a miénk! Csak ültök a gépetek előtt!”
Kedves olvasó! Ha Te is egyike vagy ezeknek a szkeptikus vezetőknek, ez a bejegyzés kifejezetten Neked szól. Megértem a nézőpontodat – elvégre a vezetéssel rengeteg kihívás és hatalmas felelősség jár. De mi van, ha a kutatások más történetet mesélnek? Mi van, ha az adatok azt sugallják, hogy az alacsonyabb szervezeti szinteken dolgozó alkalmazottak valójában több stresszt tapasztalnak, mint a vezetők?
A vezetők vállát sokkal nagyobb terhek nyomják, mint a dolgozókét. Kiváló, egészséges, kipihent vezetők és kiváló, egészséges, kipihent dolgozók nélkül nincs kiváló szervezet. Nem ellentéteket szeretnék generálni a vezetők és a dolgozók között.
Azt szeretném, ha egy jelenséget körbejárnánk és eljutnánk addig, mit is tudnak tenni a felsővezetők a dolgozók stresszének csökkentése érdekében. Spoiler: a legfontosabb a dolgozókat közvetlenül irányító frontvonali vezetők képzése!
A mérföldkőnek számító 1967-ben és 1987-ben kezdődő „Whitehall Tanulmányok” nevet viselő kutatások során évtizedeken át követték brit köztisztviselők életét. A kutatók is meglepő eredményekre jutottak: minél alacsonyabb valakinek a pozíciója a szervezeti hierarchiában, annál magasabb a stresszel kapcsolatos egészségügyi problémák kockázata. A legalacsonyabb szinteken dolgozóknál 2-3-szor magasabb volt a koszorúér-betegségből eredő halálozási arány a legfelsőbb szintekhez képest. Erről a kutatásról itt találsz egy nagyszerű videót!
Azóta több kutatás is megerősítette ezt a mintázatot:
Igaz! Sajnos nem ismerek átfogó hazai vagy európai kutatásokat. Ha valaki ismer ilyeneket, kérem, küldje a linkjét. Ami a hazai és a nyugati munkahelyeken hasonló (egyelőre😊), hogy itt is és ott is human sapiensek dolgoznak.
Amellett szeretnék érvelni, hogy a szervezeti hierarchiában megjelenő stressz gyökerei sokkal inkább az evolúciós örökségeink között keresendők, mint a mai környezetünkben.
Több ok is van, amiért a szervezeti hierarchia csúcsán lévők nem érzékelik, illetve nem értik a frontvonalon dolgozók stresszorait:
A változatos munkát végző vezetők stressze inkább epizodikus és a célok elérését gátló problémákhoz kötődik.
A frontvonalon dolgozó, minden nap ugyanabban a környezetben, ugyanazt a munkát végzők stressze gyakran krónikus. Zömében olyan stresszforrásokhoz kötődnek, amin nem tudnak változtatni. Ami a vezető szemében érthetetlen „fis-fos probléma”, az a dolgozó számára állandó stresszor lehet.
Az epizodikus stressz megerősít, a krónikus stressz megbetegít. Lásd korábbi írásainkat.
Ha tudsz változtatni egy stresszoron, ha meg tudsz küzdeni vele, mert meg van hozzá a szükséges hatásköröd, akkor csökken a stressz. Ha viszont el kell tűrnöd a stresszort, akkor a tartós stressz egészségügyi következményeivel kell szembenézned.
Ha magasabb a fizetésed, akkor kevésbé kiszolgáltatott életet élhetsz és több erőforrást költhetsz pl. az egészséges táplálkozásra, feltöltődésre, tested, elméd, érzelmeid karbantartására. Egy naponta 2×2 órát cégbusszal ingázó, 12 órát a sor mellett (kemény fizikai munkát) végző dolgozó és egy céges kocsival, céges parkolóval rendelkező, kötetlen időbeosztással dolgozó vezető stresszorai, stresszszintje között igenis van különbség!
Mindemellett az is igaz, hogy, a vezetők munkaidő után is előveszik a telefont és fogadják a fontos hívásokat – amit a dolgozók nem látnak.
A vezetők elsősorban más vezetőkkel találkoznak, beszélgetnek, velük osztják meg tapasztalataikat. Nehezen tudnak belegondolni a dolgozók helyzetébe, beleérezni pedig végképp nem.
Természetesen azt is készségesen elismerem, hogy miközben a kutatások sok cég vizsgálata után átlagolnak, nagy lehet a szórás a cégek között. Találkoztam olyan cégvezetővel, akinek szinte nulla volt az autonómiája, semmiben nem dönthetett a nyugati tulajdonos nélkül. A cégek életében különböző ciklusok vannak. Bizonyára magasabb a vezetők stressze egy válságos helyzetben, mint amikor növekedési szakaszban van a cég.
A nézetem szerint a szakirodalom talán legfontosabb ajánlását a Karasek – Theorell „MEGTERHELÉS – KONTROLL” modell foglalja össze. A modell az 1980-as években született kétdimenziós formában. Az egyik dimenzió a dolgozók megterhelését mérte, a másik azt, hogy a dolgozónak mekkora kontrollja van a munkája felett. A modell azóta kiegészült egy fontos dimenzióval, azzal, hogy a dolgozók mekkora támogatást kapnak vezetőiktől, illetve egymástól. A modellt az ábránk mutatja.
Tudom, sok olyan munkahely van, ahol minimális lehet a dolgozók kontrollja. Ilyen lehet a szalagmunka, ahol minimális a kontroll lehetősége, s mivel a szalag összeköti őket még inni, pisilni is egyszerre kell kimenniük.
Ezért fontos a közvetlen vezetők szerepe. Az csökkentheti leginkább a dolgozók stresszét, hogy a közvetlen vezetők milyen munkahelyi légkört tudnak teremteni.
Ezért egyre fontosabb az ő képzésük. Ma a frontvonali vezetőknek nem csupán ellenőrzési, fegyelmezési feladatuk van. Az eredményesség szem előtt tartása mellett, pontosabban annak érdekében, ma olyan munkahelyi légkört kell kialakítaniuk, hogy a dolgozók minden nap szívesen járjanak be dolgozni. Olyan légkört, amiben a legkiválóbb dolgozók azt mondják nekik: Azért vagyok itt, mert Te vagy a vezetőm!
Kedves szkeptikus vezetők! Remélem, kicsit sikerült csökkenteni a kétkedéseteket azon a tudományos megállapításon, hogy a dolgozók többet stresszelnek, mint a vezetők. Tudom, hogy sokat tesztek Ti is a dolgozók stresszének csökkentése érdekében! Remélem, az írásunk végére több ötletek lesz a dolgozói jóllét fokozására, mint a fagyinap, gyümölcsnap. (Amik természetesen jó ötletek és nagyszerű figyelmesség a cég részéről.)
Maradj kíváncsi, maradj szerény!
Barátsággal!
Héder Sándor
forlong@t-online.hu
+36 30 9578 515
Ha szimpatikus a gondolkodásmódunk, kérlek, nézd át képzési programjainkat!
A vezetők kiválasztása leggyakrabban a mélyvíz teszttel történik! Közép és felsővezetőknél gyakori a különféle helyzetgyakorlatokkal, vizsgákkal való kiválasztás. Tapasztalatom szerint frontvonali vezetők kiválasztása viszont a
Tisztelt frontvonali vezető! Szeretettel és tisztelettel köszöntelek abból az alkalomból, hogy céged Téged delegált a Forlong Bt. gyakorlatorientált vezetőképző tréning programra. A vezetőképzés programját elküldtük,
Szeretnél bölccsé válni, bölcsen nyugdíjba menni? Régóta foglalkozom képzéssel, vezetőképzéssel. Számos kékgalléros dolgozóval, vezetővel – elsősorban középvezetőkkel, frontvonali vezetővel találkoztam. Mindig megérint és mélyen érdekel,
Vezetői tréningjeinken mindig ajánlunk előadásokat vezetőknek! Azt is szeretjük, ha a vezetők ajánlanak nekünk, vagy egymásnak előadásokat. Számunkra az az érdekes, hogy milyen előadásokat tartanak
