Mérgező csapattag kezelése – mi az, ami változott e téren?
A munkaerőhiány! No meg az, hogy a legtöbb vezető értékelésébe bekerült egy új mérőszám, ami a fluktuációt méri!
Vezetőképzéseinken, on the job programjaimon során azt tapasztalom, hogy a frontvonali vezetők, csoportvezetők, művezetők úgy próbálták kezelni a helyzetet, hogy elbeszélgettek a mérgező csapattaggal. Ha nem volt hatásos az elbeszélgetés, elkezdték a helyzetet kezelni. Más csapatba, egy erős személyiség, esetleg egy ugyanolyan mérgező csapattag mellé betették dolgozni a mérgező tagot. Sok vezető egyszerűen a „falka törvényeire” bízta a mérgező csapattagot és a közösség kiutálta. Ha a vezető talált olyan munkát, amit egyedül lehet végezni, akkor azzal bízta meg a csapattagot, de ha ez sem működött, akkor elbocsájtotta. A mai munkaerőhelyzetben az elbocsátást nem merik alkalmazni a vezetők, és ennek oka, hogy mérik a fluktuációt és akinél magas, az könnyen problémás vezető lehet. Tapasztalatom szerint, ha egy mérgező csapattag egyben rosszul is dolgozik, akkor a vezető még tesz erőfeszítést az elbocsátásra. Ha azonban a mérgező csapattag jól teljesít, akkor nagy valószínűséggel bennragad a szervezetben!
Mérgező csapatag kezelése – mi az, ami még más?
Ami még nagyon más, hogy a mai korszerű szervezetekben a dolgozók sokkal nagyobb értéket állítanak elő mint évekkel ezelőtt. A feladatok sokkal komplexebbek, a dolgozók munkája sokkal jobban függ a többi dolgozóétól és egy mérgező csapattag, ha megmérgezi egy csapat vagy egy közösség légkörét, akkor sokkal nagyobb károkat tud okozni! Nő a stressz miatt a szünetek, a „rosszullétek”, hiányzások száma, elindul a furkálódás, a dolgozók, a vezető figyelme egyre többször elkalandozik a munkáról, és egy idő után (a rossz csapatlégkör miatt) elindul, elsősorban a lelkiismeretes dolgozók felmondása. A közelmúltban egy rendkívül felkészült és elkötelezett frontvonali vezetői csapattal dolgozhattam együtt egy képzési sorozat keretében. Az ő tapasztalataik szerint 15-20% (mennyiségi, minőségi) veszteséget jelenthet egy csapatnak egy mérgező csapattag megjelenése. Az ellenkezőjéről, az ideális csapattagról is írtunk: Milyen az ideális csapattag?.
Mérgező csapatag kezelése – mit ne tegyünk?
Sajnos sok helyen azt tapasztalom, hogy ezt a púpot a frontvonali vezetők hátára teszik. „A te embered, küszködj vele te!” Ez nem jó út.
Egyre többször találkozom frontvonali vezetőkkel, akik arra panaszkodnak, hogy az exit interjúkon azt akarják a távozó dolgozó szájába adni, hogy „ugye a közvetlen vezetőd nem bánt veled rendesen”! Biztos vagyok benne, hogy e panasznak nincs valóság alapja. Nekem inkább azt jelzi, hogy nem beszélünk nyíltan a fluktuációról és a mérgező tagok okozta problémáról. A nyílt, őszinte párbeszéd nélkül viszont elindulnak a feltételezések, amik rövidesen tényekké, igazságokká, előbb rejtett, majd később nyílt konfliktusforrássá válnak.
Mérgező csapatag kezelése – mit tegyünk?
Nézetem szerint el kell fogadnunk, hogy a munkaerőhiány és az összes velejárója, pl. a mérgező csapattagok bennragadása a szervezetekben nem egyszerű probléma, amire csípőből tüzelve meg lehetne mondani, ki a hibás, illetve mi az egyszerű, gyors és olcsó megoldás.
A frontvonali vezetők képzésén, konfliktuskezelési tréningjeinken kiemelten kezeljük a mérgező csapattagokkal való foglalkozást, hogy ők mindent meg tudjanak tenni a csapaton belüli nyugodt, jó hangulat megteremtésében. Ez szükséges, de nem elégséges feltétel a mérgező csapattagok kezelésére, a fluktuáció csökkentésére.
A témába vágóan nagyszerű párbeszédre nyílik lehetőség a május 24-i III. Humánkonferencián, melynek témája a „Harc a munkaerőért”, és ahol mi is előadást tartunk „Munkaerő-piaci kincs, ami nincs: az önmotivált ember” címmel!
