Miért szükséges napjaink stresszel teli világában a kíváncsiság? Milyen szerepe van a kíváncsiságnak a tudás megszerzésében?
Napjaink soha nem látott problémáinak megoldásához, a megnövekedett komplexitás menedzseléséhez, úgy néz ki, nem elégségesek az eddig bevált módszereink. Az újszerű megoldásokhoz új tudásra, új gondolkodásmódra van szükségünk. Innovatívan, kreatívan kell gondolkodunk, ami viszont nem létezik kíváncsiság nélkül!
Amellett érvelek, hogy igenis fontos a kíváncsiság mind az egyének, mind a sikeres cégek számára.
Pontosabban amellett, hogy újból fel kell ébresztenünk a bennünk meglévő, azonban az oktatási rendszerünk jellege, a szocializációnk, a stressz révén már-már megszűnő kíváncsiságunkat.
A kíváncsiság az újdonságok, a megismerés, a felfedezés iránti vágy belénk van huzalozva.
A kíváncsiság az éhséghez hasonlóan működik. Éhesek vagyunk, elkezdünk étel után hajtani. Megtaláljuk az ételt, megesszük. Az agyunk kémiája ilyenkor dopaminnal jutalmaz minket. Ezután alszunk egyet, dolgozunk, játszunk a gyerekeinkkel, párunkkal, barátainkkal, majd megint megéhezünk.
Ha megjelenik bennük a kíváncsiság, akkor megváltozik az agyunk működése: éberebbek leszünk, jobban figyelünk, jobban koncentrálunk, nagyobb erőfeszítéseket teszünk gyorsabban, alaposabban tanulunk, tovább megmarad a megszerzett tudásunk. Ha kíváncsiságunknak akár csak egy része is teljesül, agyunk dopaminnal és az azzal járó jó érzéssel jutalmaz!
Sajnos a stressz, a harcolj vagy menekülj reakció megszünteti a kíváncsiságot, ezért is kell megtanulnunk a stresszkezelést, amire amúgy már kiváló módszereink vannak!
A kétféle kíváncsiság:
Ian Leslie kutató kiváló könyvében kétféle kíváncsiságot különböztet meg:
1, Az újdonságok iránti, öncélú kíváncsiság
Ide tartozik az önkéntelen szörfözés a közösségi média, a hírportálok oldalain. Ugyancsak ide sorolható, ha azért vagyunk kíváncsiak mások iránt, hogy aztán pletykálhassunk róluk!
2, Az érdemi, az ismeret iránti kíváncsiság, a tudásszomj, megismerés, felfedezés vágya
Ilyenkor valami céllal vagyunk kíváncsiak és valami jól körülhatárolt tudásra vágyunk. Az érdemi kíváncsiság kielégítése nagyobb erőfeszítést igényel, viszont nagyobb is érte a dopaminfröccs.
Más érzést az, ha egy gyors Google kereséssel elégítjük ki a kíváncsiságunkat, mintha könyvek elolvasása utáni kísérletezéssel, a kísérletezés eredményeinek értékelésével, jelentős erőfeszítések révén elégítjük ki kíváncsiságunkat.
Az intellektuális, gondolkodásbéli erőfeszítés révén olcsóbban jutunk örömhormonhoz, mint a külvilág adta örömök habzsolásával.
Mi a kíváncsiság és a tudás közötti összefüggés?
A tudás és a kíváncsiság összefüggését bemutató alábbi ábrájukat George Land and Beth Jarman kutatók 1993-ban megjelent könyvükben publikálták.
Ha valaminek nem vagyunk a tudatában, akkor nem is lehetünk kíváncsiak iránta. Ahogy elkezdjük megismerni a kíváncsiságunk tárgyát úgy nő a kíváncsiságunk is. Magabiztosságot ad, ha kíváncsiságunkra megkaptuk az érdemi választ, de sajnos ezzel egyidejűleg a kíváncsiságunk is elkezd csökkenni. Csökkenő kíváncsiság mellett a túltolt tudás viszont arrogánssá tehet minket. Az arrogancia aztán megnyitja az egyenes utat kapcsolataink megromlásához és a változó világ változó kihívásainak elbagatellizálásához.
Mire figyelmeztetheti a mai korszerű munkahelyek vezetőit a kíváncsiság és a tudás közötti összefüggés?
- Egy idő után elveszíthetjük a kíváncsiságunkat.
- Meg kell tanulnunk fenntartani, fejleszteni az érdeklődésünket, kíváncsiságunkat. Vezetőként elsősorban a magunkét, aztán munkatársainkét, a csapatunkét.
- A kíváncsiság lesz a motorja annak, amit szinte minden felső vezető szeretne látni a beosztottjain. Ez a „sense of urgency”, a sürgetettség érzése. A kíváncsiság, a sürgetettség érzése ösztönöz arra, hogy problémák esetén ne nyugodjunk meg addig, míg azokat meg nem oldottuk!
- A kíváncsiságunk fenntartása olyan készség, amit el kell sajátítanunk. Éntudatosságunkat kell fejlesztenünk, hogy egyáltalán észre vegyük, mi történik bennünk. Majd a mentális erőnk segítségével gondolatainkat, helyzetértékelésünket, a magunknak mesélt történeteinket kell átalakítanunk úgy, hogy azok tudatos céljainkat szolgálják és értékeinket tükrözzék.
Ha felkeltettük kíváncsiságodat a kíváncsiság iránt, akkor várunk vezetőképző programjainkon, ahol a kíváncsiság felkeltésének praktikusan alkalmazható eszközeit is megismerheted.
Kérdésünk Hozzád kedves olvasónk:
Te hol jársz a kíváncsiság-tudás görbéjén?
Barátsággal!
Héder Sándor
forlong@t-online.hu
+36 30 9578 515
Ha nem akarsz állni, amikor futnak a percek akkor:
fotók:
Beautiful Free Images & Pictures | Unsplash
Lenyűgöző díjtalan képek – Pixabay
