Prédikátor, politikus, ügyész vagy tudós sétál az elmédben? Hogyan hat mindez a vezetői gondolkodási stílusodra, eredményességedre?
Adam Grant szociálpszichológus „Gondold újra!” könyvét szeretném népszerűsíteni. Grant könyvében négy különböző gondolkodási stílust vázol fel. Ebből hármat archetípusként hozunk magunkkal, ami könnyen, észrevétlenül aktivizálódhat bennünk, és Grant szerint túl sok időt töltünk ezen gondolkodási stílusokban. Ez a három a prédikátor, az ügyész és a politikus. A negyedik gondolkodási stílus a tudós, ezt viszont meg kell tanulnunk.
Ha egy vezetőnek vizsgát kellene tennie ahhoz, hogy vezető lehessen, akkor ebből a könyvből két kérdésnek is ott a helye a vizsgakérdések között:
Nos, ha valakinek nincs ideje elolvasni Grant „Gondold újra!” című könyvét, vagy eljönni vezetőképző programunkra, annak segítünk a fenti kérdések megválaszolásában. Hadd jelezzem, hogy Grant legújabb könyvéről, mely nézetem szerint a céges (és nem céges) oktatók Bibliája kellene hogy legyen, itt írtunk.
Amikor prédikátor gondolkodásmódban van a vezető, akkor meg van győződve arról, hogy igaza van! Igazában erősen hisz és e hitére, meggyőződésére alapozva dolgoz ki stratégiákat, menedzseli a változásokat, áll neki a problémák megoldásának.
A prédikátor gondolkodási stílusú vezető kiváló mások inspirálásában, de a meggyőződésével ellenkező adatokat, információkat, érveket meg sem hallja. Ha változik a világ, változnak a körülmények, akkor erős meggyőződéssel és nagy lelkesedéssel katasztrófába tudja vezetni csapatát, cégét.
Kíváncsi vagyok, kedves olvasó, Te találkoztál-e ilyen gondolkodású vezetővel? Grant könyvében a BlackBerry telefongyár lángelméjű vezetőjét, Mike Lazaridist hozza fel példának.
Amikor politikus gondolkodásmódban van egy vezető, akkor minden áron igyekszik elnyerni a közönsége tetszését. Hatásosan elő tudja adni azt, amit követői hallani szeretnének, még esetleg úgy is, hogy nem ért egyet azzal, amit mond. Érvei alátámasztására az adatokat, információkat kreatívan kezeli. Azokat felerősíti, amelyek érveit alátámasztják és mélyen hallgat azokról, amelyek ellentmondanak érvelésének.
A politikus gondolkodási stílusú vezető kiválóan tud alkalmazkodni hallgatóságához, viszont nem jó a külső világhoz való alkalmazkodásban. Ő, cége, csapata akkor lehet bajban, ha szembejön a valóság!
Az ügyészi gondolkodási módban lévő vezető minden áron be akarja bizonyítani, hogy valaki más téved, hibázik, vagy bűnös! Bizonyítékait hangoztatva megtámadja a másik felet és mindent megtesz azért, hogy nyerjen. A szembenálló fél érveit, bizonyítékait igyekszik hiteltelenné, nevetségessé tenni vagy nem az ügyhöz tartozónak beállítani.
Az ügyész gondolkodási stílusú vezetők kitartóak egy támadás felépítésében, hosszan tudnak harcolni, a harcukhoz szövetségeseket gyűjteni. A valóság elleni harcban azonban ők is alulmaradhatnak.
A tudós gondolkodási stílusú vezető érveit, következtetéseit adatokra alapozza. Kíváncsi az övétől eltérő nézetet vallók gondolkodása, ötletei iránt, annak érdekében, hogy pontosítsa saját nézeteit. El tudja viselni, ha másnak van igaza, ha másnak jobb gondolatai vannak. Ha új adatok birtokába kerül, képes következtetéseit, véleményét megváltoztatni anélkül, hogy egoja sérülne.
A tudós gondolkodási stílusú vezető erőssége, hogy ötvözi a magabiztosságot és az alázatot. Ez egy olyan gondolkodásmód, amely különösen értékes lehet a vállalkozók számára (is). Egy Grant által említett olasz tanulmány azt vizsgálta, hogy melyik kezdő vállalkozói csoport lesz sikeres. Az egyik csoportnak megtanították a tudós gondolkodási stílust, a kontrol csoportnak viszont nem. A tudósként gondolkodó vállalkozói csoport 40-szer akkora bevételt ért el, mint a kontrollcsoport.
(Mint oly sokszor, most is kerestem hazai kutatásokat, de nem találtam. Ha valaki ismer ilyet, szívesen venném az ajánlást!)
A prédikátor gondolkodási stílusban a véleményváltoztatás az erkölcsi gyengeség jele. Az ügyész gondolkodási stílusban a véleményünk megváltoztatása a vereség nyilvános beismerése. A politikusi gondolkodási stílusban nem gond, ha egy vezető megváltoztatja a véleményét, attól függően, hogy kinek beszél, hisz azt mondja, amit hallgatósága hallani szeretne.
Egy tudósként gondolkodó vezető azt mondja: „Lehet, hogy tévedek”, és aktívan keresi az igazságot!
Grant rámutat, hogy az intelligencia, sőt a szakértelem is visszaüthet. Azt mondja, hogy minél magasabb pontszámot ér el valaki egy IQ-teszten, annál valószínűbb, hogy a sztereotípiákba esik. Minél okosabb valaki, annál könnyebben megmagyarázza magának, hogy miért is van igaza!
Az intellektuális növekedés legerősebb fegyvere – az agyunk – valójában a legnagyobb ellenségünk lehet. Az intellektuális szerénység, a kíváncsiság segíthet kitörni ebből a csapdahelyzetből.
A tudós gondolkodásmódot alkalmazó vezetők nagyobb valószínűséggel hoznak megalapozott döntéseket, alkalmazkodnak a VUCA világhoz. Megtalálják az egyensúlyt a bizonyítékokon alapuló gondolkodás és az új ötletekre való nyitottság között, így hatékonyak és agilisak vezetői szerepükben.
Talán a nyugati társadalmakban egyre erősebbé váló polarizáción is segíthetne a tudós gondolkodási stílus – de legyen ez az ő problémájuk!
Barátsággal!
Héder Sándor
forlong@t-online.hu
+36 30 9578 515
Ha szimpatikus a gondolkodásmódunk, kérlek, nézd át képzési programjainkat!
A mai emberpróbáló időben melyik a legfontosabb vezetői kompetencia? A mai vezetők talán most találkoznak először szélsőséges kihívásokkal. Apáinknak ott volt a rákosi rendszer, ’56;
A munkahelyeken már érezhető az emberi energia válsága! Az emberi energia válsága nagyobb kihívás, mint a gáz vagy az olajválság, a recesszió és az
Nagyon sok multi cégnél problémát jelent a fluktuáció, és az, hogy nem tudják, hogyan, miképp kellene a stresszes, vagy éppen nagy dilemmákat okozó szituációkat megoldani.
Dolgozott Ön förtelmes főnökök alatt? Netán a mostani vezetője is az? Valószínűleg nincs egyedül! Számtalan kutatás bizonyítja – először itt publikálták 2002-ben – hogy a
