Kíváncsisággal teli boldog új évet kívánunk minden olvasónknak!
„Légy kíváncsi, ne ítélkező” – írta Hermann István Széchenyi-díjas filozófus, esztéta és kritikus az 1985-ben megjelenő „A kíváncsiság dicsérete” című könyvében. Talán soha nem volt aktuálisabb ez a mondás, mint napjainkban, amikor a megosztottság, a kiégés és a folytonos változások közepette keressük az utat előre.
Egy korábbi írásunkban már érveltem amellett, hogy a középvezetés jövője az összekötő híd szerepe. Most ezt a híd metaforát szeretném ismét használni, mert a kíváncsiság, mint hídépítő stratégia három területen is létfontosságú lehet számunkra 2026-ban.
Társadalmunkban egyre mélyebb szakadékok húzódnak a különböző gondolkodású emberek között. Politikai nézetek, generációs különbségek, értékrendbeli eltérések – mind-mind falakat emelnek közénk. Itt lép be a kíváncsiság, mint meglepően erőteljes hídépítő stratégia.
Egy érdekes paradoxon munkál bennünk: minél inkább meg akarunk győzni valakit, annál ellenállóbb lesz. Minél inkább kíváncsiak vagyunk rá – valóban megérteni próbáljuk világlátását – annál inkább hajlandó meghallgatni minket is.
A neurológia is alátámasztja ezt: Judith Glaser szervezeti antropológus kutatásai szerint az empatikus, nyitott beszélgetések oxitocint szabadítanak fel agyunkban, ami erősíti a kapcsolatokat. Ezzel szemben az elutasító, ítélkező magatartás kortizolt termel, amely stresszreakciókat indít el – és bezárja az embereket.
Ez különösen fontos a generációk közötti együttműködésben. Amikor egy boomer vezető Z generációs kollégákkal dolgozik, a kíváncsiság vs. ítélkezés alapvetően meghatározza a kapcsolat minőségét. A kutatások azt mutatják, hogy amikor az alkalmazottak sztereotípiáknak vannak kitéve vagy megítélve érzik magukat, csökken a munkahelyi elégedettségük és motivációjuk, ami összességében hatással van a teljesítményükre.
Miközben egyre többen küzdenek kiégéssel munkahelyükön, a kíváncsiság váratlan mentőövet nyújthat. Nem arról van szó, hogy egyszerűen „pozitívabbak” legyünk a munkánk iránt. A kíváncsiság segíthet hidat építeni jelenlegi terheink és azon dolgok között, amik igazán érdekelnek bennünket.
Albert Einstein mondta: „Nincs különleges tehetségem. Csak szenvedélyesen kíváncsi vagyok.” A kíváncsiság révén fedezhetjük fel személyes küldetésünket még a legrutinszerűbb feladatokban is. Egy középvezető, aki húsz éve ugyanazt csinálja, újra energiát találhat, ha kíváncsivá válik: miként lehetne ezt jobban csinálni? Mit tanulhatnék a fiatalabb kollégáimtól? Milyen új technológiák segíthetnének?
William Arthur Ward tömören fogalmazta meg: „A kíváncsiság a kanóc a tanulás gyertyájában.” A kíváncsiság létfontosságú az életünkhöz. Rebecca Katz művész és író 2024-es esszéjében ezt írta: „A kíváncsiság lehet a fiatalság forrása, az energia kútfője, amely élénkké és elkötelezetté tesz bennünket.”
A mai VUCA világban – ahol volatilitás, bizonytalanság, komplexitás és kétértelműség vesz körül minket – a régi tudásunk egyre kevésbé elegendő. A kíváncsiság teszi lehetővé, hogy hidat építsünk a jelen és a jövő között. Nem azzal, hogy minden választ megtudunk, hanem azzal, hogy hajlandók vagyunk folyamatosan kérdezni, tanulni és adaptálódni.
