A nagy felmondási hullám gyakorlatorientált vezetőképzés műszakvezetők, csoportvezetők részére

A nagy felmondási válság – vajon hazánkba is elér?

A vezetéstudománnyal foglalkozó nemzetközi szakirodalom is meglepődött és a nagy gazdasági válsághoz hasonlítja a nagy felmondási válság jelenségét.

 

Mi is ez a nagy felmondási válság?

A Harvard Business Review cikke arról tudósít, hogy 2021. április-május-június hónapban 11.5 millió USA-beli dolgozó mondott fel. A Gallup kutatása szerint a dolgozók 48 %-a aktívan keresi az állásváltoztatási lehetőségeket. A becslések szerint a dolgozók negyede a következő fél évben állást fog változtatni. Különösen nagy a mozgás a kékgallérosok és a fiatalok körében. Sajnos hazai adatokat nem találtam. Van egyáltalán erre vonatkozó hazai adat? (Az írásunk megjelenése után találtuk ezt a figyelemre méltó cikket az egyik hazai gazdasági magazinban.)

 

Mit okoz a nagy felmondási hullám?

Természetesen veszteséget, hatékonyságcsökkenést okoz a cégeknek. Több termelő cégnél dolgozva azt látom, hogy még a legegyszerűbb fizikai munkában is több hét betanulás után lesz valaki teljes értékű dolgozó, szakmunkások esetében, pl. szerelők, karbantartók, gépbeállítók esetében akár évekről is beszélhetünk.
A gyakori felmondások, mozgások a kékgalléros dolgozókat betanító belső trénerek, mentorok esetében jelentős motivációcsökkenést okoznak, ami növelheti az új dolgozók idő előtti felmondását.

 

Meglepte a munkáltatókat a nagy felmondási válság?

A szakirodalom szerint, igen! A döntően zárt kérdésekből álló belső elégedettségi vizsgálatokból nem derült ki, a nyílt kérdéses felméréseket pedig sem idejük, sem erőforrásuk, sem módszerük nem volt a munkáltatóknak arra, hogy alaposan feldolgozzák.

 

Mit mond a szakirodalom, mi a nagy felmondási válság oka?

Nem hiszitek el kedves Olvasóim, hogy milyen elképesztően újszerű megállapításokra jutottak egyes munkaadók és szakértők:

„A pandéma megértette velünk, hogy az emberek nem úgy működnek, mint a gépek!”

„Akiknek könnyen felmondtak, vagy akik nem kaptak támogatást a pandémia során, azok nagy valószínűséggel nem fognak visszatérni eredeti cégükhöz, sőt azt is megtanulták, nem éri meg lojálisnak lenni!”

„Az, hogy a dolgozók mennyire törődnek a munkájukkal, attól függ, mennyire törődik velük a munkaadójuk.”

„A kulcs a munkavállaló-központú működés!”

 „Ha egy dolgozó aggódik a gyermekéért, a saját egészségéért, nem tudja befizetni a számláit, akkor kevésbe lesz produktív a munkahelyén!”

„Mérgező légkörben, rossz vezetők mellett, rendszeren és kiszámíthatatlanul túlórázásra kényszerítve, javaslataikat figyelmen kívül hagyva nem fogunk lojális dolgozókat kapni!”

„A dolgozók a vírus miatti lezárások során besokalltak!”  
A fehérgallérosoknak volt idejük átgondolni életüket, céljaikat, azt, hogy hogyan akarnak élni, milyen munkát akarnak végezni. Sokan arra jöttek rá, hogy abban biztosak, nem akarnak olyan munkát végezni, amire jelenleg a munkaadójuk ösztönzi őket.
A kékgallérosok meg kikészültek a sok munkától, hisz ők nem mehettek home office-ba – miközben nekik is ugyanúgy kellett a gyermekeiket segíteni a tanulásban. Sokan úgy érzik, ők kerültek a „feláldozhatók” kategóriájába.

Megnyugtatónak tartom, hogy a szakirodalom azért nem akarja a nagy felmondási hullám jelenségét csak munkaadók nyakába varrni.

