Barátaim! Őszintén! Mikor kezd elérdekelni bennünket a stressz, stresszkezelés?
Leggyakrabban akkor, amikor valamilyen egészségügyi problémánkkal orvoshoz kell mennünk és ő azt javasolja „Próbáljon stresszmentesebb életet élni!” (Kösz!)
Sokak akkor kezdenek el érdeklődni a stressz, stresszkezelés iránt, amikor eljutnak középkoruk fénypontjára. Már mindenük megvan, de valahogy nem érzik jól magukat a világban. „Ki akarok szállni a mókuskerékből!” – hallom sok középvezetőtől.
Nos, így volt ezzel Mo Gawdat is, aki egy Microsoftot, Googlet megjárt mérnök ember. Amit talán másképpen csinált, mint mi, hogy valóban kiszállt a mókuskerékből, és elkezdett utánajárni a stressz, stresszkezelés témájának. Addig foglalkozott a dologgal, míg egy könyvet is írt belőle.
Gyorsan hozzáteszem, hogy a könyvnek van egy társszerzője is, Alice Law, aki pszichológus. Ő az, aki a mérnöki gondolkodásmód mellett a szakmai hitelességet, megalapozottságot biztosítja az olvasóknak.
Könyvükkel és a könyvhöz kapcsolódó oldallal azt akarják elérni, hogy évente egymillió embernek tegyék „stresszelhetetlenné” az életét (Azért maradt még valami a Google mindsetből!😊)
Ajánlom könyvét, főleg műszakiaknak és azoknak, akik műszakiaknak kívánnak segíteni a stressz, stresszkezelés témájában! Miért?!
Mert nekünk, akik főleg műszaki kultúrájú cégeknél tartunk tréningeket, az a tapasztalatunk, hogy a műszakiakat könnyebb meggyőzni akkor, ha alkalmazkodunk a gondolkodásmódjukhoz, szóhasználatukhoz. Ilyen szempontból telitalálat Mo Gawdaték könyve.
Azt javasolja például, hogy legalább úgy törődjünk magunkkal, mint az autónkkal! Rendeltetésszerűen használjuk, tartsuk karban és ha bármi furcsát érzünk, vigyük szervízbe!
Képletekkel is kifejezi azokat az alapfogalmakat, amiket használ és amiket nekünk is érdemes megismerni. Pl. Mi a stressz, stresszkezelés, az aggodalom, a félelem, szorongás, trauma, a pánik és az idegeskedés. Anélkül, hogy spoilerezném az egész könyvét, íme a stressz képlete:
A stresszorokat egyrészt felbontja a stresszorok eredete szerint külső környezetből származó és a belső környezetünkből származókra. Ez utóbbiak érzéseink, illetve az érzéseinket, a külső stresszorokat értékelő gondolataink, belső monológjaink.
Másrészt erősségük szerint gyenge és erős stresszorokra.
Az erős külső stresszorok a traumák, amelyek összetörhetnek bennünket. Ezek szerencsére viszonylag ritkán fordulnak elő az életünkben.
Gyenge külső stresszorból viszont a mai világban rengeteg van. És ahogy egy 100 kilós súly eltörhet egy lécet, úgy 100 db egykilós súly is eltörheti. Ha tehát ezeket a gyenge stresszorokat nem kezeljünk, akkor ezek egy idő után bizony kiégethetnek, megbetegíthetnek bennünket.
Szerzőink szerint erős belső stresszorok a téves rögeszméink. Téves rögeszmének hívják azokat az ismétlődő gondolatainkat, belső monológjainkat, amelyek éjszaka nem hagynak aludni bennünket és elszívják életkedvünket, az életbe vetett bizalmunkat.
Zajoknak hívják a gyenge belső stresszorokat. A gyenge belső stresszorok azok a belső, értékelő gondolataink, melyek késleltetik, hogy a gyenge külső stresszorok okozta problémák megoldására fordítsuk a figyelmünket. Szappanoperázunk, hisztizünk és csak utána kezdünk bele abba, amit csinálnunk kell (és tudunk is csinálni). Ezekről mi is bőven írtunk előző írásainkban, pl itt és itt.
A könyv praktikus stresszkezelési megoldásokat javasol mind a négyféle stresszorra.
Azzal sem, hogy a stresszkezelés egy 3 órás tréninggel egy életre megoldható!
Inkább egy életen át gyakorlandó apró szokásokat javasolnak. Miért? Azért, hogy hatékonyan tudjuk használni testünket, érzelmeinket, gondolkodásunkat, egy olyan megváltozott környezetben, amire az evolúció még nem optimalizálta a testünket.
A műszaki emberek jellemzően racionális emberek, akiket a műszaki problémák ritkán stresszelnek. A műszaki problémákat azonban sokszor emberi tényezők okozzák, ahogy azok tartós elhárítását is. Stresszkezelő tréningjeink tapasztalata szerint ezek viszont már a műszakiaknál is megnyomhatják azt a bizonyos piros gombot. A műszakiak is egy emberekből álló szervezeti hierarchiában dolgoznak, ami szintén számtalan stressz forrása.
Summa summárum a műszakiaknak is érdemes alaposan megismerkedniük a stressz, stresszkezelés témakörével.
Ha nincs időd elolvasni a könyvet, akkor várunk képzésünkön, illetve kérhetsz egyéni (online) mentorálást is!
Barátsággal!
Héder Sándor
forlong@t-online.hu
+36 30 9578 515
Ha szimpatikus a gondolkodásmódunk, kérlek, nézd át képzési programjainkat!
Jó vezetőből kiváló vezetővé válni – folyamatos munkát, tudatos erőfeszítéseket igényel A „Légy az a vezető, akinek mindenki a csapatában akar dolgozni” című gyakorlatorientált
A trillió dolláros coach – egy túlzó, fellengzős elnevezés? Nos, egyáltalán nem! Eric Schmidt és Jonathan Rosenberg könyvéből kiderül, hogy szilicumvölgyi tech óriások vezetőinek,
A fekete-fehér gondolkodás a vezetésben azt jelenti: a vezető fejében csak két szerep létezik – vagy kemény és számonkérő, vagy megértő és elnéző. A kettő között semmi nincs. Ez nem butaság és nem gyengeség: az amygdala evolúciós öröksége, amely stressz alatt automatikusan aktiválódik, és bináris választásra kényszerít.
A csapdahelyzet három okból ilyen tartós: a stressz lekapcsolja az árnyalt gondolkodásért felelős prefrontális kérget; a magyar termelési kultúrában nincs szavunk a harmadik útra; és a legtöbb vezető soha nem látta élőben az erős ÉS emberséges vezetői mintát.
A kiút az ÉS-gondolkodás: nem erős vagy emberséges, hanem erős és emberséges egyszerre. Ez nem kompromisszum – hanem a legmagasabb szintű vezetői professzionalizmus. A fekete-fehér gondolkodás stressz-reakció, nem személyiségjegy. Ami megtanulható, az felülírható. – Héder Sándor, Forlong Bt.
Melyik a legfontosabb vezetői kompetencia és hogyan fejlesszük azt? Ezt a kérdést teszi fel és válaszolja meg Michael Timms „How Leaders Can Inspire Accountability”
