- Miért mondanak fel a beosztottjaim, munkatársaim?
- Miért sértődik meg mindenki?
- Miért nem mernek szólni a dolgozók a meggbeszéléseken?
- Miért vesznek össze az osztályok, részlegek?
- Miért égnek ki a műszakvezetők?
- Miért olyan ingerült mindenki?
Ha vezető vagy, ezek közül legalább egy kérdést biztosan feltettél már magadnak. Az elmúlt évek képzésein barátainktól ezerszer hallottuk ehhez hasonló kérdéseket. A válasz mögött pedig legtöbbször ugyanaz a hiány lapul. Nem pénz, nem létszám, nem szakmai tudás.
Az érzelmi intelligencia hiánya. Az érzelmi intelligencia nem kedvesség és nem puhányság, hanem a vezető képessége arra, hogy nyomás alatt is ember maradjon.
Majd tíz éve írtuk első cikkünket az érzelmi inetelligenciáról. Akkor még nyugati hóbortnak tűnt. Ma a kiváló eredmények egyik záloga. Hogy miért, azt hadd meséljem el egy történettel.
Két jóbarát a gépsor mellett
Nagy képzési sorozatot tartottunk gépkezelőknek egy cégnél, ahol éppen új eszkalációs rendet vezettek be. Ennek egyik fontos állomása, hogy a különböző területek szakértői összeülnek, és közösen keresik meg a probléma gyökérokát. Mi a hatékony megbeszélés fortélyaiban segítettük őket.
Itt hallottuk az alábbi esetet. Egy gépkarbantartó majdnem összeverekedett a műszakvezetőjével. Aki amúgy a szomszédja. És a jóbarátja.
Hogy történhetett ez? – kérdeztem.
„Úgy, hogy a megbeszélés után nekiálltam a javításnak, a műszakvezető meg ötpercenként jött: Na, hogy állunk? Mikor lesztek készen? Egyszer csak eldurrant az agyam. Üvöltözésig fajult a helyzet, csúnya dolgokat vágtunk egymás fejéhez. Előkerültek a múlt sérelmei is, meg az is, hogy ki nem ért a másik szakmájához.”
Mi lett a barátságotokkal? – kérdeztem.
„Valamelyest megmaradt. De nem az igazi.”
Mielőtt gyorsan ítélkeznénk a műszakvezető felett: ő sem gonoszságból járt oda ötpercenként. Őt is nyomták felülről. Mikor indul a sor? Mit mondjon a főnökének? A műszakvezető a szervezet ütközőzónája. A kezeletlen stressz pedig felülről lefelé csorog, mint a víz. Valahol meg kell állítani. És erre a vezetőnek van a legnagyobb esélye.
Nem a szaktudás hiányzott
Mi hiányzott a konfliktus szereplőiből? Szaktudás? Mindketten kiválóak a szakmájukban. Kommunikációs technika? Egy jó hangulatú tréningen mindketten hibátlanul elmondanák, hogyan kell szakmai vitákat folytatni.
Az hiányzott, hogy egyikük sem vette észre: felmegy benne a pumpa. A műszakvezető nem vette észre, milyen hatást gyakorol a karbantartóra. És egyikük sem tudta, elsősorban a vezető nem tudta, menedzselni a saját belső világát.
Ezt hívjuk röviden érzelmi intelligenciának.
Az ábrán az érzelmi intelligencia négy összetevője látható, a mi fordításunkban. Észreveszem, mi zajlik bennem. Nem a pumpa dönt helyettem. Észreveszem, mi zajlik a másikban. És jól kezelem azt, ami köztünk zajlik. A gépsor melletti jelenetben az első három bukott el, a negyedik már csak a romokat mutatta.
A gépeket lecseréljük. Magunkat nehezebben.
A technikai kihívásokat a cégek meglepően gyorsan megoldják. Napelempark kerül a csarnok tetejére, villanyautóra áll a flotta, robotkar dolgozik a gépsor végén. Kalapemelés, barátaim, ez tényleg megy.
Az emberi kihívások viszont tornyosulnak. És most jön a fordulat: minél több rutinfeladatot vesz át a mesterséges intelligencia meg az automatizálás, annál inkább az marad a vezető dolga, amit gép nem tud. Emberekkel bánni. Közben a szervezetek laposodnak, egy vezetőre egyre több dolgozó jut. Akinek nyolc dolgozóval még ment az ösztönös hangulatkezelés, húsznál már elvérzik vele.
Van itt még egy bökkenő. Az elménket nem a mátrixszervezetekre optimalizálta az evolúció, hanem a szavannára. Erről írtunk itt: Miért az együttműködés a legnehezebb emberi tevékenység? Stressz hatására az agyunk átkapcsol fekete-fehér üzemmódba, és onnantól nincs bevonás, nincs közös gondolkodás, csak barát vagy ellenség. Erről szól ez az írásunk: Fekete-fehér gondolkodás a vezetésben. A gépsor melletti üvöltözés nem jellemhiba volt. A szavanna-agy működött, a tudatosség jelenléte nélkül.
A vezető első feladata saját belső világát vezetni!
