Az ismétlés a tudás anyja, de mi a tudás apja?
A tudás apja a bátorság, a kockázatvállalás! Számtalanszor megtapasztalom a vezetőképző tréningjeinken, hogy a résztvevők valójában tudják, hogyan kell kezelni egy konfliktust, mégis konfliktuskezelési tréninget kérnek. Abban sincs lényeges ismerethiány, hogy hogyan kell felkészülni, mire lehet számítani egy nehéz beszélgetés során. A hideghívás tréning során a résztvevők az ismeretet megszerezhetik, picit gyakorolhatják is tantermi körülmények között, de nem úszható meg a mélyvíz – ahhoz meg bátorságra van szükség.
Akkor nemesb-e a lélek? Hamlet dilemmája.
Shakespeare Hamletje művészi igényességgel mutatja be a helyzetet:
Lenni vagy nem lenni: az itt a kérdés.
Akkor nemesb-e a lélek, ha tűri
Balsorsa minden nyűgét s nyilait;
Vagy ha kiszáll tenger fájdalma ellen,
S fegyvert ragadva véget vet neki?
A hamleti dilemma így néz ki vezetői környezetben:
Akkor leszek-e jobb vezető, ha……
Nem szólalok fel, ha igazságtalanságot érzek vagy ha más a véleményem, mint a többieknek, a vezetőmnek és közben csendben szenvedek
Vagy
Szóvá teszem, ami bánt, amit igazságtalannak élek meg.
Felvállalom az ötletemet, ha másképpen gondolkodom, mint a többiek és megkockáztatom a konfliktust?
Akkor leszek-e jobb vezető, ha……
Delegálok és megkockáztatom, hogy a munkatársaim hibákat vétenek és az eredmény nem lesz olyan, mintha én végezném
Vagy
Ha nem delegálok, elvégzem én a munkát, de egyre több munkát kell végeznem?
Akkor leszek-e jobb vezető, ha……
Kipróbálok egy új dolgot, de abban hibázhatok, bizonytalankodni fogok és mások ki fognak nevetni
Vagy
Ha mindent a megszokott módon csinálok, de nem fejlődök?
A bátorság a tudás apja a vezetői munkában is!
A vezetői munkában nem úszható meg a bátorság, a kockázatvállalás! Hiába jó az ötleted, benne van a “pakliban” hogy a főnököd, a társosztályok képviselői nem fogják elfogadni. Hiába akarsz egy konfliktust megoldani, egy ellenvéleményt megfogalmazni, bizony lehet, hogy nem oldódik meg a konfliktus és az is előfordulhat, hogy az ellenvélemény hatására megsértődik a partnered. Nem segíti a kockázatvállalást a közkedvelt vezetői idéztet: Azt akarom, akkor is mondd el a véleményed, ha kirúglak érte!
De mi a kockázatvállalás másik oldala?
Mi a kockázat másik oldala, ha nem vállaljuk fel a véleményünket, nézeteinket? Nos, akkor a nemzetközi szakirodalomból ismert Abeline paradoxon jelensége játszódhat le. Jerry B. Harvey menedzsment szakértő 1974-ben azonosította ezt a tipikus csoportgondolkodási csapdahelyzetet, mely lényege, hogy egy folyamat mentén azt fogjuk kapni, amitől leginkább félünk! Az Abeline-paradoxon legbiztosabb jele, ha a közös megbeszéléseken hangoztatott vélemény ellenkezik a dohányzóban elmondott véleményektől!
Mi a ház ajánlata?
A határozott véleményem az, hogy a kockázat nem úszható meg! A kockázatokat viszont menedzselnünk kell! Így lehet a bátorság a tudás apja!
Igenis tudni kell, ki a másik fél, milyen a cégkultúra! Van olyan főnök, akinek nem érdemes ellentmondani, van olyan cégkultúra, ahol jobb hallgatni. Én magam is számtalan horror történetet hallottam a képzéseinken felsőbb vezetői után-nyúlásokról, meg nem hosszabbított szerződésekről, stb.
Érdemes megtanulni a diplomatikusságot, hogy hogyan mondjuk el a véleményünket úgy, hogy közben ne szerezzünk ellenségeket. Sajnos ezt a diplomatikusságot sokan marketing rizsának tartják – “hazudj szépen”!
A diplomatikusság, hívjuk azt tárgyalástechnikának, magunk eladásának vagy konstruktív konfliktuskezelésnek, igenis megtanulható, megtanulandó! Vezetők csak ilyen cégkultúrában kaphatnak olyan követőket, akik a cégüket előre viszik és nem csak bólogató Jánosok!
Te milyen cégkultúrában szeretnél dolgozni?
Ahol félni kell, hogyha elmondod a véleményedet és meg kell húzni magadat, vagy ahol az számít, hogy a legjobbat hozzuk ki a csapatból? Ehhez mindannyiunknak hozzá kell járulnunk és a bátorság nem úszható meg, ha egy érdem alapú cégkultúrát szeretnénk kialakítani. A tudás apja a bátorság!
Vélemény?
