Nagy tudás – nagy ego pályaszakasz

Nagy tudás – nagy ego.

Van ilyen munkatársad?

Van olyan munkatársad, akinek nagy a tudása, tapasztalata? Tud segíteni a legnehezebb helyzetekben is, azonban sem Te, sem a munkatársaid nem szeretnek vele dolgozni, sőt, ha tehetitek, kerülitek a társaságát?

Van? Volt? Akkor érteni, érezni fogod, amit írok! Nincs? Áld a szerencsédet, és ha vezető vagy, tegyél meg mindent, hogy ne is legyen ilyen munkatársad!

Miért nem szeretnek a munkatársak bizonyos nagy tudású, nagy tapasztalattal rendelkező kollégával együtt dolgozni? Leginkább azért, mert a nagy tudása mellé nagy egót is növesztett. Mindenhez is ért. Nem tudsz tőle segítséget kérni, úgy hogy ne járna hozzá kis kioktatás: mihez nem értesz, mit kellett volna másképpen csinálnod, meg „Hiába mondta már többször is, de ti…….!”, stb. Segít ugyan, de a legtöbbször csak a többedik kérésre, könyörgésre. Picit úgy érzed, hogy meg kell alázkodnod előtte (és valószínűleg jól is érzed).
A nagy tudás – nagy ego a vezetőkkel való kapcsolatokat is hátrányosan érinti. Melyik vezető szereti, ha könyörögni kell egy beosztottnak? A nagy tudású-nagy egójú szakember tudja, hogy az ő tudása nélkülözhetetlen, így annak jól meg is kéri az árát. Fizetés, külön kedvezmények és a leginkább külön figyelem.

 

A nagy tudás – nagy ego legbiztosabb jele, ha valaki nem ismeri fel a kompetencia határait.

A saját szakterületéhez nagyon ért, de pillanatok alatt van ötlete a cég legnagyobb problémáinak megoldására is. Mi több, a cégek, a multik működésének a megszabályozására, a piacgazdaság és az ország helyzetének rendbetételére is. A nagy tudással és nagy egóval rendelkezők könnyen válnak negatív hangadókká, dráma-királyokká, szappanopera hősökké, akik megmérgezhetik a közösséget.

A nagy tudás – nagy ego rossz embert jelent?

Nem! Az elmúlt 25 évben számtalan cégnél dolgozva, számtalan esetet látva, azt gondolom, a szakemberek életpályájában szinte törvényszerűen megjelenik ez a szakasz. A szakemberré válás elején a kis tudás – nagy ego lehet a gond (erről a Dunning-Kruger hatás kapcsán már írtunk). A nagy tudás-nagy ego inkább az életpálya közepén alakul ki. Annál a cégnél, ahol a szakemberek bennrekednek ebben a szakaszban, az én megfigyelésem szerint az történik, hogy a vezetők a szakembereket magukra hagyták, mert megtehették, hisz önállóan is jól dolgoztak. Mivel önállóan tudnak dolgozni, még a dicséreteket, a bónuszokat is megkapták. A tudás, a tapasztalat nő, egyre kevesebbszer találkoznak kihívást jelentő helyzetekkel, a pozitív visszajelzés is megvan. Így nem meglepő, ha a tudás mellett az ego is megnő!

 

Miért okoz gondot, a vezetők magukra hagyják a szakembereket?

Azért, mert az egyre növekvő tudással, tapasztalattal rendelkező szakemberek nem kapnak visszajelzéseket feletteseiktől.  Többek között arról, hogy a jó szakemberektől az is elvárás, hogy támogassák a környezetüket, segítsék az új dolgozók fejlődését. Nem kapnak olyan feladatokat, amelyek kihívások lehetnek számukra, nem vonják be őket azokba a komplex feladatokba, amelyekből kiderülhetne, hogy van még olyan terület, ahol fejlődhetnének. 

A Ken Blanchard féle „helyzetfüggő vezetés” modellben a dolgozók fejlődésének a csúcsát jelenti, ha a dolgozó már tudja is és akarja is elvégezni a rábízott feladatokat. A frontvonali vezetőknek tartott tréningjeinken szinte minden alkalommal elmondják a vezetők, hogy nehéz ebben a tartományban tartani a dolgozókat. Ha nem kapnak lehetőséget a fejlődésre, könnyen visszacsúsznak a tud, de már nem akar tartományba.

 

Mit lehet tenni a nagy tudás –nagy ego pályaszakasz rövidítése, kihagyása érdekében?

Ha már kialakult, hogy a cégnél van pár nélkülözhetetlen nagy tudású és nagy egójú szakember, akkor rossz hírem van. Rövidtávon nem sokat lehet tenni, hisz a mai munkaerő helyzetben nehéz leakasztani egy kész, kiváló szakembert. Csak az újak kinevelése marad, azt viszont pont a nagy egójúak tehetik nehézzé.
Sokat segít, ha a vezetők belátják, hogy ők is hozzájárultak a probléma kialakulásához és több időt fordítanak a probléma megelőzésére.

 

Mint a vezetés szinte minden területén, a leghatásosabb dolog a megelőzés!

Jó, ha tudjuk, a munkatársak fejlődésében jön egy ilyen szakasz. A vezetőknek időt kell szánniuk a munkatársakkal való beszélgetésre akkor is, ha látszólag nincs semmi olyan hangos probléma, ami a vezetőtől azonnali figyelmet kíván.

Ahogy említettem, egyre több cégnél tapasztalom a nagy tudás – nagy ego problémát. Ehhez minden bizonnyal hozzájárul, hogy a mai cégek egyre komplexebbek. A dolgozóknak egyre szűkebb területhez kell egyre jobban érteni. Ha valaki egy egyre szűkebb területen ér el magas tudást, akkor egyre nélkülözhetetlenebb lesz a cég számára. Ha a nélkülözhetetlen dolgozók visszaélnek tudásukkal, akkor nehéz helyzetben van/lesz a cég.

 

Nagy tudás – kis ego, vállvetve küzdő közösség

Ha viszont a sok nélkülözhetetlen, nagy tudású dolgozó megtanul együtt dolgozni, kiváló közösséget építeni, akkor a sok nagy tudású szakember jól is fogja érezni magát és kiváló eredményeket is el tud érni. Ehhez azonban a szakmai tudás mellé meg kell tanulni az együttműködést, az intellektuális szerénységet, magyarul leépíteni az egót!

 

A kiváló közösségek megépítéséhez kiváló vezetők kellenek.

Nem akarok senkit áltatni. Nem könnyű kiváló vezetővé válni. Kemény, életen át tartó tanulást igényel. Senkinek sem kell azonban magányos harcosnak lennie, mert ahol a probléma, ott a segítség! Ajánljuk vezetőképző programunkat!

 

Kérdésünk Hozzád:

• Te hogyan küzdesz azért, hogy nagy tudásra tegyél szert és az egódat is keretek között tartsd?
• Hogyan ismered fel, ha kompetencia határaidon túlnyúló kérdésekbe is belepampogsz?