Dunning-Kruger hatás, gyakorlatorientált vezetőképzés

A Dunning-Kruger hatás. Erről minden vezetőnek tudnia kell!

Okosnak kell lenned ahhoz, hogy észrevedd milyen hülyeséget csinálsz!

Az önismeret fontossága
A mai komplex szervezetekben a vezetők rendkívül túlterheltek és legfőbb vágyuk az önállóan dolgozó beosztott. Biztos vannak olyan Peter Drucker-féle tudásmunkások, akik tudnak élni ezzel a lehetőséggel. A gyakorlatorientált vezetői tréningjeinken, az új dolgozók betanításával foglakozó, belső trénereknek kidolgozott tréningjeinken azonban számtalan olyan történetet hallok, ami a Dunning-Kruger hatást juttatja eszembe! De mi is ez a Dunning-Kruger hatás? 

 

A Dunning-Kruger hatás lényege:

A jelenséget David Dunning és Justin Kruger kutatópáros mutatta be egy 1999-ben publikált tanulmányában. Kutatásaik eredménye azt mutatta, hogy:

Minél kevesebbet tud valaki egy adott dologról, annál inkább úgy érzi, hogy többet tud más, nála jártasabb embereknél.

Kutatásaikat számos jártasára vonatkozóan elvégezték – logikus érvelési képesség, nyelvtani ismeretek, humorérzék, sakk, tenisz, vezetés – és minden területen hasonló következtetésere jutottak! 

 

Az amatőrök magabiztosabbak a szakértőknél!

Egy tipikus jártasság esetében a hozzá nem értők:

  • hajlamosak túlbecsülni a saját képzettségüket,
  • nem képesek felismerni, ha más ért hozzá,
  • nem képesek felismerni, hogy ők maguk mennyire nem értenek hozzá!

Dunning-Kruger hatás; vezetőképzés; munka betanítók képzése

 

SMART célok
A Dunning-Kruger hatás nem jelenhet meg, ha a dolgozók SMART célokat kapnak, és rendszeresen értékelik a munkájukat, mert akkor pontos képet kapnak arról, hogy miben jók, illetve miben kell fejlődniük. A múltkori írásunk szerint (A naiv és a tudatos tapasztalatszerzés) a régi dolgozóknak ugyanúgy fontos a komfortzónájukat meghaladó célkitűzés és a visszacsatolás, mint az újaknak, mert az idő múlásával ezek nélkül csak a középszer szintjéig jutnak el.

Ha abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy nincsen főnökünk, akkor magunknak kell kihívó SMART célokat kitűznünk magunk elé, és csak akkor nyugodhatunk meg, hogy jól ismerjük képességeinket, ha el is érjük a kitűzött célokat!,

 

2 thoughts on “A Dunning-Kruger hatás. Erről minden vezetőnek tudnia kell!”

  1. Temesszentandrási G.

    Ha egy adott szakterületen keresel szakembert, mert magad nem vagy az, akkor ha valakinél azt tapasztalod, hogy nagyon magabiztos az adott szakterületen, akkor nem tudhatod, hogy egy hozzá nem értővel állsz szemben, vagy egy szakértővel. Ha el akarod dönteni, akkor az adott szakterületen szakértővé kell képezned magad. De ekkor minek az adott szakterületen szakértőhöz fordulnod? Ergo, minden szakterületen szakértővé kell képezned magad, amivel találkozol az életben! (pl. sebészet!)

    1. Köszönöm a hozzászólását!
      A saját szakterületemnél, a képzésnél maradva elismerem, hogy a tréningek megrendelőitől nagy bizalomra van szükség ahhoz, hogy igénybe vegyenek egy-egy programot. Én azt szoktam javasolni leendő ügyfeleiknek, hogy teszteljenek le bennünket.
      Tapasztalatom szerint a képzésen résztvevőknek egy nap alatt „lejön”, hogy érdemes-e folytatni az együttműködést. Szerencsére az ügyfeleink jelentős része úgy dönt, hogy folytatja velünk. Vannak olyan ügyfeleink, akikkel már több mint egy évtizede együtt dolgozunk.

      Barátsággal
      Héder Sándor

Vélemény?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .