A tudatlanság jéghegye - gyakorlatorientált vezetőképzés

A tudatlanság jéghegye

Amikor még azt hittük, hogy csak egy jéghegye van a tudatlanságnak …..

Nagyobb cégek frontvonali vezetőinek, középvezetőinek tartott tréningjeinken gyakran hallom azt a panaszt, hogy a feletteseink nem látják át a problémákat! Nem tudnak – nem akarnak(!) jó döntéseket hozni, mert őket nem érdekli, mi történik itt lent, csak a saját érdekeikkel tőrödnek.

Amióta nagy létszámú, komplex szervezetekben dolgozunk, jelen van ez a probléma. 1989-ben egy Sidney Yoshida nevű kutató a jelenséget egy zseniális vizuális ábrába foglalta össze. Ábrájának találóan a tudatlanság jéghegye címet adta.

A tudatlanság jéghegye - amit a vezetők látnak a szervezeten belüli problémákból

Kutatásai során azt találta, hogy:

  • A felsővezetők a szervezeten belüli problémák csupán 4 %-át ismerik
  • A középvezetők a problémák 9%-át
  • A frontvonali vezetők a 74%-át, míg
  • A frontvonalon dolgozók ismerik a problémák 100%-át.

 

A szervezet minden szintjén a komplexitással küzdünk

A vezetői hierarchia alján lévő vezetők tehát jól érzékelik, hogy valóban létezik a tudatlanság jéghegye, hogy feletteseik nem látják át azokat a problémákat, amelyeket ők a mindennapokban megtapasztalnak. Amivel a tréningeken, mint tréner győzködöm, hogy a frontvonali vezetők értsék meg, fogadják el, hogy ennek elsődleges oka a szervezetek radikálisan megnövekedett komplexitása. Az agyunk arra van „behuzalozva”, hogy a minket érintő problémák okozójának mindig valamelyik embertársunk fondormányát látjuk. Aki jobban akarja tanulmányozni, problémák esetén hogyan működik az elménk, annak javaslom Daniel Gilbert nagyszerű előadását.

Persze a felső vezetők is tudják, hogy nem látnak át minden szervezeten belül lévő problémát és nagyon is küzdenek e jelenség ellen. Ezért lettek méltán divatosak a munkatársak bevonására építő vezetői stílusok, a coaching. A leanes vezetők ezért vezették be a gemba sétákat, ezért terjednek az agilis technikák, belső informatikai rendszerek, hogy csak párat említsek.

 

Van ám még egy jéghegye a tudatlanságnak!

A felső vezetők szerint létezik még egy tudatlanság jéghegye!

Amit ők látnak problémának, pl. piaci változások, szabályozási környezet megváltozása, az innováció gyors sebessége, azt nehezen láttatják a szervezet frontvonalán lévő dolgozókkal. Persze a felsővezetők is emberből vannak és nekik is könnyű olyan következtetésekre jutni, hogy a szervezet frontvonalán lévők nem elkötelezettek, nem a cég érdekeit nézik, csak a pénz érdekli őket.

A tudatlanság jéghegye - amit a dolgozók látnak a szervezetet érintő problémákból

 

Mitől olvadhat meg a tudatlanság jéghegye?

  1. A racionalitás, a tudás, a tudásra épülő megoldások

Pörgessük a dr. Deming által népszerűsített PDCA kört (tervezés, cselekvés, ellenőrzés, javítás)! Használjuk a már rendelkezésre álló IT, kommunikációs, és elemző rendszereket. Különböző szervezeteknél dolgozva kevés szakmai tudáshiányt látok, inkább a tudás mozgatásával, az elmék összehangolásában látok problémákat. Az elmék összehangolásához viszont elengedhetetlen a következő pont.

  1. A szervezeten belüli „melegség”, a bizalomra épülő, pszichológiai biztonságot nyújtó kapcsolatok.

Én itt látom a legnagyobb hiányt!

A bizalmi kapcsolatok kialakításához érdemes lenne minden vezetőnek megismernie elménk működésnek pár alapvetésével. Elménknek működés közben olyan rövidítései, torzításai vannak, amelyek befolyásolják a munkahelyi kommunikációt, együttműködést. Ilyen pl. a negativitás irányába való torzítás, a kevés adatra alapozott gyors ítélkezés. Ezekből sajnos több is van! Akiket bővebben érdekel a téma, azoknak ajánljuk a gyakorlatorientált vezetőképző programunk önismereti modulját.

A cégeken belüli elmék összehangolásához érdemes megtanulni az asszertivitás szemléletét és technikáit, hogy felfelé, lefelé, oldalirányban is hatékony legyen a kommunikáció.

A prezentációtól, nyilvános szerepléstől a vezetők döntő többsége irtózik. Nekik érdemes biztonságos körülmények között megtanulniuk mindezt, mert a dolgozók nem fognak követni egy bátortalan, „láthatatlan” embert. A vezetők kisebb részének nem okoz gondot a munkatársaik előtti nyilvános szereplés. A tapasztalataim szerint nekik az üzeneteik fókuszálását, strukturálását lenne érdemes megtanulni.

 

Küzdjünk meg együtt a szervezeti komplexitás okozta problémákkal!

Küzdjünk a tudatlanság jéghegye ellen! Várjuk az érdeklődőket a „Légy az a vezető, akinek mindenki a csapatában akar dolgozni” gyakorlatorientált vezetői programunkra.

Vélemény?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .