Felépíteni egy fiatalt, felépíteni egy tanulót, felépíteni egy játékost.
Ezeket a kifejezéseket halljuk tapasztalt céges gyakorlati oktatóktól, tapasztalt vezetőktől, de még Szoboszlai Dominik edzője is ezt a kifejezést használta, amikor játékosa sikerének titkáról kérdezték.
Azoknak, akik fel akarják építeni a diákjaikat, sportolóikat, pályakezdő munkatársaikat, mérhetetlen nagy segítséget jelenthet Adam Grant új könyve. Címe Hidden Potential: The Science of Achieving Greater Things. Segítséget abban, hogy tudományos megalapozottsággal építhessük fel a fiatalokat.
Amikor céges oktatóknak, vezetőknek tartunk képzéseket, elég homályos válaszokat kapunk erre a kérdésre.
Nos, Grant könyvét olvasva minden oktató, vezető fogja tudni, hogy a szakmai készségek fejlesztése mellett a jövőben kiemelkedő figyelmet kell fordítani a fiatalok karakter készségeinek fejlesztésére!
Grant szerint a karakterkészségek fejlesztése révén tudjuk idővel kibontakoztatni a minden fiatalban meglévő rejtett potenciált.
Adam Grant egy fantasztikus figura!
Adam Grant szervezet pszichológus, a Wharton egyetem professzora. Előadásait, könyveit tudományos kutatásokra alapozza. Kimagasló tudása révén 28 éves korában már professzori fokozatot kapott. Introvertált emberként nem szeretett emberek előtt szerepelni, ami valljuk be, egyetemi professzorként elég ciki. Diákjai visszajelzéseikkel meg is erősítették, hogy borzalmasan unalmas órákat tart – és aki járt iskolába, egyetemre, tudja, milyen végigülni egy unalmas előadó óráját.
Kitartó ember lévén, karakterkészségeire támaszkodva megtanult profi módon előadni, és ma már az egyik legnépszerűbb professzor, leghallgatottabb podcaster és youtuber. Olyan szakember, aki megalapozott tudását könnyen befogadhatóvá teszi olvasói számára, inspiráló történetei, izgalmas és meglepő eredményeket hozó kutatásai révén. Ajánlom könyvét!
Grant könyvének fő üzenete, hogy a fiatalok felépítése során nagyobb súlyt kell helyezni a karakterkészégek fejlesztésére, mint a kognitív készségek fejlesztésére. A karakterkészségek a nehézségekkel, kihívásokkal való megküzdés során fejlődnek. Grant háromféle karakterkészséget (character skills) sorol fel:
Olyan környezetet teremteni, olyan képzési tervet, „edzéseket” összeállítani, olyan visszajelzéseket, tanácsokat adni, amelyek megerősítik a fiatalok karakterkészségeit. (És nem olyat, aminek hatására elhatározzák, hogy az iskolát elhagyva soha többet nem vesznek könyvet a kezükbe!)
A karakterkészségek egész életükben szolgálni fogják őket. Grant kutatásai szerint a különlegesen sikeres emberek az iskolában nem voltak kiemelkedő tanulók. Mivel jellemük megerősödött, hosszútávon is képesek voltak szembenézni nehézségeikkel. Hosszútávon is hajtotta őket a kíváncsiság és ily módon váltak sikeressé. (Olvasd el Karikó Katalin történetét!)
Figyelem! Nem a felkészítés nélküli mélyvízbedobás mellett érvelek (és nem is a „tutujgatás” mellett)!
Hanem a kontrollált mélyvíz + támogató környezet, (magas tudású „edzők”, jól felépített tananyag, pontos mérések stb.) mellett.
Mert, ha lesz a fiatalok fejlesztésére egy új divatszavunk, akkor remélem, sikeresebben tudjuk felhívni a szülők, oktatók, cégek figyelmet arra, hogy érdemes a fiatalokkal érdemben foglalkozni.
