Honnan tudom, hogy a kíváncsiság a mágikus elixír, ami fiatalon tart?
Nos, nem a drogéria- vagy a gyógyszer reklámokból, és nem is valamelyik nagy konditerem hirdetéséből!
Saját tréneri megfigyeléseimre támaszkodva fogalmaztam meg a fenti merésznek tűnő állítást. Meg is osztom az állításom mögötti indokaimat olvasóimmal. Egyrészt, hátha mást is érdekel, hogyan maradjon fiatal, másrészt kíváncsi vagyok olvasóim tapasztalataira, hátha valami elkerülte a figyelmemet.
Legalább egy évtizede kiemelten figyelem tréningjeinken azon résztvevőket, akik elmúltak 60 évesek. Önző okom van rá, mert példákat akarok gyűjteni ahhoz, hogyan maradjak éber, energikus és vidám nyugger.
Meg akarom érteni, modellezni szeretném azokat, akik a nyugdíjba vonulás előtti éveiket töltik. Kíváncsi vagyok, ők hogyan gondolkodnak, hogyan viselkednek, hogyan fogják fel a munkájukat, a gyorsan és kaotikusan változó világ eseményeit.
Nem vagyok könnyű helyzetben, mert viszonylag kevés 60 év feletti középvezetővel, frontvonali vezetővel találkoztam. (Ez a téma is megérne egy misét!)
Azt vettem észre, hogy azok, akik meg tudták őrizni kíváncsiságukat, azok sokkal kevésbé ítélkeznek, sokkal inkább a kíváncsiság, a megértés szándékával fordulnak a környezetükhöz. Éppen ezért megtanultak jól hallgatni, kérdezni. Az emberek pedig szívesen időznek el, többet megosztanak magukból azokkal, akik érdeklődnek irántuk.
Több helyen is megfigyeltem, a fiatalok milyen örömmel és természetességgel keresik meg az ilyen vezetőket. Az egyik fiataltól hallottam: „Jolikával (vezető) sokkal könnyebben tudok beszélgetni, mint a szüleimmel!”
Ha sok fiatal keresi a társaságunkat, akkor mi is fiatalabbnak érezzük magunkat! És ha fiatalabbnak érezzük magunkat, jobbak lesznek az egészségi mutatóink is!
Egy vezető barátunk úgy fogalmazott, hogy ő a „faterja” a munkatársainak! Olyan valaki, akivel mindent meg lehet beszélni, akihez bármilyen problémával oda lehet menni. Lenyűgöző volt látni, milyen energiaszinten végezte a munkáját!
Ilyenkor, ha valaki elkezd valamit mondai, legszívesebben a második mondatánál megállítanánk és kijavítanánk – és nagy valószínűséggel igazunk is lenne.
A kíváncsi ember azonban nem azt akarja, hogy igaza legyen, hanem meg akarja érteni a másikat. Milyen élettapasztalatok, milyen nézőpontok szükségesek ahhoz, hogy a másik gondolkodása, viselkedése érthető legyen – mert a saját nézőpontjából, saját élettapasztalataiból nézve mindenkinek igaza van!
A Scientific American cikke a kíváncsisággal kapcsolatban egy érdekes kutatásról ír. A kutatók egy előadás előtt megkérdezték a hallgatóságot, ki mire kíváncsi az előadással kapcsolatban. Az előadás után pedig azt vizsgálták, kinek, mi maradt meg az előadásból. Láss csodát, amire kíváncsiak voltak a hallgatók, az jobban megmaradt a hosszútávú memóriájukban.
Jól tudják ezt a profi céges oktatók, belső trénerek is. Ők azt vallják, hogy a diákok kíváncsiságát kell előbb felébreszteni és csak utána szabad a tudást „beléjük tölteni”. Erről itt írtunk bővebben!
A kiváló vezetőktől azt látjuk, hogy a nehézségek, kihívások során is megpróbálják a saját maguk és a kollégáik kíváncsiságát felébreszteni.
„No, ezt hogyan oldod meg, Dezső?” hallottam egyik vezető barátomat maga előtt mormogni.
Emlékszel a gyermeked „miért” korszakára? A gyermekekben még megvan a kíváncsiság. A kutatások szerint a miért korszakban óránként átlag 107 kérdést tesznek fel a gyermekek.
Dr. George Land és csapata az 1990-es évek végén kidolgozott egy kreativitást mérő tesztet. Tesztje alapján felmérték a gyermekek kreativitását 5, 10 és 15 éves korukban.
Az eredmény több, mint megdöbbentő! 5 éves korban a gyermekek 98%-ot, 10 éves korban 30%-ot, 15 éves korban 12%-os eredményt értek el a kreativitás teszten. A felnőttek átlaga még rosszabb! 260.000 mintán mérve 2%!
George Land-ről és kutatásairól itt írtunk bővebben.
Kiváló vezetőktől azt hallom, hogy évek kemény munkája kell ahhoz, hogy egy-egy vezetői tájékoztató, prezentáció után legyen kérdésük a dolgozóknak.
Egy nyugdíj előtt álló, energikus vezetőtől hallottam, hogy „Mindig van valami érdekesség, mindig van valami új dolog!” Persze ehhez az kell, hogy kíváncsiak legyünk az új dolgok iránt, ne pedig azt hajtogassuk, a régi is tökéletesen megfelelt.
Dr. Charan Ranganath, agykutató úgy fogalmaz, a kíváncsiság olyan, mint a viszketés. Kicsit kellemetlen.
Az elménk nem szereti bizonytalanságot. Nehezen élünk együtt azzal, ha valamit nem értünk, vagy valamire nem tudjuk a választ. Sokkal egyszerűbb arra, amit nem értünk rámondani, hogy hülyeség. Egyszerűbb egy komplex probléma esetén csípőből tüzelve magabiztos válaszokat adni. Egy komplex problémáért mindig egyszerűbb lesz megvádolni és felelőssé tenni valakit, mintsem felkelteni a kíváncsiságunkat és együtt élni a „Még nem tudom!” –mal, addig, míg a választ meg nem találjuk.
Van munka vele, de közel sem annyira unalmas, mint arra várni, mikor mehetünk nyugdíjba. (Aminek persze szintén megvannak a maga kihívásai).
Barátsággal!
Héder Sándor
forlong@t-online.hu
+36 30 9578 515
Ha szimpatikus a gondolkodásmódunk, kérlek, nézd át képzési programjainkat!
A hadviselésben a kétfrontos harcot szeretnék leginkább elkerülni a vezetők. Miért? Mert a kétfrontos harc megosztja a figyelmüket, megosztja az erőiket. Az üzleti élet vezetői
Pozitív autokrata vezető – hagyjunk fel a coaching típusú vezető féle bullshit-tel! Pozitív autokrata vezető. Ismeri ezt a kifejezést? Valószínűbbnek tartom, hogy inkább az autokrata
Vezetői történetek című gyűjteményünk szinte tréningről tréningre gazdagodik. Szeretjük a céges történeteket, mert akár egy történeten keresztül is megismerhetjük egy cég kultúráját. Azért is szeretjük
Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Nullam sodales urna id eros laoreet vestibulum. Phasellus aliquet velit sed arcu feugiat ultricies. Sed sit amet
