Dunning-Kruger hatás, gyakorlatorientált vezetőképzés

A Dunning-Kruger hatás. Erről minden vezetőnek tudnia kell!

Okosnak kell lenned ahhoz, hogy észrevedd milyen hülyeséget csinálsz!

Mi is az a Dunning-Kruger hatás?

  • Volt már olyan munkatársad, aki pár napja csatlakozott a céghez, de már alapjaiban újraszervezte volna az egész csapatod; mit a csapatod, az egész céged?!
  • Találkoztál már olyan munkatárssal, aki pár hete volt a cégnél és nem értette miért is nem lépett még előre a ranglétrán, miért nem fogadják már el a felsővezetők a kiváló ötleteit?!
  • Hallottál már munkatársat nagy magabiztossággal nyilatkozni arról, mi az ország, a multik, a céged legnagyobb baja és milyen pofonegyszerűen meg lehetne azt javítani?!

Nos, ez a Dunning-Kruger hatás! Igen, neve is van már!
(A fenti mondatok különben nem légből kapottak! Ezeket a gyakorlatorientált vezetőképző programjainkon résztvevő műszakvezetőktől, csoportvezetőktől hallottuk, amikor az új dolgozók beilleszkedésével foglalkoztunk.)

A Dunning-Kruger hatás - A tudatlanok bátorsága - gyakorlatorientált vezetőképzés
„A tudás magabiztossá tesz, a tudatlanság még inkább.” Charles Darwin

 

Mi a Dunning-Kruger hatás lényege?

A jelenséget David Dunning és Justin Kruger kutatópáros mutatta be egy 1999-ben publikált tanulmányában. Kutatásaik eredménye azt mutatta, hogy:

Minél kevesebbet tud valaki egy adott dologról, annál inkább úgy érzi, hogy többet tud más, nála jártasabb embereknél.

Kutatásaikat számos jártasára vonatkozóan elvégezték – logikus érvelési képesség, nyelvtani ismeretek, humorérzék, sakk, tenisz, vezetés – és minden területen hasonló következtetésere jutottak! 

 

Az amatőrök magabiztosabbak a szakértőknél!

Egy tipikus jártasság esetében a hozzá nem értők:

  • hajlamosak túlbecsülni a saját képzettségüket,
  • nem képesek felismerni, ha más ért hozzá,
  • nem képesek felismerni, hogy ők maguk mennyire nem értenek hozzá!

Dunning-Kruger-hatás-vezetőképzés-munka-betanítók-képzése

 

A kutatópáros magyar cégeknél nem végzett kutatást, így a Dunning-Kruger hatás magyarországi vizsgálata és menedzselése a cégek vezetőire hárul.

 

Figyelem, nem csak kezdőknél jelenhet meg Dunning-Kruger hatás!

 Lehet, hogy valaki egy területen valóban kiváló eredményt ér el, de nem látja tudása határait. Nagy tudás – nagy ero! Azt hiszi, ha egy területhez ért, akkor ért más területhez is.

  • Kiváló gépkezelő könnyen hiheti azt, hogy nagyszerű ötletei vannak pl. a cég bérrendszerének, bónuszrendszerének egyszerű átszabására.
  • Az egyik cégnél kiváló eredményeket elérő vezető hiheti azt, hogy az új cégénél a régi cégnél bevált módszereivel gyors sikereket érhet el.
  • Egy kiváló masszőr, hiheti azt, hogy az orvoslás minden területéhez is ért, sőt az emberi psziché sem marad rejtve előtte.
  • Mi trénerek is könnyen beleeshetünk ebbe a csapdába. A cég valódi problémáinak megértése nélkül, mi is tudunk javasolni olyan, amúgy kiváló képzéseket, amelyek nem fogják segíteni sem a céget, sem a képzésen résztvevőket.

  

Miért találkozunk egyre többet a Dunning-Kruger hatással cégeken belül is?

Én magam több cégnél dolgozva azt látom, hogy az egyik területen, az egyik egységben kiváló eredményt elért szakemberek a másik terület munkájához, annak alapos megismerése nélkül is tudnak amatőr tanácsokat adni. Vezetői tréningjeinken készített jegyzeteim azt mutatják, ezen „észosztások” száma megnőtt az elmúlt pár évben.

„Nektek van időtök, még ellenőrizhetnétek a ……”
„Ha rendesen vennétek át a ….., sokkal könnyebb dolgunk lenne.”
„Ha megemelnénk a béreket, megszűnne a fluktuáció!”

Amikor a vezetőképzéseinken egy cég különböző egységeit, műszakjait vezető csoportvezetők, műszakvezetők kihívásait vesszük számba, számtalan ilyen mondatot hallunk.

 

Mindezek mögött két jelenséget látok:

  • A cégekben rendkívül megnőtt a komplexitás. A szakembereknek egyre szűkebb területet, egyre mélyebben kell átlátniuk – így természetes, hogy nekik nehéz megérteni egy másik szakember, szakterület helyzetét, problémáit, kihívásait. Egymás megértését nehezíti az egyre erősebb egymástól való kölcsönös függés.
  • Az elménk gyors ítélkezésre késztet bennünket, különösen problémák esetén. Dan Gilbert, a kiváló pszichológus TED-es előadásában arra hívja fel a figyelmünket, hogy elménket arra programozta az evolúció, hogy a problémák mögött elsősorban embereket keressünk. Ha megtaláltuk a „bűnöst”, akkor megnyugszunk, és nem fordítunk energiát a komplexitás mélyebb megértésére.

