Stresszkezelés műszakvezetőknek – képzéseink legjobban bevált módszerei.
Évek óta tartunk stresszkezelési képzést frontvonalon dolgozó műszakvezetőknek, csoportvezetőknek. Szükségük is van rá, mert a vezetői hierarchia középső rétegeiben számtalan stressz éri őket minden irányból. A dolgozók nem motiváltak, a gépek, berendezések elromlanak, a folyamatok szakadoznak, a felettesek követelnek, miközben az elvárásokat naponta kell teljesíteniük.
A képzéseinken összegyűjtött stresszorlisták élén évek óta ugyanaz áll. Arról, hogy mi történik, ha ezt közelebbről is megnézzük, külön írásunkban gondolkodtunk: emberi butaság a munkahelyen.
A stresszkezelés témakörét sokféleképpen lehet megközelíteni.
Meg lehet közelíteni a szervezeti oldalról. Hogyan lehet olyan szervezetet létrehozni, ahol az elkerülhetetlennél több stressz nem éri a dolgozókat? Világos, teljesíthető elvárások, folyamatok; hiteles visszajelzés, igazságos bánásmód, hatékony megbeszélések stb.
Mit tehet a dolgozó, hogy az elkerülhetetlennél több stressz ne érje őt, ne drámázzon, ne csináljon munkahelyi szappanoperát?
Képzéseinken mind a két megközelítést alkalmazzuk. Jelen írásunk azonban csak arra koncentrál, hogy az egyén, azon belül is a műszakvezetők mit tudnak saját hatáskörben tenni a stressz kezelése érdekében. A számtalan hasznos módszerből – légzéstechnika, relaxáció, mozgás, én-tudatosság erősítése, gondolatok újrakeretezése stb., – most Ellen J. Langer professzorasszony ajánlásait szeretném kiemelni.
Azért az ő módszereit, mert praktikusak és egy rövid cikkben is összefoglalható a módszer lényege. Tapasztalataink szerint ezen módszerek kis gyakorlással a vezetők jelentős részének rövidtávon és hosszútávon segítséget adnak a stressz kezelésében. Számomra azért szimpatikus Langer megközelítése, mert a technikák mellett a stressz megelőzéséhez kutatásokkal alátámasztott, hatásos gondolkodásmódot, mindsetet is javasol.
Ellen J. Langer munkássága külön posztot is megérdemelne. A legrövidebb bemutatása így szól: nemzetközi hírű kutatója annak, hogy a gondolkodásmódunk hogyan hat az életminőségünkre, mentális és fizikai egészségünkre.
Ajánljuk könyveit, podcastjait!
Ma a stresszorok zöme nem fizikai fenyegetettség. Nincsenek a közelünkben vadállatok, vagy szerencsére nálunk nincs háború. A stresszorok döntő többsége pszichológiai: elképzeljük, milyen rossz dolgok történhetnek velünk, csapatunkkal.
Példák:
Műszakvezetőként 10 perces prezentációt kell tartanom a csapatomról a feletteseimnek, vezetőtársaimnak. Milyen rossz dolgokat „mozizhatok” magamnak?
(Ilyen gondolatokat hallunk a prezentációs tréningjeinken.)
A műszakom vége előtt két órával elromlott az egyik gépünk!
Prezentációt kell tartanom:
Elromlott a gép:
Egy Mark Twain idézettel segítjük a döntésedet:
„Számos tragédiát éltem át az életem során, ezeknek legalább a fele ténylegesen megtörtént.”
Stresszkezelés műszakvezetőknek IV. – Mégis bekövetkezik a legrosszabb, amire gondoltál. Nos, akkor elmélkedj azon, hogy milyen háromféle jó dolog származhat ebből a rossz helyzetből!
Prezentációd szörnyen sikerült. (szerinted):
Elromlik a gép és nem tudják megcsinálni, nem lesz kész a norma, nem kapod meg a prémiumot és még le is üvöltik a fejedet:
A fenti I-IV pont gyakorlást igényel, de minden gyakorlással jobbak lehetünk saját feszültségeink kezelésben. A gyakorlás révén egyre jobbak lehetünk nézőpontjaink megváltoztatásában és a mentális játékokban, mely készséget ki tudjuk használni az innovációban, a konfliktuskezelésben!
Az élet olyan kihívásokkal állít szembe, amikre sohasem gondolnánk. A negatívumokból tanulunk és pozitívumokká alakíthatjuk azokat. A pozitívumoknak is lehetnek hosszútávon negatív hatásai pl. elkényelmesíthetnek bennünket és aztán jönnek a negatívumok. És ez így fog menni életünk végéig. Ha el tudod ezt fogadni, rájössz, nincs értelme stresszelni magadat.
A híres rendszergondolkodó sikerkönyvének a címe is a fenti gondolkodásmódot erősíti meg: A múlt sikerei lesznek a jövő sírásói.
Tréningjeink résztvevőitől gyakran kérünk sikertörténeteket. A legtöbbször olyan történeket hallunk, hogy valamilyen kihívás, probléma érte őket, és a stressz adta energiát arra használták fel, hogy sikeresen megküzdjenek egy adott helyzettel. Sőt tanultak is a kihívásokkal való megküzdésből és még a csapatukon belüli összefogás is javult.
A stresszorok hatására tele leszünk energiával. Ha ezeket az energiákat át tudjuk irányítani a megoldások megtalálására, értékeink melletti kiállásra, akkor életenergiát nyerünk. Sőt nemcsak életenergiát nyerünk, hanem egészségesebbek, eredményesebbek leszünk, jobb társaság leszünk a többiek számára. Lehet-e műszakvezetőként vagy bármilyen szintű vezetőként ennél többek kihozni egy stresszel teli helyzetből?
Barátsággal!
Héder Sándor
info@forlong.hu
+36 30 9578 515
(A postban használt képek a Microsoft Edge és a Microsoft 365 AI programjával készültek.)
Nagy tudás – nagy ego. Van ilyen munkatársad? Van olyan munkatársad, akinek nagy a tudása, tapasztalata? Tud segíteni a legnehezebb helyzetekben is, azonban sem Te,
Mi az a 6 vezetői kompetencia, amivel az frontvonali vezetőknek rendelkezniük kell? 6 vezetői kompetencia fejlesztését támogatjuk azon frontvonali vezetők, műszakvezetők, csoportvezetők esetében, akik részt
A világ legjobb üzlete az lenne, ha …… … a vezetőket az alapján vennénk meg, amennyit érnek és az alapján adnánk el, amit gondolnak magukról,
Vezetői éntudatosság nélkül a vezető csak azt hallja, amit hallani akar – miközben a csapata mást mond, mint amit gondol. A PDCA-ciklus nemcsak a folyamatokban működik: a belső világban alkalmazva a legpraktikusabb önfejlesztési eszköz, amit egy termelési vezető valaha kézbe vehet. Tasha Eurich kutatásai szerint a vezetők 95%-a éntudatosnak hiszi magát – valójában csak 10–15%-uk az. A különbség ott látszik, ahol számít: egy gépálláskor, egy konfliktusban, egy szarkazmussal teli bólogatásban. – Héder Sándor, Forlong Bt.