 

 

Mit javasol a szakirodalom a munkavállalóknak a nagy felmondási hullám kapcsán?

Számomra a legfigyelemreméltóbb javaslatot egy dr. David Rockkal készült podcastban hallottam. Dr. Rock a Neuroscience of Leadership, nehezen lefordítható témában szerzett diplomát. Többek között azt mondja, most sok munkavállaló elégedetlen az életével. Ha valaki jelentős változtatást akar az életében, akkor azt a legkönnyebben a munkahelye megváltoztatásával teheti meg. Sokkal egyszerűbb, mint a házastársi kapcsolatán, a gyerekeivel, rokonaival, barátaival való kapcsolatán vagy akár a lakhelyén változtatni, nem beszélve a saját gondolkodásmódjának megváltoztatásáról.

A nagy felmondási hullám - a legkönnyebb változtatás - vezetőképzés

David Rock azt javasolja, ha el akarjuk kerülni, hogy egy munkahelyváltoztatással csöbörből vödörbe kerüljünk, akkor keressünk a munkánkban olyan területeket, amire van hatásunk és ott próbáljunk meg fejlődni. Nagyon szimpatikus dr. Rock javaslata. Talán azért, mert erre jutottak pár ezer évvel ezelőtt a sztoikus bölcsek is. A mi gyakorlatorientált vezetőképzésünknek is ez az alapgondolata: vezetőként arra koncentráljunk, amit meg tudunk változtatni vagy legalább befolyásolni tudunk. Amire nincs hatásunk, azt próbáljuk elfogadni és megérteni, meglátni benne a kibontakozó lehetőségeket.

 

Mi az álláspontunk a Forlong Bt.-ben a nagy felmondási hullám kapcsán?

Az a meggyőződésünk, hogy mielőtt elkezdenénk kárörvendeni a haldokló nyugat felett, próbáljuk megérteni a nagy felmondási hullám jelenségét és megfigyelni, hogy a nyugati cégek hogyan próbálják orvosolni a problémát.  Az a meglátásunk, hogy el kell engednünk, a „Ha munka van, minden van!” gondolatot, mert a dolgozóknak nem lesz mindegy, hogy milyen munkát, milyen légkört, milyen vezetőket tudunk biztosítani. Amellett érvelünk, hogy a nagy felmondási hullám menedzselésében nálunk is fontos szerep jut a dolgozókat közvetlenül irányító frontvonali vezetőknek, műszakvezetőknek, csoportvezetőknek.
Egyetértünk korunk kiváló filozófusával Theodore Zeldinnel abban, hogyha teljesebb életet kívánunk élni, akkor a munkahelyeket jobban kell igazítani az emberi igényekhez, azokhoz az igényekhez, amelyek évezredek óta belénk vannak huzalozva.

Végül egy tiszteletteljesen provokáló kérdés a fent említett filozófustól:

Mikor leszünk képesek olyan áttörést elérni az emberi kapcsolatok kezelésében, mint amilyet a technológiában elértünk?

 

A nagy felmondási hullám - Theodore Zeldin - vezetőképzés

 

Kérdésünk Hozzád, kedves olvasónk:

  • Be fog vajon szivárogni hazánkba is a nagy felmondási hullám?

Barátsággal:

Héder Sándor

p.s.: Ha van műszakvezető vagy csoportvezető barátod, ismerősöd, kérlek, küld nekik tovább írásunkat. Köszönöm!

műszakvezetőképzés az erős és emberséges vezetőkért

 

fotók:
Beautiful Free Images & Pictures | Unsplash
Lenyűgöző díjtalan  képek – Pixabay

2 thoughts on “A nagy felmondási válság – vajon hazánkba is elér?”

  1. Jó a cikk! Majdnem talált… Csak az a baj, hogy ez sem talált. Több hasonló cikket is elolvastam a jelenségről, hogy a pszichológusoktól a szakmai elemzőkön át, milyen érdekesen téves következtetésekre jutottak. Nem csoda… Onnan a mókuskerékből, a rendszer aktív részeseként valóban túl hihetetlennek és kivitelezhetetlennek tűnik a másik igazság, megoldás, hogy miért mondtunk fel valójában ennyien, s miért nem megyünk már önként többé vissza? Hogy tudunk így megélni, létezni? Ahogy sok másban, bizonyára ebben sem fog leesni a húszfillér. Előbb tudatosulnia kellene pár eltemetett alapvetésnek , mely egy része természeti törvény. Csak kettőt emelek ki. Egy: Nem nekem van szükségem az államra, hanem az államnak van rám. Rám (a népre). Ezért is adóztat évezredek óta zsarol, kihasznál, rabláncon tart, pénzzel és fizetnivalókkal, megszorításokkal fog, és azt hazudja, hogy nélküle elvesznék. Tévedés! Nem én veszek el nélküle, ő nem létezhet nélkülem. A rendszer. Kettő: A természetet nem érdekli a pénz, se annak árfolyama, se a mű válságok, se inflációk, se euró, se kovid. A gyümölcsfa is pontosan úgy terem mint mindig előtte és aztán is fog, míg az életkörülményei adottak. Bármennyire is erőltetjük fel-le az árát, az nem pénzért terem, és a természetben semmi sem a pénztől szól. Hát. Ezért kellett onnan kicsalogatni a népet… Az élelem ami életben tart rendelkezésre áll bárki számára ingyen, de nem egy mesterséges betoncellában, egy panelban vagy társasházban. Amint visszamész a természethez, és ott töltesz legalább egy nyarat, meg tud csapni a szele annak, hogy jé, nem jártál boltban már mióta, életben lehet maradni az állam, pénz, bankártya, munkahely nélkül is. Azt se tudod már minek mennyi éppen az ára. Elfelejtettük, hogy természeti népek vagyunk, és az otthonunk ez a hely. Ide születtünk, és nem azért mert alkalmatlanok vagyunk rá, hanem azért mert alkalmasak. Itt se pénz, se politikus nem létezett mikor már minden életfeltétel adott volt pucér sggel is. Nem emélkszel, igaz? Sok dolog átértékelődhet az ember fejében itt ahova nem ér el a válság és a forint árfolyam. Az is megfordulhat a fejben, ugyan kinek és mire is adtad az energiáid eddig? Sok éve kezdtem el a mezőgazdaságot, ezzel foglalkozni, de párhuzamosan a pesti munkámmal, amiből éltem. De a kovid korlátozásoknál azt mondtam, hogy akkor itt a vége a szórakozásnak részemről. Nem is az zavar, hogy a világ országainak vezetői egyként teszik tönkre a saját népük, állítják le szisztematikusan saját országuk gazdaságát, hanem, hogy ehhez az emberek aszisztálnak, hagyják maguk, sőt, azt tartják ostobának, aki a hangját emeli ezek a jelnségek ellen. Mit kezdjek én ezzel a jelenséggel, és velük? Semmit, hisznek amit akarnak, én pedig csendben búcsúztam. Ezek után, ugyan miért mennék vissza oda élni, ahol zsarolnak, kényszerítenek, hülyének néznek, rabláncon tartanak? Nos? Sokakat megcsapott ennek szele, az életérzése, a szabadságé. Hihetelen, hogy nem kell a pénzetek? Mert nekem nem kell. Nem kérek, de nem is adok. Sokan lettünk így ezzel, ezért nem veszünk részt ebben az önszórakoztatásban, ezekben a művi problémákban. Nagyon sajnálom látni, ahogy az emberiség a saját kardjába dől, saját korlátozott elméje miatt, hogy a történelem már megint ismétli önmagát, de én ez ellen már nem fogok többet tenni, se próbálni, hanem hagyom, ha a világnak erre van szüksége, tegye. De én, és még jó néhányan, kik alapvetően csendben vagyunk, annyira függetlenítettük magunk, amennyire csak lehetőség volt rá. Sajnálom.

    1. Kedves Valaki!
      Köszönöm hozzászólását, köszönöm, hogy megosztotta velünk gondolatait!

      Barátsággal:
      Héder Sándor

Vélemény?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .