Az előző írásunkban megmutattuk, hogyan vált a mellébeszélés – angolul bullshit – a vállalati kultúra részévé, és megígértük, megválaszoljuk, hogy mi lehet a bullshit ellenszere. A válasz elsőre egyszerűnek tűnik.
„Bele az arcába! Mondjuk egymás szemébe, amit gondolunk! Tegyük ki az asztalra!”
Vonzó gondolat. Határozott, férfias, őszintének látszó. De valóban ez a bullshit ellenszere?
Induljunk ki abból, hogy a vezető – legyen szó bullshitelőről vagy agresszívan kommunikálóról – alapvetően hatást akar elérni. Eredményesebb csapatot, nagyobb elköteleződést, jobb teljesítményt. A cél önmagában helyes.
A kérdés: melyik módszer eléri el ezt a célt? A kutatások és a tapasztalat egyformán azt mutatják: mind a bullshit, mind az agresszív kommunikáció rövidtávon hozhat eredményt – az emberek jobban teljesítenek, mert félnek, vagy mert a lelkesítő beszéd pillanatnyilag feltölti őket. De ez az eredmény törékeny.
|
A bullshit rövidtávon működhet. Az agresszív kommunikáció rövidtávon működhet. Hosszútávon azonban olyan viselkedés épül be a cégkultúrába, amelyet utána nagyon nehéz megváltoztatni. |
A bullshit hosszútávú kára: a dolgozók megtanulják, hogy a rossz teljesítményt, a hibákat jó szövegeléssel ki lehet magyarázni, a közepes teljesítményt el lehet adni. A bizalom csökken, a kiváló dolgozók demotiválttá válnak, az innováció elhal, mert senki nem mer kockáztatni egy olyan közegben, ahol az igazság nem számít.
Az agresszív kommunikáció hosszútávú kára még súlyosabb: a legjobb emberek elmennek. Akik maradnak, azok alkalmazkodnak – és átveszik vagy elviselik a stílust. Egy-két év után már az egész cégkultúra az agresszív kommunikáció nyelvére épül. És ez az a pont, ahol a vezetőváltás sem segít – mert a minta már a rendszerbe épült.
„Az emberek nem a céget hagyják ott. A vezetőjüket hagyják ott.”
Gallup, State of the American Manager, 2015
Sok vezetőnél azt tapasztalom, hogy a bullshit ellenszerét az agresszív kommunikációban látják: kendőzetlen, „őszinte”, nyers vélemény mondás, „bele az arcába” stílusban. „Azért viselkedik így a dolgozó, mert még nem volt, aki helyre tette volna” – hallottuk egy dühös vezetőtől.
De az agresszív kommunikáció nem a bullshit ellenszere. Hanem a másik véglet. Külsőre ellentétesek, belsőleg azonban ugyanaz a szemléletmód: a másik fél valódi szükségleteivel szembeni közömbösség.
Kim Scott, aki amúgy híres cégeknél töltött be magas vezetői pozíciókat 2017-ben publikált Radikális őszinteség: Légy menő főnök, de maradj emberséges című könyvében egy egyszerű, négy részből álló modellt ajánl. Két tengely köré építi a modellt:
A táblázatból jól látszik: az agresszív kommunikáció és a bullshit két különböző negyed – de mindkettő zsákutca. Az egyetlen járható út a Radikális őszinteség: igaz, adatalapú ÉS segítő szándékú egyszerre. Ez nem gyengeség, és nem is naiv optimizmus – hanem a leghatékonyabb vezetői kommunikáció.
Két dolog, amely egymást feltételezi:
2, Etikai megfontoltság – valódi cél legyen az együttműködés, ne a győzelem a másik felett vagy a felkészületlen, „bullshitelés” kényelme.
„Az emberek a tűzön is átmennek egy olyan vezetőért, aki őszinte és emberi.” Patrick Lencioni
Lencioni pontosan azt írja le, ami a Radikális őszinteség alapja: az emberek nem a tökéletes prezentációért becsülik a vezetőt – hanem mert emberi. Nehéz helyzetben nem beszél mellé, nem okol vagy támad másokat, hanem összefogja a csapatát és példát mutatva a közös megküzdésre motiválja őket.
(Gyorsan hozzáteszem, hogy Lencioni a cégvezetőket tanulmányozta, nem a politikai vezetőket 😊)
|
A Radikális őszinteség nem technika – hanem döntés. Döntés arról, hogy többet ér a másik ember tisztelete, a közösen elért eredmények, mint az agresszív kommunikáció pillanatnyi győzelme – vagy a bullshit kényelme. |
Ha érdekel a hatásos vezetői kommunikáció, az együttműködés és a prezentáció – várunk képzéseinken. Mert a radikális őszinteséget nem elég érteni: gyakorolni kell.
Maradj kíváncsi, maradj szerény!
Barátsággal!
Héder Sándor
forlong@t-online.hu
+36 30 9578 515
A kékgalléros kulcsemberek szerepe gyökeresen átalakult az elmúlt évtizedekben – és ez a változás ma már minden modern szervezetben érezhető. Ez a bejegyzés előző
Vezetői szemmel is nézted az olimpiát? Próbáltad megfigyelni, megérteni, hogy mi a titka a kiváló teljesítménynek, mi a titka a kudarcokból való felállásnak? Mi az,
A hatalom pszichológiája akkor érthető meg, ha megértjük a hierarchia működését is. A hierarchiában való működést az állatvilágból hoztuk magunkkal. Ha tetszik, ha nem,
A túlzott udvariasság a legkellemetlenebb helyzetekben jellemző ránk. El kellene mondanunk munkatársunknak, hogy annyira zavar az egyik viselkedése, hogy nem tudunk a munkánkra figyelni.