A régi felfogás szerint a vezetőnek a külvilágban kellett erősnek lennie. Célokat megfogalmazni, feladatot kiadni, számonkérni, és ha kellett, élni a formális hatalmával. „Csináld, mert én mondtam!”
A mai gyorsan változó, összetett világban a sorrend megfordult. A vezetőnek először önmagát kell tudnia szabályozni: észrevenni és kezelni, mi zajlik benne. Utána tud a csapatának olyan pszichológiai biztonságot teremteni, amelyben a dolgozó mer szólni, ha hibázott, mer kérdezni, mer ötletet hozni. Amelyben érvényesülhet minden csapattag energiája és elkötelezettsége.
Hallom is az ellenvetést: aki az emberek bevonására épít, az nem tűnik gyengének? Jogos kérdés, külön írást szenteltünk neki: A jó fiú paradoxon a vezetésben. Mi is azt valljuk, hogy a vezetőnek határozottnak kell lennie. Csak ma mást értünk határozottság alatt, mint az őrmester-korszakban: erről itt írtunk bővebben.
Vezető barátaim, döntsetek!
Mire akarjátok fordítani véges energiátokat és figyelmeteket? Dühöngésre, veszekedésre, a kollégák, a társegységek és a körülmények korholására? Vagy a probléma hatékony megoldására?
Mert a kettő együtt nem megy. Az az energia, amit a gépsor melletti üvöltözés elvitt, már soha nem fordítódott a hiba kijavítására. Se a barátság megmentésére.
Az érzelmi intelligencia nem kedvesség és nem puhányság. A vezető képessége arra, hogy nyomás alatt is ember maradjon: észrevegye, mi zajlik benne, és ne a pumpa döntsön helyette. Ez tanulható. Nem egy nap alatt, de az első lépés már az első napon megtehető. – Héder Sándor, Forlong Bt.
Nem gyümölcsnap. Életfelfogás.
Őszinte leszek, barátaim. Évente több háromnapos érzelmi intelligencia és stresszkezelési képzést tartunk belső trénereknek, frontvonali vezetőknek, csoportvezetőknek, műszakvezetőknek, középvezetőknek. És pontosan tudjuk: az érzelmek és a stressz működésének megismerése, majd az önszabályozás megtanulása nem egy pár napos képzés kérdése. Nem is egy egyórás, AI-gyártotta videó megnézéséé, és bocsássatok meg, nem is a gyümölcsnap bevezetéséé. Ez egy másik életfelfogás. Évek munkája.
De van jó hírünk is. Tapasztalatunk szerint egy jól felépített képzésen a résztvevők annyi impulzust kapnak, hogy el tudnak indulni ezen az úton. És minden megtett lépés azonnal hoz valamit.
Mert ha nem éget el egy munkanap, több energiád marad a párodra és a gyermekeidre. Gondold végig, hosszú távon mit nyer ezzel a céged, mit nyersz te, a kollégáid és a családjaitok. És még a haverokkal való horgászásra is jut erő. 🙂
Tudom, ez a kérdés már ezer motivációs poszterről visszaköszönt: életed vége felé mire akarsz inkább emlékezni, a túlórákra vagy a családodra? Mérnökember vagyok, nem szeretem a posztereket. De a gépsor mellett üvöltöző két jóbarát története óta még inkább tudom: a kérdés attól még valós.
Ha a cégedben is tornyosulnak az emberi kihívások, ismerd meg a „Légy az a vezető, akinek mindenki a csapatába akar tartozni!” vezetőképző programunkat. Kérdéseiddel nem üzletkötővel, hanem magukkal a trénerekkel beszélhetsz.
→ Megnézem a vezetőképző programotAz érzelmileg intelligens műszakvezető
Maradj kíváncsi, maradj szerény!
Barátsággal!
Héder Sándor
mérnök tréner, mentor, címzetes egyetemi docens – Forlong Bt.
- Mit jelent az érzelmi intelligencia a vezetői munkában?
- Az érzelmi intelligencia a vezető képessége arra, hogy nyomás alatt is ember maradjon: észrevegye a saját érzelmi állapotát, kezelni tudja azt, érzékelje munkatársai állapotát, és jól kezelje a köztük lévő kapcsolatot. Nem kedvesség és nem puhányság, hanem a hatékony problémamegoldás feltétele.
- Fejleszthető az érzelmi intelligencia, vagy születni kell rá?
- Fejleszthető. Az érzelmileg intelligens vezetők nem különleges adottságuk révén tudják kezelni a belső világukat: időt és energiát fektettek abba, hogy megtanulják. Tréneri tapasztalatunk szerint egy jól felépített képzés elegendő lökést ad az elinduláshoz.
- Mennyi idő alatt fejleszthető az érzelmi intelligencia?
- Az önismeret és az önszabályozás nem egy egynapos tréning kérdése. A képzésen olyan szemléletmódot mutatunk és olyan eszközöket gyakorlunk, amelyek rendszeres használatával a résztvevők az érzelmi intelligencia területén is ráléphetnek a folyamatos fejlődés útjára. Az első eredmények hamar jelentkeznek: már az is sokat változtat, ha a vezető észreveszi, mikor megy fel benne a pumpa.
