intellektuális szerénység jobb vezetővé tesz - gyakorlatorientált műszakvezető képzés

Az intellektuális szerénység kiváló vezetővé tesz

Intellektuális szerénység
egyre fontosabb lenne, de egyre kevésbé tapasztaljuk

 

Az intellektuális szerénység legegyszerűbben megfogalmazva azt jelenti, hogy elismerjük, elfogadjuk, hogy lehet, hogy nincs igazunk!

Aki intellektuálisan szerény vezető, elfogadja, hogy a világ egyre komplexebb, ellentmondásosabb. Így azt is elfogadja, hogy lehet, hogy az ő gondolkodásmódja, meggyőződései, az arra alapozott cselekedetei nem hibátlanok. Éppen ezért kíváncsi mások nézetei, gondolkodásmódja iránt. Ha bebizonyítják, hogy hibázott, képes beismerni hibáit, képes elnézést kérni. Ha új, megbízható információkhoz jut, képes megváltoztatni gondolkodásmódját.  
A vallásos emberek között azért van több intellektuálisan szerény ember, mert ők elfogadják, tudják, hogy van egy náluk nagyobb szervező erő!

intellektuális szerénység - csoportvezető képzés - gyakorlatorientált vezetőképzés

Az intellektuális szerénység nem önmarcangolás!

Az intellektuális szerénység nem önmarcangolás, amikor állandóan azt keressük, hogy miben hibáztunk. Az intellektuális ember úgy képes beismerni, hogy tévedett, hogy közben nem veszíti el az önbecsülését, önértékelését. A Carol Dweck-féle fejlődő szemléletmód (growth mindset) e tekintetben nagyon hasonló az intellektuális szerénységhez.

„A szerénység nem az, hogy magunkat kevesebb­nek gondoljuk, hanem hogy kevesebbet gondolunk magunkra.”
C. S. Lewis

 

Az intellektuális szerénység velejárója a kritikai gondolkodás!


Miért van ma egyre nagyobb szükség a kritikai gondolkodásra? Mert a médiának, a közösségi oldalaknak köszönhetően egyre gyorsabban terjes az álhír, a fake news. A keresőmotorok és a közösségi média működési elvéből adódóan egyre inkább olyan híreket kapunk, amelyek egyeznek nézeteinkkel, amelyek fokról fokra megerősíthetik azt, hogy igazunk van.

 

Miért lenne egyre nagyobb szükség az intellektuális szerénységre?


Mert intellektuális szerénység nélkül nincs konstruktív problémamegoldás, csak az erőre, a hatalmi eszközökre támaszkodó megoldások.  

Vezetőképzéseink állandó témája, hogy a hibák, problémák megbeszélését egyes résztvevők személyes támadásnak veszik. Intellektuális szerénység nélkül a „megtámadottak” elkezdenek védekezni vagy visszatámadni, ami rombolja a kapcsolatokat, az együttműködést és végső soron közép- és hosszútávon az eredményességet.

A konstruktív problémamegoldásra számos nagyszerű racionális problémamegoldó eszközünk van. Ezen eszközöket azonban nem tudjuk intellektuális szerénység nélkül használni!

 

Miért nehéz intellektuálisan szerénynek maradni egy vezetőnek?

Nehéz szerénynek maradni, mert  – főleg a férfi vezetők esetében – szocializációs örökségünk, hogy egy vezető határozott, mindenhez (is) ért. Ebbe a képbe nem illik bele a szerénység. Erről a jelenségről a mérgező vezetés és a női vezetők kapcsán már többször írtam.

Minél több energiát beleteszünk egy munkába, egy projectbe, annál inkább a miénk lesz, annál nehezebb beismerni, hogy tévedtünk, annál nehezebb lesz leállítani egy projectet.

Minél inkább azonosulunk egy csapattal, annál nehezebb beismerni, hogy valamelyik csapattagunk hibázott. Sokkal könnyebb elkezdeni a másik csapatra kenni a hibát. Aki dolgozott már frontvonali vezetőként, csoportvezetőként, művezetőként, műszakvezetőként több műszakban, az ismeri a jelenséget.

A hatalomnak van egy édes íze, agyunk vegykonyhája jutalmazza, ha előrébb jutunk a ranglétrán, ha egy csapat élén állunk és elérjük a céljainkat. És egy csapat úgy is elérheti a célokat, hogy kiváló csapatként összedolgoznak, de rövidtávon úgy is, ha egy agresszív vezető kitapossa belőlük az eredményeket.

És végül ne feledkezzünk meg a Dunning–Kruger hatásról sem, vagyis arról, minél kisebb a tudásunk, annál nagyobb lehet a hangunk. Másképpen megfogalmazva, okosnak kell lennünk ahhoz, hogy észrevegyük, milyen butaságot csináltunk. Erről bővebben írtam már, úgyhogy most csak Bertrand Russell filozófust szeretném idézni:

„Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.”

Az intellektuális arrogancia - gyakorlatorientált vezetőképzés

A BBC-ben bemutatott kutatások szerint az intellektuálisan szerény emberek picit alábecsülték a gondolkodásbeli képességeiket szemben a kevésbé szerényekkel. Ugyanakkor szintén a kutatások szerint nagyobb az általános műveltségük és könnyebben meg tudják különböztetni a valós és valótlan állításokat, híreket.

 

Valljuk be, ma nem az intellektuális szerénység övezi a hangos sikerhez vezető utat – igaz egyetlen korban sem az övezte.

Az ókori görögök óta ismerjük a hübris fogalmát (gőgelbizakodottság), Andy Warhol óta a 15 perc hírnév fogalmát, ma pedig egyetemi szinten tanulhatjuk az „énmárka” építést!

alacson intellektuális szerénység és az intelligencia - Forlongmagas intellektuális szerénység és az intelligencia - Forlong

Miért érdemes egy vezetőnek intellektuálisan szerénynek lenni?

Erre nem tudok annyi okot összeszedni, mint arra, miért nehéz szerénynek maradni.

Jim Collins szerint a szerénység jelenti a különbséget a jó és a kiváló vezetők között. Kutatásai szerint a hosszútávon is kiváló vezetők szakmai szinten erősek, elkötelezettek, megállíthatatlanok, emberi szinten viszont szerények, emberségesek.

Jim Collins 2001-ben publikált kutatását azóta számtalan új kutatás erősítette meg. A szerényebb vezetők által vezetett csapatokban:

  • Magasabb a bizalom szintje
  • Jobb a csapattagok közötti kommunikáció
  • Magasabb szintű az információ megosztás
  • Gyakoribb a hibák, tudáshiányok elismerése, így nem véletlen
  • Jobb döntéseket hoznak, eredményesebbek, mint a

mindenhez (is) értő „hagyományos” (értsd autokrata) vezetők mellett!

 

Az a meggyőződésem, hogy a világnak soha nem volt annyira szüksége kiváló vezetőkre, mint most! Mi ezzel és ezzel tudunk hozzájárulni ahhoz, hogy minél több kiváló vezető legyen!

Vélemény?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .