„Főnök, én nem szakadok meg ennyi pénzért.” – a tudatos vezetői kommunikáció legnehezebb pillanata
Az ösztönös válaszodnak is van célja. Levezeti a feszültséget és megvédi a tekintélyed – mindkettőt tökéletesen. Csak épp a probléma marad, ahol volt.
Asszertív kommunikáció
Sem a visszafogott hallgatás, sem az agresszív konfrontáció nem vezet tartós eredményre. Az asszertív kommunikáció a kettő között van: határozott, tiszteletteljes, és az együttműködést keresi. Ezekben a cikkekben azt mutatjuk meg, hogyan lehet ezt a stílust elsajátítani a termelő cégek napi valóságában – eligazítástól a visszajelzésen át a konfliktusig.
Az 1:1 beszélgetés nem panaszkonténer
Bevezette a négyszemközti beszélgetéseket, két hónap alatt kialakult a bizalom – és ekkor kezdődött a baj. Miért ömlik minden a bevonó vezetőre, mit mutat erről a legfrissebb kutatás, és hogyan lehet keretet tartani anélkül, hogy visszalengne az inga a keménykezű őrmesterhez.
Az 1:1 beszélgetés nem panaszkonténer Tovább olvasom ›
Őrmester vagy óvóbácsi? A fekete-fehér gondolkodás csapdája
A fekete-fehér gondolkodás a vezetésben azt jelenti: a vezető fejében csak két szerep létezik – vagy kemény és számonkérő, vagy megértő és elnéző. A kettő között semmi nincs. Ez nem butaság és nem gyengeség: az amygdala evolúciós öröksége, amely stressz alatt automatikusan aktiválódik, és bináris választásra kényszerít.
A csapdahelyzet három okból ilyen tartós: a stressz lekapcsolja az árnyalt gondolkodásért felelős prefrontális kérget; a magyar termelési kultúrában nincs szavunk a harmadik útra; és a legtöbb vezető soha nem látta élőben az erős ÉS emberséges vezetői mintát.
A kiút az ÉS-gondolkodás: nem erős vagy emberséges, hanem erős és emberséges egyszerre. Ez nem kompromisszum – hanem a legmagasabb szintű vezetői professzionalizmus. A fekete-fehér gondolkodás stressz-reakció, nem személyiségjegy. Ami megtanulható, az felülírható. – Héder Sándor, Forlong Bt.
Őrmester vagy óvóbácsi? A fekete-fehér gondolkodás csapdája Tovább olvasom ›
A csoportvezetők No.1 fájó pontja: hogyan vezessek, ha nincs igazi hatalmam?
Nekem kell könyörögni, hogy bejöjjenek – közben én vagyok a vezető.” Ha ez ismerős, nem a te hibád. Megmutatjuk, mi változott meg valójában a frontvonali vezető pozíciójában – és hogyan lehet kilépni az őrmester-óvó bácsi csapdából.
A csoportvezetők No.1 fájó pontja: hogyan vezessek, ha nincs igazi hatalmam? Tovább olvasom ›
Miért az együttműködés a legnehezebb emberi tevékenység?
„Az evolúció nem csapatmunkára huzalozta az agyunkat – mégis ezt várjuk el minden reggel a munkahelyen. Trénerként évtizedek óta látom, miért olyan nehéz ez valójában – és mit tehet ellene a vezető.”
Miért az együttműködés a legnehezebb emberi tevékenység? Tovább olvasom ›
Rossz hír átadása vezetőként
„Elmaradó béremelés, kényszerszabadság, kötelező túlóra – és te állsz ott, hogy átadd a hírt. Nem te hoztad a döntést, de rád csapódik le a düh. Ez nem a te hibád – ez emberi mechanizmus. A kérdés nem az, kell-e rossz hírt átadnod, hanem az: hogyan tedd ezt úgy, hogy vezető maradj, ne bűnbak.”
Rossz hír átadása vezetőként Tovább olvasom ›
Kifújt az asszertív kommunikáció? Nem, csak lassan érik
Nehéz időkben az autokrácia csábít. Az asszertív kommunikáció nem azért tűnik gyengének, mert rossz, hanem mert lassan érik, és gyakorlás kell hozzá.
Kifújt az asszertív kommunikáció? Nem, csak lassan érik Tovább olvasom ›
Vezetői kommunikáció: nem tégla, hanem habarcs
A vezetői kommunikáció nem egy tégla a sok közül, hanem a habarcs, amely az egész épületet összetartja. Mi a lényege, különösen a frontvonalon? Nem az számít, mit mondtunk, hanem hogy a dolgozó mit ért meg belőle.
Vezetői kommunikáció: nem tégla, hanem habarcs Tovább olvasom ›