 

E jelenséget egy amerikai írótól, H. L. Menckentől származó idézet írja le legjobban:

Minden komplex problémára van egy elegáns, egyszerű, gyors és rossz megoldás!

 

 

Ha műszakvezető, csoportvezető vagy, mit tudsz tenni a Dunning-Kruger hatás ellen?

 

  1. Új munkatársak esetében a Dunning-Kruger hatás ismeretében a felháborodás és a „szivatóra teszem” helyett a sok beszélgetést, a folyamatos terhelésnövelést javaslom. A teljesítmény-menedzselés teljes folyamatának rendíthetetlen következetességgel való végigkövetése csodákra képes!
  2. Ha a csapatodban olyan szakértő munkatársad van, akinél a szaktudás mellett az ego is megnő, akkor akár rövid időre is, de más területre való áthelyezést, új kihívások elé állítását javaslom. Ha jó kapcsolatot alakítottál ki vele, jó a csapatlégkőr,  akkor a baráti beszélgetések is sokat segíthetnek.
  3. Elkerülendő, hogy mások vegyék észre a Te viselkedésedben a Dunning-Kruger hatást, próbáld megérteni céged komplexitást, megérteni vezetőid, vezetőtársaid nézőpontját – no és visszafogni az egódat. Az intellektuális szerénység hosszútávon kifizetődő!

 

 

A szakemberek életpályája alatt nagy valószínűséggel megjelenik a Dunning-Kruger hatás!

 Több mint két évtizede vagyok tréner és én is voltam a Dunning-Kruger hatás alatt.

Pályafutásom elején, amikor a pécsi NOKIA gyárban dolgoztam, az amatőrök bátorságával vittem bele a csapatokat a finn és a magyar dolgozók gondolkodásmódja, hozzáállása közötti különbség feltérképezésébe.  Szerencsére az akkori vezérigazgató helyre tette az általam gerjesztett konfliktust és elküldött Finnországba, hogy megnézzem az ottani tréningeket. Tanuljak abból, ahogy ők csinálják a tréning, workshop jellegű képzéseket. Valószínűleg ennek köszönhetem, hogy még mindig a pályán vagyok.

Nekem is megvolt a csípőből tüzelés időszaka, amikor egy rövid beszélgetés után bevállaltam tréningeket. Aztán már a tréning bemutatkozási körében kiderült, hogy más lett volna a valós képzési cél és más résztvevőkre kellett volna készülnöm!

A feldolgozott tapasztalat viszont bölcsebbé tesz!

Szóval kedves vezető, remélem, sikerült felhívnom a figyelmed a Dunning-Kruger hatásra!

Kérdésem hozzád, kedves kiválóságra törekvő vezető:

 

Barátsággal:

Héder Sándor
forlong@t-online.hu
+36 30 9578 515

p.s.: Ha van műszakvezető vagy csoportvezető barátod, ismerősöd, kérlek, küld nekik tovább írásunkat. Köszönöm!

vezetőképzés, műszakvezetőképzés az erős és emberséges vezetőkért

 

4 thoughts on “A Dunning-Kruger hatás. Erről minden vezetőnek tudnia kell!”

  1. Ez a hatás legyszerűsítve jobban ismert.Az okos ember a tudás növekedésével egyre bizonytalanabb,az ostoba viszont mindenben magabiztos!Ez munkahelyen számos konfkiltus ban jelentkezik,mert igazán okos kevés van.Ráadásul,ha vezető is olyan,akkor onnan el kell menni,vagy elüldözik a náluk okosabbat!

  2. Temesszentandrási G.

    Ha egy adott szakterületen keresel szakembert, mert magad nem vagy az, akkor ha valakinél azt tapasztalod, hogy nagyon magabiztos az adott szakterületen, akkor nem tudhatod, hogy egy hozzá nem értővel állsz szemben, vagy egy szakértővel. Ha el akarod dönteni, akkor az adott szakterületen szakértővé kell képezned magad. De ekkor minek az adott szakterületen szakértőhöz fordulnod? Ergo, minden szakterületen szakértővé kell képezned magad, amivel találkozol az életben! (pl. sebészet!)

    1. Köszönöm a hozzászólását!
      A saját szakterületemnél, a képzésnél maradva elismerem, hogy a tréningek megrendelőitől nagy bizalomra van szükség ahhoz, hogy igénybe vegyenek egy-egy programot. Én azt szoktam javasolni leendő ügyfeleiknek, hogy teszteljenek le bennünket.
      Tapasztalatom szerint a képzésen résztvevőknek egy nap alatt „lejön”, hogy érdemes-e folytatni az együttműködést. Szerencsére az ügyfeleink jelentős része úgy dönt, hogy folytatja velünk. Vannak olyan ügyfeleink, akikkel már több mint egy évtizede együtt dolgozunk.

      Barátsággal
      Héder Sándor

Vélemény?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .