Vita vagy konfliktus? Miről is beszélünk? Akkor jó egy megbeszélés, meeting, ha az konfliktusmentes, vagy akkor, ha olyan, mint a harcosok klubja?
Adam Grant szociálpszichológus nyomán amellett érvelünk, hogy akkor jó egy megbeszélés, ha olyan, mint a jó harcosok klubja! A mai komplex, több elméjű szervezeteket, VUCA világot nem tudjuk hatékonyan vezetni jó minőségű szakmai viták, „tudós” gondolkodás nélkül.
Sokszor halljuk vezetőktől, hogy egy szervezeten belül szükség van konfliktusokra. Rengetegszer hallottuk vezetőktől Patton tábornok híres idézetét: „Ha mindenki egyformán gondolkodik, akkor valaki nem gondolkodik!” Egy vezetőtől egy beosztott kérdésére reagálva meg ezt halljuk: „Látom, nem vagy csapatjátékos! Nem akarod húzni a közös szekeret!”
A „kellemetlenkedő” beosztott csupán pontosító kérdést tett fel, vagy rá akart világítani valamilyen problémára. Vezetőnk azonban egy pillanat alatt elfelejtkezett arról, hogy milyen hasznos, ha valaki másképpen gondolkodik! Mi is történik ilyenkor?
Először is tisztázzuk a fogalmakat!
Munkahelyi körülmények között a feladatkonfliktus egyenlő a szakmai vitával. Ilyenkor különböző nézőpontok, érvek, tapasztalatok ütköztetése történik abból a célból, hogy egy kihívásra, egy problémára megtaláljuk a legjobb választ.
Egy vita során, egy-egy gesztus, egy-egy át nem gondolt szó, mondat, lásd: „Látom, nem vagy csapatjátékos! – hatására pillanatokon belül megsérül az ego, megjelennek a résztvevőkben a kellemetlen érzések és egy más világba cseppennek. A védekező ego, a kellemetlen érzések hatására másképpen működik a gondolkodásuk, máshogy viselkednek, kommunikálnak és a hasznos szakmai vitából véget nem érő kapcsolati konfliktus lehet.
A kapcsolati konfliktus – mondja Adam Grant – személyes, érzelmi összecsapás, amely nemcsak súrlódással, de gyűlölködéssel is jár.
A szervezeti viselkedés kutatói már a múlt században is azzal érveltek, hogy a szervezet eredményességéhez egy optimális szintű konfliktusra szükség van. Azzal érveltek, hogy a kevés konfliktus nem a harmónia jele, hanem az apátiáé.
Adam Grant kutatása alapján ma úgy tudjuk pontosítani a fenti ábrát, hogy a túl kevés feladatkonfliktus, illetve a túl sok kapcsolati konfliktus a teljesítmény rovására megy!
Grant 100 csapatot vizsgált hat hónapon keresztül. Alábbi eredményeket publikálta könyvében.
A mi tapasztalataink szerint a vezetők döntő többsége megpróbálja kikérni, meghallgatni a beosztottjai véleményét, ellenvéleményét.
Ha azonban egy munkatárs véleményét, ellenvéleményét nem megfelelő stílusban, kellemetlen érzésektől áthatva, látványos gesztusokkal kísérve mondja el, akkor sok vezetőnél elgurul a gyógyszer. Ekkor pillanatok alatt előjön a mi kultúránkban zsigeri szinten magunkkal hozott autokrata vezető! Ha előjön az autokrata stílus, a felszínen megszűnnek a konfliktusok, de a szakmai viták is. Az eredményesség elindul a lejtőn lefelé. A stressz, a rossz hangulat, az apátia és/vagy a rejtett agresszió meg növekedni kezd.
Ugyancsak probléma, ha a vezetőnek nincsenek racionális eszközei a minőségi vita lebonyolításához, pl. a brainstorming szabályai, a problémamegoldás vagy a döntéshozás folyamata.
Sajnálom, de csupán a Patton idézet megtanulásával és hangoztatásával még nem lesz jó harcosok klubja hangulat a csapatodban!
Ha nincs időd eljönni képzéseinkre, akkor azt ajánljuk, olvasd el Grant könyvét.
Miután elolvastad, utána érdemes elmélyedned érzelmi intelligenciád fejlesztésében. Magasszintű érzelmi intelligenciával tudod saját és környezeted érzelmi hullámzásait menedzselni.
Ha ez is megvan, akkor jöhet az asszertív kommunikáció szemléletének, eszközeinek megismerése. Ekkor már kommunikációs eszközeid is lesznek arra, hogy a problémákat, kihívásokat szakmai szinten is meg tudjátok oldani! Hogyan szóljanak a mondatok, hogy azok ne a kellemetlen érzéseket váltsák ki, hanem az együttműködés, a megoldáskeresés szándékát közvetítsék.
„Kiváló szakemberek vagyunk, de nem tudjuk normálisan megbeszélni a dolgainkat. Ha képesek lennék kihívásainkat, problémáinkat megbeszélni, akkor a határ a csillagos ég lenne!”
Egy kedves megrendelőnk keresett meg bennünket egy ilyen kéréssel. Ez indított el bennünket a „Nehéz beszélgetések” és a „Konfliktuskezelés vezetőknek” programjaink kidolgozásában. Ezúton is köszönet megrendelő partnereinknek, mert ők azok, akik kéréseikkel folyamatosan inspirálnak minket!
Barátsággal!
Héder Sándor
forlong@t-online.hu
+36 30 9578 515
Ha szimpatikus a gondolkodásmódunk, kérlek, nézd át képzési programjainkat!
A túlzott udvariasság a legkellemetlenebb helyzetekben jellemző ránk. El kellene mondanunk munkatársunknak, hogy annyira zavar az egyik viselkedése, hogy nem tudunk a munkánkra figyelni.
Kezdjük a megbeszéléseket a rossz hír feldolgozásával! A Toyota-féle lean módszerrel foglalkozó online tanfolyamra járok Katie Andersonhoz és Yoshino mesterhez. A legutóbbi alkalom témája a
Megélni a vezetői munka örömeit és nehézségeit! Miért? Mert mind a kettő fontos része az életünknek. És erre már tudományos magyarázatunk is van. Dr. Anna
A vezetés 10 parancsolata hasznos szintetizálása lehet egy vezető értékrendjének, irányelveinek, filozófiájának. A tapasztalataink szerint minden vezetőnek van értékrendje, filozófiája, de az nagyon sok esetben
