Pénzre vagy a világ jobbá tételére hajtsunk

Pénz vagy a világ jobbá tétele? Mire hajtsunk?

A pénz évezredek óta nyerésre áll!

A társadalmi munkamegosztásban a pénz az üzletemberek szakterülete, gondolkodásuk, cselekedeteik, érzelmeik középpontja. A világ jobbá tétele, az értelmes élet az ókortól kezdődően a filozófusok témája. Ma talán a környezetvédők, a különböző NGO-k a leghangosabb képviselői a világ sebei meggyógyításának.

Valljuk be, Szókratész óta nem sok hatalmuk, befolyásuk volt, van a filozófusoknak. Szókratész kérdéseivel, dialógusaival akarta önálló gondolkodásra késztetni az athéni polgárokat, fiatalokat. A hatalom képviselői ezt a fiatalok megrontásának vélték és meg kellett innia a bürökpoharat. Mondhatni, neki nem jött be a coachingolás!
Manapság az NGO-knak sincs könnyű életük.

vezetői filozófia - Szókratész az első coach

 

Hogyan lehet esélye a világ jobbá tételének?

Talán úgy, ha fel tudnánk kelteni a vezetők és az üzletemberek érdeklődését a történelem, a filozófia iránt, illetve olyan nagy és izgalmas kérdések iránt, minthogy mi végre vagyunk itt a földön, mi is az életünk célja, milyen kihívások várnak ránk, emberekre, magára az emberiségre.

Jó példa lehetne erre Yuval Harari, aki történészként tudatosan felvállalta a sztárságot. Megtanulta gondolatait izgalmas, közérthető formában előadni. Előadásait milliók nézhetik, hallgathatják a youtube-on keresztül, könyvei milliós példányban fogynak, azokat több nyelvre, többek közt magyarra is lefordították. Harari elismeri, fontosnak tartja azon történészek munkáját is, akik eredményét csak szűk körben fogják elolvasni, ő viszont azt vállalta fel, hogy a történelem tanulságait megpróbálja népszerűsíteni a mai vezetők, politikusok, döntéshozók számára.

Mark Zuckerberg és Yuval Harari beszélgetése

Nem ért el Hararihoz hasonló sikereket Sira Abenoza spanyol filozófusnő. Filozófusként azonban lejött az elefántcsonttoronyból és egyetemén a leendő üzletembereknek kezdte el tanítani a filozófiát. Fő célja, hogy megtanítsa a dialógust az üzleti élet szereplőinek.

 

Az üzleti kommunikáció, mint gladiátorok viadala

Abenoza meglátása szerint az üzletemberek alapvetően versengő típusok. A különböző kommunikációs helyzetekben arra törekszenek, hogy nyerjenek, hogy bebizonyítsák, nekik van igazuk, hogy okosabbak a kommunikációs partnerüknél. A bizalom hiánya is erősíti a versengő szellemet, hisz a bizalom hiányában a másik szándéka mögött a rosszat sejtjük és azt ki is akarjuk deríteni. Ha azonban egy vállalkozó, egy vezető az ideje zömét harccal tölti, mikor jut ideje a tanulásra, fejlődésre?

Nos, a filozófusnő meggyőződése, hogy az üzletembereknek érdemes megtanítani a dialógust.

Dia2

 

Hogyan lehet megtanítani az üzletembereknek a dialógust?

Talán úgy, ha a versengő „Kinek van igaza?” szemlélet mellett bemutatunk egy másik szemléletet. Ha bemutatjuk, hogy egy kommunikációs helyzetbe azért is beleléphetünk, hogy tanuljunk a másiktól, hogy a másik révén új nézőpontokat ismerjünk meg, hogy megismerjük a másik ember helyzetét, történetét.
A filozófusnő annyit megenged a vállalkozóknak, vezetőknek, hogy mindezt önző érdekből tegyék.

 

Ha más gondolatokat ismernek meg, akkor fejlődhetnek, innovatívak lehetnek. Ha megtanulnak bizalmat építeni, akkor jobb üzleti kapcsolatokat alakíthatnak ki. A dialógus, a párbeszéd révén jobb lehet a csapatmunka, a vállalkozó jobb, a munkatársai által tisztelt vezető is lehet! Megéri megtanulni a dialógust, jó befektetés a jövőbe!!!!

 

Mit teszünk mi a Forlong Bt.-ben, hogy megkedveltessük a filozófiát a vezetőkkel, vállalkozókkal?

  • Nos, a vezetőképző modellünk sarkalatos pontja a vezetői szemléletmód, mely összetevőit Epiktétoszhoz, a sztoikus filozófia kiemelkedő alakjához vezetjük vissza.
  • Az asszertivitás tréningeinken az asszertív eszközök mellett az asszertivitás szemléletmódját is részletesen bemutatjuk, megbeszéljük a résztvevőkkel.
  • Tárgyalástechnikai képzéseinken a nyertes-nyertes szemléletet is igyekszünk filozófiai, szemléletmódbeli alapokkal megközelíteni.
  • Kommunikációs programjainkon állandó témánk a fent említett mesterünk Szókratész szemléletének, kérdezéstechnikájának bemutatása.

 

Arra születtünk, hogy a Föld sebeit begyógyítsuk

Leave a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..