Vezetőként nap mint nap látjuk a munkahelyeken: a dolgozók aggódnak, bizonytalanok, nem tudják, mit hoz a jövő. A változások gyorsabbak, a kockázatok nagyobbak, a kiszámíthatatlanság állandósult. És még nem is beszéltünk a közelgő választásokról!
Trénerként még azon cégeknél is tapasztaljuk a bizonytalanságot, akik stabil megrendelési állománnyal működnek.
Miért érezzük úgy, hogy a világ szétesik, miközben a mindennapi rutinunk stabilabb, mint valaha?
Egy korábbi írásunkban említettük, hogy Yuval Noah Harari figyelmeztetett: 2026-tól elsősorban érzelmi válság vár ránk, nem gazdasági. Ahogy ő fogalmaz, milliók érezhetik egyszerre, hogy nincs értelme annak, amit csinálnak – miközben a GDP, a tőzsdék és a foglalkoztatottság stabil maradhat. A technológia felerősíti a magányt, az értékrendek szétesnek, a nagy narratívák (vallás, nemzet, kapitalizmus) elvesztették erejüket.
Ebben a helyzetben akkor tudjuk igazán vezetni a csapatainkat – energiával, optimizmussal feltölteni őket –, ha
Ha van időd meghallgatni, nagyon javaslom: Why does it feel like the world is falling apart? | Brian Klaas (YouTube-videó). Ha nincs időd, íme egy összefoglaló belőle.
Az emberiség történetének nagy részében helyi instabilitás és globális stabilitás jellemezte az életet: a mindennapok kiszámíthatatlanok voltak (időjárás, termés, betegségek, támadások), de a nagy rendszerek lassan változtak.
Ma pontosan fordítva van – ezért érezzük úgy, hogy a világ szétesik.
Helyi szinten rendkívüli stabilitást teremtettünk:
A rendszerek összefonódtak: egy chipgyár leállása Tajvanon azonnal autóhiányt okoz Európában, egy közel-keleti konfliktus azonnal emeli az üzemanyagárakat, egy pandémia vagy egy hajózási csatorna elzáródása világszerte megállítja az ellátási láncokat.
Miközben helyi stabilitást érzünk, globálisan felgyorsult az instabilitás!
Folyók száradnak ki, demokráciák omlanak össze váratlanul – miközben a helyi rutin változatlan.
Ez a komplex világ egyik legfontosabb jellemzője.
Sok vezető még mindig lineáris modellben gondolkozik: kis beavatkozás → kis eredmény, nagy beavatkozás → nagy eredmény. Ez komplikált rendszerekben működik (pl. egy gépben, egy svájci órában), de a komplex világ szabályai szerint – vállalat, piac, társadalom – nem. Lásd Dave Snowden Cynefin modelljét!
A komplex rendszer adaptív! A részek kölcsönösen reagálnak egymásra. Egy apró változás – egy kulcsember távozása, egy új versenytárs kis lépése, egy apró szabályozási módosítás – lavinaszerű hatást válthat ki.
Fordítva is igaz: egy hatalmas elánnal bevezetett átszervezés néha alig mozdít bármit, mert a rendszer „ellenáll” vagy más irányba adaptálódik.
A hatás nem a beavatkozás méretétől függ, hanem a rendszer pillanatnyi állapotától és az összefüggésektől.
Képzelj el egy homokhalmot: minden újabb szem egy kicsit magasabbra emeli, de elér egy kritikus pontot, ahol egyetlen szem lavinát indít.
Brian Klaas szerint pontosan így működnek a modern szervezetek és társadalmak is, elsősorban a hatékonyság hajszolása miatt. A folyamatokat szűk mederbe tereljük: mindenki hasonló sebességgel és távolságtartással halad, mint az autók az autópályán. A sebességkorlát köré rendeződik a forgalom – nem mindenki pontosan 130-cal megy, de a többség ahhoz közel, és az autók nagyjából egyenletesen oszlanak el. Ez hatékony és kiszámítható.
De éppen ez teszi törékennyé: a rendszer a káosz szélén billeg. Egy váratlan büntetőfékezés, baleset az egyik sávban, kátyúfoltozás, behajló fák vágására kirendelt munkagépek hatalmas torlódást okozhatnak.
Ha nem érted meg a komplexitás törvényeit, bedőlsz az összeesküvés-elméleteknek!
„Nem lehet igaz, hogy ezt a káoszt valakik nem direkt csinálják!” – hallom a képzéseinken részvevő vezetőktől!
Pedig a valóság sokkal egyszerűbb: a komplex világ természetéből fakadó jelenségről van szó.
Nos, amikor megértjük, miért érezzük úgy, hogy a világ szétesik, és megismerjük a komplexitás törvényeit, nemcsak csökkentjük a szorongást, hanem jobb vezetővé válunk. Segíthetsz munkatársaidnak abban, hogy jobban megértsék a cégek, az értékláncok, az emberek, az emberi közösségek működését a mai komplex világban.
Ha mindezek bővebben is érdekelnek, várunk a „Légy olyan vezető, hogy mindenki a Te csapatodban akarjon dolgozni!” című vezetőképző programunkon.
Maradj kíváncsi, maradj szerény!
Barátsággal!
Héder Sándor
forlong@t-online.hu
+36 30 9578 515
A delegálás szó sok vezetőnek, vállalkozónak akkor ugrik be , amikor már nagy szüksége van rá! Mikor is? Pl.: Amikor már nagyon el van havazva
A kifelé irányuló szemléletmód (mindset), mint a vezetői kiválóság alapja A kifelé irányuló szemléletmód tudatos elsajátításával, gyakorlásával kitörhetünk magunkból, túlláthatunk magunkon. Sikeresebbek lehetünk, mint vezetők,
Egyszerre leszek bosszús, szomorú és motivált, amikor képzéseinken azt hallom, nálam sokkal fiatalabb vezetőktől, szakemberektől: „Öreg vagyok én már ehhez!” Ilyenkor nem rájuk vagyok
Mindenkit lehúz az életről az a vezető, aki túl sokat beszél! A vezető, aki túl sokat beszél, lehúzza a csapatát, beosztottait az életről, dühíti feletteseit
