A munkahelyi dármaháromszög szereplői - az áldozat, a megmentő és a gonosz

Mi is az a munkahelyi drámaháromszög?

 

A drámaháromszög a konfliktusok során megjelenő káros viselkedéstípusokat mutatja be

A drámaháromszög klasszikus szereplői az áldozat, a megmentő és a gonosz, akik öntudatlanul egyre erősebben játszák szerepüket, miközben a problémákat, konfliktusokat nem oldják meg. A fogalom Stephen B. Karpman pszichiáter nevéhez fűződik és megalkotása a 60-as évekre datálható. 

Rendszeres podcast hallgatóként, blog olvasóként érdeklődve veszem észre, hogy a modell újból népszerű lett. Meggyőződésem, hogy azért, mert a covid utáni értéklánc lengések okozta változások rengeteg konfliktust okoznak a munkahelyeken. Karpman szerint a drámaháromszög az élet minden területén, így pl. a családok, a cégek, és a politika területén megtalálható és évszázadok óta játsszuk. Írásunkban munkahelyi drámaháromszög jelenségére szeretnénk fókuszálni.

A műszakvezetők, gépkezelők, karbantartók részére tartott programjainkon azt vesszük észre, hogy erőteljesen jelen vannak a drámaháromszög klasszikus szereplői és nagyon nagy energiával játszák szerepüket.

 

Az áldozat a munkahelyi drámaháromszög leggyakoribb karaktere

Az áldozat Karpman háromszögében nem egy valódiAz áldozat a munkahelyi drámaháromszög leggyakoribb karaktere áldozat, hanem olyan szereplő, aki áldozatnak érzi magát. Áldozatnak, mert úgy érzi, nem tudja kezelni azt a sok-sok konfliktushelyzetet, amit a környezete okoz. Egyrészt úgy látja, helyzete nem is fog megváltozni, másrészt azt tapasztalja, az általa kipróbált konfliktusmegoldó módszerek nem működnek. Egyedül van, senki (értsd felettesek) nem akarja észrevenni, mi történik, senki nem akar neki segíteni. Az áldozat erőtlennek érzi magát, állandóan rosszkedvű. Megbeszéléseken, tréningeken legtöbbször panaszkodik. Megszólalásainak főbb üzenete „Valaki segítsen!”, és várja a megmentőt!

Mitől érzi sok frontvonali vezető, műszakvezető áldozatnak magát:

  • Kevés az új dolgozó! Tutujgatni kell őket. Ők visszabeszélhetnek nekem, de én viszont nem szólhatók erélyesen, mert bepanaszolnak a HR-en, és még én szívom meg. Mindent megengedhetnek maguknak, nekem meg mindent le kell nyelnem. Amikor én jöttem ide, még válogattak közülünk, még protekció is kellett, hogy itt dolgozhassunk. Ma? Ma lasszóval kell fogni a dolgozókat. A hozzáállásukról meg jobb, ha nem is beszélünk!
  • A gyakori prioritásváltások során nekem kell könyörögnöm a dolgozóknak, nekem kell veszekednem a társegységekkel!
  • Még napjainkban is sokan érzik áldozatnak magukat a gyakran cserélődő közvetlen felettesek miatt. Idejön, hozza a heppjeit, nekünk meg megint valami újat kell megszoknunk.

 

A munkahelyi drámaháromszög áldozata a megmentőre vár

És a megmentő meg is érkezik. Ők, akik mindigA munkahelyi drámaháromszög áldozata a megmentőre vár készek segíteni az áldozatnak, mert ők jó embereknek tartják magukat. Munkaidejüket nem kímélve, saját munkájukat munkaidő utánra hagyva, leggyakrabban saját családjuk rovására segíteni akarnak. Túlóráznak, vállalják a legnehezebben kezelhető munkatársak megváltoztatását. Munkaidő után mindig felveszik a telefont. A cégek, a felettesek szeretik a megmentőket, a tűzoltókat. Ok, majd én megcsinálom, ha senki nem vállalja!

Hosszútávon azonban a segítők megőrzik, megerősítik az áldozat erőtlenségét, azt, hogy egyedül valóban nem tudja megoldani problémáit, konfliktusait. A klasszikus történet szerint minden alkalommal halat adnak és nem hálót, amivel az áldozat magának is foghatna halat. – Jó fiúnak tűnhet, de őt is a félelmei hajtják: nem lesz jó ember, ha nem segít. A tapasztalatom szerint sok jó fiúnál egyszer csak betelik a pohár, kifakad és rövid időre ő is felveszi az áldozat szerepét. Ő azonban másnapra regenerálódik, és visszazökken a szerepébe, mert nem érzi jól magát, ha nem segíthet. A segítőknek kell valamilyen áldozat, aki megmentése révén növekedhet az önbizalma.