Érdemes a generációelmélet mocsarából kimászni és az „Ezeket semmi nem érdekli, csak a telefonnyomkodás!” álláspontot elfelejteni.
Abban nem bízom, hogy az oktatási rendszer hamar meg fog változni. Bízom abban, hogy a profitnyomás alatt élő, innovációs kényszerben lévő cégek viszont igen. Továbbá abban bízom, hogy egyre több céges Akadémia jön létre, egyre több cég vág bele a duális képzésbe és alkalmazza a Grant-féle karakterépítést.
Csak egy dolog van, mi erősebb a világ összes hadseregénél: egy ötlet, aminek eljött az ideje.
Mondta Victor Hugo. Én remélem, hogy a „fiatalokat fel kell építeni” ötletnek most jött el az ideje!
Végül is Grant nem mond új dolgokat. A múlt század második felének sikeredzője John Wooden egész életében a játékosok jellemének építését tartotta legfőbb feladatának. Nézd csak meg az előadását.
John Hattie oktatáskutató évekkel ezelőtt már amellett érvelt, hogy a mélytudáshoz olyan tananyagot kell összeállítani, amely érdekes és fokozatosan terheli, fejleszti a diákot, fokozatosan teszi képessé a tudás megszerzéséhez szükséges kitartásra, erőfeszítésre.
Hosszútávon azok lesznek sikeresek, akik megküzdenek a nehézségekkel. Amikor vezetőképeseinken megbeszéljük, hogy ki mit hozott otthonról, akkor a sikeres, pozitív energiát sugárzó vezetőktől a legtöbbször kétféle történetet hallunk.
Az egyik úgy szokott kezdődni, hogy „Én a szüleimtől, nagyszüleimtől azt láttam, hogy…”; „A kedvenc tanárom azt szokta mondani, hogy …” A történetekből a mesélővel törődő, a mesélő által tisztelt felnőtt személy képe bontakozik ki.
A másik pedig úgy, hogy „Eldöntöttem, én akkor is megmutatom, hogy… !” Ők azok, akik lehetetlen sorsuk ellenére maguk erejéből küzdöttek meg a nehézségekkel. Elvált, elhunyt, alkoholista szülők, nevelőszülők. „Nem lesz belőled semmi!”-vel motiváló tanárok, főnökök, felnőttek!
Rengeteg tehetséges fiatal van az országban, megérdemelnék, hogy megkapják a támogatást, hogy csiszolatlan gyémántól csiszolt gyémánttá váljanak! Mi más lehetne még fontosabb nemzeti ügy, mint ez?
Ha érdekel, hogy mi, hogyan építjük fel a pályakezdő vezetőket, hogyan támogatjuk a céges oktatókat, kérlek, keress meg!
Kérdésem Hozzád, kedves olvasó:
Barátsággal!
Héder Sándor
forlong@t-online.hu
+36 30 9578 515
Ha nem akarsz állni, amikor futnak a percek akkor:
(A postban használt képek a Microsoft Edge és a Microsoft 365 AI programjával készültek.)
Középvezetőknek, frontvonali vezetőknek tartott tréningjeinken szerencsére gyakran vesznek részt tapasztalt vezetők is. Szeretem megkérni őket, hogy fejezzék be a következő mondatot: Ha újrakezdhetném a
Vannak rendes, barátságos beosztottaid, akikkel lehet szépen, udvariasan beszélni, és vannak agresszívebbek, udvariatlanok, akikkel keményebben, nyersebben kell? Ha igen, akkor valószínűleg te is a kívülről
A rábeszélés, mint konfliktusforrás Vezetők közötti konfliktusok örök forrása egymás meggyőzése, egymás győzködése, a rábeszélés. A legtöbbször ez a győzködés a „Kinek van igaza?” kakaskodásba,
Milyen elveken történik a vezető kiválasztás a Microsoftnál? Az üzleti élet izgalmas, dinamikus lapjában, az INC.com magazinban olvastam egy érdekes cikket arról, hogyan történik a
