A rezíliencia, a rugalmas alkalmazkodóképesség a mentálisan erős emberek jellemzője.
Ha valaki a neten szeretne utánajárni a rezílienciának, akkor kevés oldalon jut mélyebb ismeretekhez. Üdítő kivétel jelent és jó szívvel ajánlom a Deutsche Welle tudományos igényességgel készült ÉS közérthető videóját. A videóban Európa leghíresebb, rezílienciával foglalkozó kutatói szólalnak meg. Ugyancsak javaslom a videó utáni hozzászólások böngészését is. Azok legtöbbje saját élettörténetekről, megküzdésekről szól. Sajnos a videó egyelőre csak angol nyelven érhető el.
Mire kapunk válaszokat a videóban megszólaló kutatóktól?
Vajon a rezíliencia velünk születik vagy tanulható akár felnőtt korban is? Mik az egyén, a cégek és a társadalom lehetőségei a rezíliencia fejlesztésében? Érdemes foglalkozni egyáltalán a rezíliencia fejlesztésével vagy van ennél fontosabb dolgunk is?
Egy rövid összefoglalót, kedvcsinálót írtam azoknak, akiknek nincs idejük végignézni a videót. Picit megfűszereztem a saját tréneri tapasztalataimmal is, és kíváncsi vagyok a magyar valóságra. Kedves Olvasó, kíváncsi vagyok a Te tapasztalataidra, dilemmáidra, tanácsaidra.
A mai cégek egyre komplexebbek, egyre több a probléma, egyre több a kihívás. A dolgozók többsége jól akarja végezni a munkáját, meg akarja tartani a munkahelyét, ezért egyre többet vállal. E mellett még hajt bennünket a piacgazdaság hipnózisa is: még többet, még többet! Sokszor többet is, mint ami után regenerálódni tudunk.
A kutatók szerint a rezíliens, mentálisan erős emberek legfontosabb jellemzője, hogy
Amit egyénenként tudunk tenni az az, hogy fejlesztjük éntudatosságunkat, önismeretünket, magabiztosságunkat és megtanuljuk az asszertív kommunikáció szemléletét, eszköztárát. Gondolom, nem kell kiemelnem, hogy ez nem egy kétnapos tréninggel kipipálható feladat.
Ha ezeken a területeken előre akarsz lépni, ajánlom stresszkezelési programunkat és asszertivitás tréningünket.
Nos, a megnövekedett komplexitás hatása, hogy a dolgozók egyre inkább egymásra vannak utalva, hogy elvégezhessék a munkájukat. Ha egy dolgozó egy másik dolgozó miatt nem tudja elvégezni a munkáját, az stresszhez, konfliktushoz vezet, romlik a munkahelyi légkör. A rossz munkahelyi légkör, a megnövekedett stressz miatt egyre több a hibázás, ami egyre ingerültebbé teszi a vezetőket.
Egy ingerült vezetőből könnyen előbújik az autokrata vezető, elkezd fegyelmiket osztani, nyersen, lekezelően beszélni a munkatársaival. Ez tovább rontja a légkört, növeli a konfliktusokat, hibákat és pillanatok alatt lejtőre kerülhet egy csapat, egy közösség.
A Covid után több cégnél tréningezve megdöbbenve tapasztalom, hogy kezd újból divatba jönni az autokrata vezető stílus. Kíváncsi vagyok, kedves Olvasóm, Te is tapasztalod-e ezt a jelenséget?
Mindent összevetve, az a meggyőződésem, hogy az újonnan kinevezett és a régóta vezetőként dolgozó munkatársaknak egyaránt meg kell tanulniuk belső világuk menedzselését. A cégek felsővezetőit arra bátorítom, hogy ebben támogassák a középvezetőket, frontvonali vezetőket.
A videóban megszólaló dr. Boris Cyrulnic rezíliencia kutató kisgyermekkorában a nácik koncentrációs táborában elveszítette szüleit. Csak a csodának köszönhetően maradt életben. Mindez arra ösztönözte, hogy egész életében azt kutassa, hogy milyen hatással van a gyermekekre a trauma, a stressz.
A kutatásai azt mutatják, ha az anya stresszben éli meg terhességét, illetve, ha az anya stresszel teli életet él, amikor kicsi a babája, akkor a gyermeke felnőtt korában fogékony lesz a stresszre. Sőt az öngyilkosok, drogproblémások zöme is ebből a körből kerül ki.
Ha mélyebben érdekel a téma, a kutatónak van magyarul elérhető könyve is.
A dr. Cyrulnic szerint döntéshozó politikusoknak igenis felelősségük van abban, hogy olyan törvényeket, szabályozásokat dolgozzanak ki, melyek segítenek abban, hogy a gyermekét váró és a kisgyermekét gondozó anya minél kevesebb stresszt éljen át. A videó tanulsága szerint Franciaországban a kutató vezetésével olyan országos programot vezettek be, melynek célja, hogy segítse az anyákat. Természetesen a hazai anyákat védő programok ennél sokkal jobbak, de ha már a videó említette én is megemlítem.
A rezíliencia gyermekkorban is fejleszthető, sőt ekkor érdemes megkezdeni a fejlesztést. A film egy német általános iskolai rezíliencia fejlesztő tanóráját is bemutatja. Ez a rész 43’21-nél kezdődik. Természetesen kívánkozik belőlem, hogy a hazai oktatási rendszer biztosan e tekintetben is hatékonyabb, mint a német.
Az életben számos olyan tragikus esemény ér bennünket, ami életünk végéig elkísér. A film megszólaltat két házaspárt, akiknek megölték tinédzser gyermekét. E tragédiát életük végéig magukkal cipelik, de terápiák, a közösség ereje sokat segíthet abban, hogy a fájdalom valamelyest elviselhető legyen.
Tapasztalataink, környezetünk és génjeink – mind befolyásolják mentális ellenállóképességünket. A rezíliencia nem varázsszó vagy a boldogság ígérete, hanem egy életen át tartó tanulási folyamat.
Várom hozzászólásodat a bejegyzésem alatt.
Barátsággal!
Héder Sándor
forlong@t-online.hu
+36 30 9578 515
Ha szimpatikus a gondolkodásmódunk, kérlek, nézd át képzési programjainkat!
Nem azt csinálják, amit elvárok! Amikor frontvonali vezetőknek készítjük elő a vezetői tréninget, minden alkalmat megragadok, hogy beszéljek a középvezetőkkel, felső vezetőkkel. Egyre gyakrabban hallom
A négy örömhormon – kiaknázatlan lehetőségek a vezetői munkában A négy örömhormon szerepét a vezetői munkában Simon Sinek népszerűsítette „A jó vezetők esznek utoljára” című
Miért érdemes megismerni a maslowi szükségletek hierarchia 2.0 modellt? Voltál már olyan helyzetben, hogy fejleszteni akartad munkatársaidat, de nem úgy sikerült, ahogy szeretted volna? Ismerős
A világ legjobb üzlete az lenne, ha …… … a vezetőket az alapján vennénk meg, amennyit érnek és az alapján adnánk el, amit gondolnak magukról,