 

A munkahelyi drámaháromszög sötét alakja az észosztó

A munkahelyi drámaháromszög sötét alakja az észosztóKarplan gonosznak hívja. A gonosz legtöbbször egy személy, munkahelyen leggyakrabban a förtelmes főnök vagy egy-egy mérgező munkatárs. A „gonosz” azonban lehet egy körülmény, egy külső hatás is, amely az áldozat szenvedéseit okozza.
Jobb névnek találom a mai környezetben a hangos észosztót, aki mindenhez (is) ért. Gyakran ezt a szerepet veszik fel azok a szakemberek, akiknek nagy az egójuk. Az észosztó minden helyzetben is tudja, mi az az egyszerű beavatkozás, amit persze másoknak kellene csinálniuk, amivel egy-egy komplex probléma pofon egyszerűen megoldható lenne.

  • Ki kell rúgni a nem teljesítőket, és megoldódnak a minőségi problémák!
  • A HR-nek normális embereket kellene felvennie!
  • Meg kell emelni a béreket és jönni fognak az új dolgozók!
  • Jó szerszámokat kell venni és gyorsan meg tudjuk javítani a hibákat!
  • Ki kell dobni a régi, sz.. gépeket, és menni fog a termelés!
  • Szabályozni kell a multikat és rend lesz az országban!

 

Ha nem hallgatják meg az észosztót, egyre hangosabban, egyre gyakrabban, egyre több helyen hangoztatja határozott véleményét. Az észosztó nagyon okosnak tartja magát, neki kellemetlen, ha valamilyen helyzetet nem tud uralni, így inkább magabiztosan mond egy egyszerű és felettesei számára elfogadhatatlan ajánlatot. Ettől persze szemében a felettesei is alkalmatlanok lesznek és ha már megemeltük a béreket, lecseréltük a gépeket, akkor őket is ki kell cserélni!

 

A munkahelyi drámaháromszögben mindenki teljes átéléssel játssza a szerepét, miközben a problémák nem oldódnak meg.

A drámaháromszöget bonyolítja, hogy a frontvonali vezetők, műszakvezetők, csoportvezetők több színpadon is játszanak. A vezetői megbeszéléseken lehet, hogy az áldozat szerepet hozzák, a saját csapatukban viszont a megmentő szerepet. A problémamegoldó megbeszéléseken a rangidős karbantartó osztja az észt, de valójában megmentőként addig dolgozik egy problémán, míg meg nem oldja.

Érdekesen bonyolódhat a drámaháromszög, ha egy külsős tanácsadó, tréner is a színpadra lép. Ez azonban egy külön írást érdemelne.

 

Van menekülés a munkahelyi drámaháromszög szerepeitől?


Van-e remény arra, hogy a munkahelyeken az ott dolgozók energiájukat ne a drámaháromszög valamelyik szerepének eljátszásába fektessék, hanem a problémák megoldásába, a környezeti kihívások rugalmas megválaszolásába, a cég küldetésének megvalósításába?

A rövid válaszunk, igen!

MUNKAHELYI DRÁMÁK HELYETT EREDMÉNYESSÉGET - gyakorlatorientált vezetőképzés

 

A hosszabb válaszunk az, hogy igen, de tanulást és rendíthetetlen következetességet igényel! A gyakorlatorientált vezetőképző programunk résztvevőit el tudjuk indítani, hogy a munkahelyi drámaháromszögből kitörjenek és a cégük eredményességéhez, saját maguk fejlődéséhez hozzájáruló szerepeket játszák!

Érdekel?

Várunk programunkon!

 

Kérdéseink Hozzád:

  • Mit veszel észre magadon, te melyik szerepben, szerepekben érzed otthon magad?
  • Más szerepeket játszol a saját csapatod vezetése során és mást amikor egy vezetői csapat tagja vagy?

 

Barátsággal:

Héder Sándor

p.s.: Ha van műszakvezető vagy csoportvezető barátod, ismerősöd, kérlek, küld nekik tovább írásunkat. Köszönöm!

műszakvezetőképzés az erős és emberséges vezetőkért

Vélemény?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .