Ez az egész csak hozzáállás kérdése!
Az „Egész csak hozzáállás kérdése!” mondatot szinte minden vezetői képzésünkön hallom, úgyhogy megérdemel egy bejegyzést. Vezetőképző programjaink fontos része, hogy összegyűjtjük, tudatosítjuk, modellé formáljuk a vezetők tapasztalatait, legjobb gyakorlatait. Ezek a modellek szólhatnak akár a vezető belső világának menedzseléséről, akár a vezetői kommunikáció bármelyik területéről: feladatkiadás, visszajelzés adása, prezentáció; de akár a motivációról, vezetői stílusokról is. A modellalkotás során az érett csapatok, vezetők szét tudják választani a viselkedést és a hozzáállást, szemléletmódot, aminek nagyon örülök. Sokan ki is mondják, amikor a viselkedés területén lévő tapasztalatokat osztjuk meg, hogy a viselkedés önmagában azért tanítható nehezen, mert az elsősorban hozzáállás kérdése!
Mondok példát az asszertív vezetői kommunikáció területéről!
Az asszertív kommunikáció kapcsán a képzéseinken végigvesszük, hogy az asszertív ember milyen kommunikációs eszközöket használhat; leíró nyelv, adatszintű kommunikáció, én-üzenetek, többféle szempontból való érvelést, stb. Sokan ösztönösen is jól használják ezeket az eszközöket, illetve pillanatok alatt megértik azok lényegét és elkezdik tudatosan használni. Az ő hozzáállásuk az, hogy meg akarják érteni a másik felet, kíváncsiak a másik gondolkodására. Azt feltételezik, hogy a másik valami olyat tud, ami neki is hasznos lehet, ami segíti a közös boldogulásukat. Úgy vélik, a másik ember is teljesen „normális”, teljesen „OK”.
Ezzel szemben vannak, akik okosabbnak tartják magukat másoknál, lenézik a többieket. Úgy vélik, a másik fél nem „normális”, nem „OK”, valami baj van vele. Ők az egyes kommunikációs eszközök használatát megértik, ki is tudják tölteni a feladatlapokat, a szerepjátékokban picit röhögcsélve, „humorosan” túljátszva meg is tudják mutatni, hogy értik ők ezt az egész tréninges bohóckodást. De nem fogják a képzés után használni az asszertív kommunikáció eszközeit, mert a hozzáállásuk megakadályozza ezt! Persze meg tudják magyarázni, hogy miért: ezeket az eszközöket a „valós életben” nem lehet használni, mert a másik ember …., és mert „ezekkel” nem lehet ilyen szépen beszélni!
Tényleg az egész hozzáállás kérdése!
Ha nem változik a hozzáállás, akkor a tréningen megtanult, netán szerepjátékokban begyakorolt viselkedés a munkahelyre visszatérve visszatér az alapállapotába, a default állapotba, mint azt az alábbi ábránk szemléleti.
Hozzáállás, szemléletmód, életfilozófia, mindset
Számomra a hozzáállás, a szemléletmód, életfilozófia, mindset szavak szinonimák. Az angol nyelvű vezetői szakirodalmat olvasva, azt látom, angolul a mindset szó a legnépszerűbb. Ehhez minden bizonnyal nagyban hozzájárult Carol Dweck világhírű könyve a Mindset: The New Psychology of Success. Ő vezette be, tette népszerűvé a closed mindset – open mindset; zárt és nyitott szemléletmód fogalompárt. (Bővebben itt írtam róla.) A könyv nagyszerű fordítója a mindset szót szemléletmódként fordította, ezért a legtöbbször én is így használom. A könyv címe magyarul: Szemléletváltás, A siker új pszichológiája.
Az előző írásomban bemutatott, szintén népszerű könyv is az inward-outward mindset szót használja, amit szintén szemléletmódként fordítottam.
Termelési környezetben a résztvevőktől legtöbbször a hozzáállás szót hallom. A hozzáállás szót azért szeretem, mert egy kis dinamikát érzek benne, mintha utána valami cselekvés is következne.
A sztoikus filozófia lelkes követőjeként és a hozzáállás, szemléletmód, mindset, életfilozófia szinonimák közül az életfilozófiát kedvelem. Azt is el tudom képzelni, hogy a mindset szó pár év múlva bekerül a magyar nyelvbe.
Akkor most melyik magyar szót használjuk a mindset szó fordításaként?
Bognár László barátom, a SEO optimalizálás szakértője biztos a Google Analitics-hez irányítana. Sajnos ebben a Google nem tud se gíteni, mert ezeket a szavakat az internet népe statisztikailag nem mérhető alkalommal használja. Én igyekszem mindegyik szót alkalmazni, környezettől függően. Termelési környezetben, ahogy említettem, a hozzáállás szót használom.
A szóhasználatnál azonban még izgalmasabb kérdés, hogyan lehet tanítani, „fejleszteni” a hozzáállást?
Az „Egész csak hozzáállás kérdése!” mondatnak van egy olyan olvasata, hogy könnyű megoldani a konfliktusainkat, problémáinkat, csupán csak meg kell változtatni a hozzáállásunkat, mintha felvennénk egy új ruhát. A gyakorló vezetők tudják azonban, hogy a hozzáállást nagyon nehéz megváltoztatni!
Két javaslatom van azoknak, akik nem tudnak részt venni a vezetőképző programunkban.
Egyrészt fogadják el, hogy a hozzáállást nem lehet fejleszteni, ha pár évente tartunk egy-egy tréninget, ahol elmondjuk, mennyire fontos az, hogy hogyan állunk hozzá a munkánkhoz. A felsővezetők leggyakoribb elvárása a frontvonali vezetőktől a gazdaszemlélet, a minőségszemlélet, az „Úgy állj hozzá, mintha a tiéd lenne!” szemléletmód. Az ügyfél-orientáltság nem alakítható ki egy gyorstalpalóval, vagy azzal, ha kiplakátoljuk a cég értékeit a bejáratnál és az étkezőben.
Hasonlóan fontos elvárása a felsővezetőknek, hogy a szervezeten belüli, a szervezeti silók közötti együttműködésben az ellenségeskedés helyett a nyertes-nyertes gondolkodás legyen a jellemző. Sajnos a nyertes-nyertes hozzáállás sem alakítható egy tréning alatt.
A másik javaslatom, hogy ha egy vezető megfelelő hozzáállást, szemléletmódot vár el a munkatársaitól, akkor azt először is tudatosítsa magában, majd rendíthetetlen következetességgel képviselje a dolgozókkal való mindennapos viselkedésében, kommunikációjában.
Sikeres sportolók, felfedezők, tudósok külső erkölcsi, sőt anyagi sikereihez a belső világuk megismerésén, menedzselésén át vezetett a hosszú út. Az üzleti élet vezetőinél sincs ez másképpen!
Jó utazást kívánok a sorstársaimnak!
Megszólítva érzem magam, így utána néztem más eszközökkel: vajon a szemléletmód vagy a hozzáállás a nyerő, vagyis a többek által használt kifejezés. Sőt, magyar szinoníma ügyben is vizsgálódtam.
A Google Trends nevű eszközben az elmúlt 5 év keresései alapján erős győzelmet aratott a hozzáállás szó, 17:3 arányban veri szemléletmódot.
A Google Ads kulcsszóválasztó eszközét is „megkérdeztem” a témában. Szinonímák követelésemre csak meglepve hallgatott, nem mondott semmit.
A szemléletmód szó havi keresési gyakoriságát 10-100 közé tette; a hozzáállásét 1E-10E mértékkel jellemezte.
Vagyis a hozzáállás kifejezés a magyar keresésekben egyérteműen sokkal inkább használt, s nem tobzódnak körülötte a szinonímák.
Mindemellett pártolom, hogy az adott közeg alapján az kerüljön felhasználásra a gyakorlatban, ami jobban oda illik. Ám ha keresőoptimalizálásról beszélnénk – lám, ilyen a hozzáállásom -, akkor a több találat elérése érdekében a hozzáállásra optimalizálnék! Persze ez csupán szemléletmód kérdése! 🙂
Köszönöm a pontosítást Barátom! Ezért hivatkoztam egy SEO-s szakemberre!