A kutatások szerint a VUCA környezetben a kíváncsiság négy jellemzője segíti a vezetőket: kérdezősködés, nyitottság, kreativitás és a zavarások tolerálása. Ezek együttesen teszik lehetővé, hogy innovatív megoldásokat találjunk olyan problémákra, amelyeket nem tudunk megoldani meglévő tudásunkkal.
John Maxwell leadership szakértő figyelmeztet: „Sok vezető azért áll meg a fejlődésben, mert elveszíti a kíváncsiságát.”
A válasz egyszerű, de nem könnyű: kevesebbet ítélkezünk és jobban figyelünk egymásra.
Judith Glaser Conversational Intelligence könyvében rámutat, hogy három módon hallgathatunk:
1. Védekező módon – amikor identitásunkat védjük, a másik figyelmen kívül hagyva érzi magát.
2. Ítélkező módon – amikor elfogadunk vagy elutasítunk, a másik címkézve érzi magát.
3. Közösen alkotó módon – amikor őszintén kapcsolódni akarunk a másikhoz.
Indulj a helyes szándékkal. Hidd el, hogy a másiknak van mondanivalója, ami értékes számodra. Add meg neki a lehetőséget, hogy kifejezze magát. Ha vezetőként így indulsz, az alkalmazottad nem érzi magát figyelmen kívül hagyva.
Használd a fejedet és a szívedet egyaránt. Próbáld megérteni nemcsak a „mit”, hanem a „miértet” is. Mi áll a szavak mögött? Milyen érzések, tapasztalatok formálták a másik véleményét? A jó hallgatás segít megérteni nem csak az okokat, hanem a mögöttes érzelmeket is.
Helyezd magad a másik cipőjébe. Még ha nem is tudsz segíteni a saját korlátaid miatt, hallgass empátiával és együttérzéssel. Ez a legkevesebb, amit megtehetsz. Roy T. Bennett így fogalmaz: „Hallgass kíváncsisággal. Beszélj őszintén. Cselekedj tisztességgel.”
Mutasd, hogy jelen vagy. Add a beszélgetésnek teljes figyelmedet. Tegyél fel nyitott kérdéseket, hogy jobban megértsd a dolgokat. Légy őszintén kíváncsi: „Segíts megérteni…”, „Mit jelent ez számodra?”, „Hogyan látod te?”
Meggyőződésem, ha kíváncsiak leszünk a közéletben, a munkában egymás iránt, jobb évünk lesz 2026, mint 2025 volt. A kíváncsiság nem csupán egy kellemes tulajdonság, ez az a híd, amely átvezet minket a megosztottságon, a kiégésen és a bizonytalanságon.
Walt Disney ezt így fogalmazta meg: „Folyamatosan előre haladunk, új ajtókat nyitunk és új dolgokat csinálunk, mert kíváncsiak vagyunk… és a kíváncsiság folyamatosan új utakra vezet minket.”
Ha sikerült felkeltenünk kíváncsiságát, továbbra is várjuk blogírásainkkal, illetve közép- és frontvonali vezetőknek szóló „Légy olyan vezető, hogy mindenki a Te csapatodban akarjon dolgozni” vezetőképző programunkon.
Maradj kíváncsi, maradj szerény!
Barátsággal!
Héder Sándor
forlong@t-online.hu
+36 30 9578 515
A vállalatok világszerte milliárdokat költenek vezetőképzésre, mégis egyre több vezető érzi úgy: a hagyományos oktatás nem készíti fel a valódi kihívásokra. A tantermekben tanult
Gyakran jut eszembe a részeg dilemmája, miközben a feladatunk egy-egy vezetőképzési program összeállítása. De mi is a részeg dilemmája és főleg annak mi a köze
Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Nullam sodales urna id eros laoreet vestibulum. Phasellus aliquet velit sed arcu feugiat ultricies. Sed sit amet
A legtöbb cégnél szakadást tapasztalok a vezetői láncban a középvezetők – felső vezetők között. A felsővezetők úgy észlelik, hogy a mindennapokban a dolgozókat közvetlenül irányító
