Az önreflexió egy erőteljes technika, amely segít a vezetőknek (és bárki másnak) teljesítményük javításában. A Harvard Business Review kutatása szerint az önreflexió gyakorlása különbözteti meg a kiváló vezetőt az átlagostól. Ez azonban kihívásokkal teli folyamat lehet, mert megköveteli, hogy
Az önreflexió tudatos döntés. Az önreflexió során magadba nézel, hogy megtudd, ki vagy, mik az értékeid, és hogyan reagálsz a különböző helyzetekben.
Az önreflexió révén felismerheted erősségeidet, gyengeségeidet és vakfoltjaidat. Ez a tudatosság lehetővé teszi számodra, hogy alkalmazkodj, tanulj, fejlődj, hogy kiváló legyél!
A mai munkahelyek annyira pörgősek, hogy csak percek jutnak a vezetők számára az önreflexióra. Az élethelyzetünktől is függ, hogy a szabadidőnkben mennyit tudunk magunkkal foglalkozni. Akinek kisgyermekei vannak, esetleg még építkezik is, nem könnyű erre időt találnia.
Egy kísérletben a kísérleti alanyokat arra kérték, hogy 15 percig egyedül üljenek le egy üres szobában és gondolkodjanak. Voltak, akiknek témát is adtak, hogy min gondolkodjanak, voltak, akiknek azt mondták, bármin gondolkodhatnak. A kutatók közben „véletlenül” ott felejtettek egy elektromos sokkoló készüléket az asztalon.
A 15 perc befejeztével arról kérdezték a résztvevőket, hogy milyen volt 15 percig gondolkodni. A legtöbben nem szerették ezt a helyzetet és unalomként élték meg. Voltak, akik gondolkodás helyett el kezdték vizsgálni az asztalt, a széket, amin ültek, vagy elővették a készülékeiket. A Science-ben megjelent tanulmány szerint a férfi vizsgálati alanyok 67%-a, a nők 25%-a használta magán az „ottfelejtett” elektromos sokkolót! Volt olyan kísérleti alany, aki a 15 perc alatt 190 alkalommal használta!
De miért van ez így? Íme néhány lehetséges magyarázat:
Amikor egyedül maradunk a gondolataikkal, főleg mi férfiak, unalmat tapasztalhatunk. Az áramütések a monotónia megtörésére és némi stimulációra szolgálhatnak. A nők jobban tűrik az unalmat. Nem véletlen, hogy többségben őket alkalmazzák a monoton munkát igénylő munkahelyeken. Ma egyértelműen ők vannak többségben (az unalmas előadásokra épülő) oktatási rendszerben is. Munkahelyen is akkor van a legtöbb konfliktus a dolgozók között, ha nincs munka, mert akkor unalmukban egymást „kóstolgatják” a dolgozók.
Evolúciós programjaink szerint több a negatív gondolatunk és a vele járó kellemetlen érzésünk, mint a pozitív. Rágódunk a múltbeli hibáinkon, a jelenben a veszélyekre összpontosítunk, illetve aggódhatunk azon, mit hoz a jövő. Ez a negativitás irányába való torzítás kényelmetlenné teheti azt a helyzetet, amikor egyedül maradunk a gondolatainkkal, érzéseinkkel.
Tréningjeinken gyakran halljuk férfi résztvevőktől az „Akarsz beszélni róla?” viccnek szánt szarkasztikus kérdést.
Külső ingerek keresése
Az evolúció során belénk férfiakba jól belénk ívódott, hogy nem ücsörgünk, téblábolunk, hanem megyünk vadászni. A férfiak intenzív tevékenységek iránti affinitása és szenzációkeresési hajlama késztethette a kísérletben résztvevőket arra, hogy sokkolják magukat, amikor unatkoznak. A munkahelyeken dicsőség, ha nem látunk ki a munkából, rohanunk egyik projektről a másikra. Persze ilyenkor azért panaszkodunk, de valójában ezt a panaszkodást dicsekvésnek szánjuk.
(És én ilyen körülmények között szeretném népszerűsíteni az önreflexiót! 😊)
Összefoglalva, a gondolataikkal való együttléttől való idegenkedés az unalom, a negatív gondolkodási minták és a külső ingerek preferálásának kombinációjából fakadhat.
Ha kiválóvá akarsz válni, akkor időnként meg kell állnod és átgondolnod honnan indultál, hova akarsz eljutni és hol vagy most!
Ha csak keményen dolgozol, önreflexió nélkül, akkor beleesel a teljesítmény paradoxonba! Csökken a teljesítményed, ráadásul a kiégést, belefásulást is megkockáztatod és sohasem leszel kiváló vezető!
Olvass utána annak, hogy mit bánnak meg az emberek életük végén, mi az, amit másképpen csináltak volna. Nos, egyik sem mondta, hogy bárcsak többet dolgozott volna!
Ha időt szakítasz arra, hogy pár percet nyugodtan ülj a seggeden és gondolkodj, akkor hatásosabb terveket tudsz készíteni saját magad fejlesztésére és a külvilággal való megküzdésre is.
Kösd hozzá az önreflexióra szánt idődet valamilyen meglévő szokásodhoz, pl. reggeli kávézás, teázás, számítógéped kinyitása/bezárása stb.
Kezdésként javaslok pár olyan kérdést az önreflexiódhoz, amit megbeszélhetsz magaddal:
Az önreflexiód végén dicsérd meg magadat!
Ha már kialakult szokásod lesz a rendszeres önreflexió, akkor gazdagíthatod a kérdéseket, illetve tovább léphetsz az éntudatosság fejlesztése felé. Az éntudatosságról itt írtunk bővebben.
Az önreflexió a képzetlen elmének unalom, illetve félelem a saját negatív gondolataitól!
A képzett, fegyelmezett elmének az önreflexió megnyugvás, erőgyűjtés, a közel sem végtelen belső energia tudatos fókuszálása. Mindezek hozadéka a nagyobb teljesítmény!
Barátsággal!
Héder Sándor
forlong@t-online.hu
+36 30 9578 515
Ha szimpatikus a gondolkodásmódunk, kérlek, nézd át képzési programjainkat!
„A középvezetők 75%-a kiég – magasabb arány, mint bármely más vezetői szinten. Fentről növekvő elvárások, lentről operatív tüzek, oldalról társterületi konfliktusok. Ők az ütközőzóna, a bokszzsák, a magányos harcos. Ez a cikk nem vigasztal – hanem nevén nevezi, mi történik valójában.”
Napjaink gyorsan változó, komplex világában szinte észrevétlenül, de gyökeresen megváltozott a vezetői hatalom eszköztára a műszakvezetők esetében. Tapasztalataink szerint a vezetői hatalom eszköztára műszakvezetők esetében
A vezetőképzés fontossága a frontvonali vezetők esetében A vezetőképzés fontossága megnövekedett a dolgozókat közvetlenül irányító vezetők esetében az utóbbi években, különösen a ránk köszönt munkaerőért
Nagyon sok multi cégnél problémát jelent a fluktuáció, és az, hogy nem tudják, hogyan, miképp kellene a stresszes, vagy éppen nagy dilemmákat okozó szituációkat megoldani.
