A vezetés lényege a kapcsolat – nem a pozíció. Aki csak a hatáskörére támaszkodik, előbb-utóbb elveszíti az embereit. Aki bizalmat épít, az nehéz időkben is számíthat a csapatára. Ezekben az írásokban azt vizsgáljuk, mi tesz egy vezető–beosztott kapcsolatot erőssé, tartóssá és kölcsönösen előnyössé.
„A műszakvezető tudja, hogy a sor nem tartja a tempót. A mérnök érzi, hogy valami nem stimmel. Mégsem szól egyik sem. Nem gyávaságból – hanem mert a szervezet megtanította őket hallgatni. Ezt hívják MUM-effektusnak. És a Challenger-katasztrófa is ezért történt.”
A humoros vezetőt a kutatások szerint motiválóbbnak látják a munkatársai. Mi a jó és mi a rossz humor a csapatban, és hogyan használd tudatosan?
Humor a vezetői munkában: a legjobb fegyver, amiről senki sem beszél Tovább olvasom ›
„A fórumon csend van. Vagy néhány negatív hang dominál. A vezető azt gondolja: nem akarnak megoldásokban gondolkodni. A dolgozó azt gondolja: úgysem történik változás. Mindenki ugyanazt akarja – mégis megtörik valami. Ez nem motivációs probléma. Ez szocializációs örökség.”
Miért nem működik a partnerség a munkahelyen, ha mindenki ezt szeretné? Tovább olvasom ›
„»A vezető legyen határozott – különben megeszik a dolgozók!« Tréningeken mindig bólogatnak erre. De a határozottság önmagában nem erény – attól függ, mire épül. Négy vezető lehet egyformán határozott: az autokratikus, a bullshitelő, a machiavellista – és a hiteles. Csak az egyik épít igazán erős csapatot.”
A határozottság 4 árnyalata – és csak az egyik épít igazán erős csapatot Tovább olvasom ›
„A dolgozók 3%-a mozgatja a szervezeti párbeszédek 90%-át. Ők a kékgalléros influenszerek – akikről a szervezeti ábrák nem beszélnek, de a folyosón ők írják a valódi forgatókönyvet. Egy negatív hangadó hatása 2–7-szer erősebb a pozitívnál. A megoldás nem a túlharsogás – hanem a bevonás.”
A kékgalléros kulcsemberek szerepe gyökeresen átalakult az elmúlt évtizedekben – és ez a változás ma már minden modern szervezetben érezhető. Ez a bejegyzés előző írásunk folytatása, amelyben arról írtunk, hogyan alakult át a kékgalléros dolgozók helyzete a merev, hierarchikus szervezetektől kezdve a mai komplex, adaptív tanuló szervezetekig. Ha még nem olvastad, érdemes onnan kezdeni
A kékgalléros kulcsemberek 4 szerepe – több kell a szaktudásnál Tovább olvasom ›
Írta: Héder Sándor | 2026. február | 1. rész | 6 perces olvasás Ez a cikk egy kétrészes sorozat első része 2. rész: Miért nem az agresszív kommunikáció a bullshittelés ellenszere? → A tréner olykor meglepő helyzetbe kerül. Prezentációs képzésünk elején a résztvevők arról számoltak be, hogy az előző nap a főnök „hegyibeszédet” tartott.
Miért vált a mellébeszélés, a bullshit a vállalati kultúra részévé? Tovább olvasom ›
Mit értünk dolgozói empátia alatt valójában? Vezetői tréningeken újra és újra előkerül ugyanaz a gondolat: „A vezetőnek empatikusnak kell lennie a dolgozó iránt.” Ezzel általában mindenki egyetért. Azonban gyakrabban jön a folytatás: „De a dolgozó miért nem empatikus a cég iránt? Ha túlórázni kell, miért morgolódik? Miért nem látja be, hogy ez most fontos
Dolgozói elköteleződés vagy empátia? – Megfontolások vezetőknek Tovább olvasom ›
Frontvonali vezetők képzése
1993 óta.
Kétfős, családi vezetőképző műhely. Nincs két egyforma tréningünk, mert nincs két egyforma üzem.
Forlong Bt.
Felnőttképzési nyilvántartási szám: B/2020/002077
☎ +36 30 957 8515
✉ info@forlong.hu
Válaszolunk egy munkanapon belül.
Díjmentes konzultációA Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara önkéntes tagvállalata
A Humán Klub alapító tagja
