Manapság könnyen elöntenek bennünket a kellemetlen érzések!
Melyek a leggyakoribb kellemetlen érzések? A düh, a frusztráltság, a félelem, a tehetetlenség érzése.
Amellett érvelek, ha nem tanuljuk meg menedzselni a kellemetlen érzéseinket, akkor a kihívások közepette nem tudjuk működtetni azokat a módszereinket, amelyeket nyugodt körülmények között tudunk: stratégiai gondolkodás, PDCA, nyertes-nyertes kapcsolatok kialakítása stb.
Annak a meggyőződésemnek szeretnék hangot adni, hogy a szervezeti hatékonyság, a minőségi munkavégzés tartalékai abban rejlenek, ha a vezetők, különösen a dolgozókat közvetlenül irányító műszakvezetők, csoportvezetők, kulcsemberek megismerik, megtanulják belső világuk menedzselésének technikáit.
Mi történik, ha elöntenek a kellemetlen érzések?
Gondolkodásunk ekkor beszűkül, reagálunk az eseményekre: elsősorban az itt és most túlélésére, saját magunk megmentésére koncentrálunk.
A harcolj vagy menekülj reakció az evolúció során elsősorban a gyors, fizikai veszélyek kivédésére alakult ki. Manapság elsősorban saját gondolataink indítják be a jól ismert biológiai reakciót. „Nem igaz, hogy ezt nem direkt csinálják!”, „Kinevetnek a hátam mögött!”, „Ezt képtelenség így megoldani!”, „Én nem láttam semmit!” stb.
Mi lehet a hatása, ha nem kezeljük kellemetlen érzéseinket?
- Ha testünk, elménk a harcolj vagy menekülj üzemmódba kapcsol, akkor nincs stratégiai gondolkodás, nincs PDCA, nincsenek nyertes-nyertes kapcsolatok! Csak a pillanat túlélésére játszunk!
- Elkezdünk harcolni kellemetlen érzéseink vélt vagy valós okozóival, dühöngünk, megsértődünk, és közben beszólunk a munkahelyünkön, a közösségi médiában, rádudálunk a másikra, belerúgunk a kutyánkba stb. A mai komplex világban könnyű ellenséget találni magunknak.
- A beszólások révén romlanak kapcsolataink. Egymás ellenségeivé válunk, miközben kölcsönösen függünk egymástól. Vesztes-vesztes kapcsolatokat alakítunk ki, ahol csak ártani tudunk egymásnak.
- Könnyen, gyorsan átgondolatlan, „tűzoltó” cselekedeteket teszünk.
- A tűzoltások révén többletmunkát okozunk magunknak, másoknak.
- Elkezdjük sajnáltatni magunkat és áldozatnak érezzük magunkat.
- Megpróbálunk megszabadulni a kellemetlen érzésektől: alkohol, kaja, cigi, kávé, Netflix és társai.
- Mérgező pozitivitással a szép jövőbe álmodjuk magunkat. „Ami nem öl meg, az erőssé tesz!”, „Teher alatt nő a pálma!”
- Kellemetlen érzéseinkkel megfertőzzük a környezetünket.
- Időnket és energiánkat nem a kihívásokkal való megküzdésre fordítjuk.
- Tartósítjuk magunknak a stresszreakciókat és annak hatásait!
Hogyan kezeli egy autokrata vezető a saját és munkatársai kellemetlen érzéseit?
Nos, egy autokrata vezető se a saját, se a beosztottjai érzéseit nem veszi figyelembe, azokat nyafogásként fogja fel.
Bulldózerként megy előre saját céljai irányába, mit sem törődve azzal, hogy viselkedésének milyen hatásai lesznek a kapcsolatrendszerére, a dolgozóknak, a csapatnak a hangulatára, munkakedvére. Agresszíven használja a büntetés – jutalmazás módszerét. Féljük az ilyen vezetőt, de egy darabig követjük, mert határozott és azt hisszük róla, kézben tartja a dolgokat.
Hogyan kezeli a dolgozók bevonására építő vezető a saját és munkatársai kellemetlen érzéseit?
Egyszerű módszereket használ arra, hogy rendet tartson belső világában. Tudja, hogy ezeknek a módszereknek a használata az idejének töredék részét veszi igénybe, de ezekkel meg tudja őrizni pozitivitását, energikusságát, kognitív képességeit a kihívások közepette is.
Ha nyugodt tud maradni nyugtalan körülmények között, akkor jobban fel tudja mérni a kihívásokat, jobb döntéseket tud hozni. Kihívások közepette is tudja alkalmazni azokat a módszereket, amiket nyugodt körülmények között jól tud használni.
A tapasztalataim szerint a vezetők döntő többsége nem is akar hallani ezekről a módszerekről.
Kedves Olvasó! Ha Téged érdekel, hogyan tarts rendet a belső világodban, az elinduláshoz javaslok egy előadást és pár könyvet.
- Elsőként dr. Joan Rosenberg előadását és könyvét ajánlom. Rosenbergtől megtanulhatjuk, hogyan kell felismerni, megnevezni és elfogadni a kellemetlen érzéseket és azokat erőforrásként felhasználni céljaink elérésében.
- Amishi P. Jha tanácsai alapján megtanulhatjuk figyelmünket irányítani, edzeni.
- Nate Zinsser tanácsai, gyakorlatai révén fejleszthetjük mentális erőnket.
E könyvek mentén el tudsz indulni, ha meg akarod tanulni a kellemetlen érzések menedzselését.
Ha nincs időd az olvasásra és az olvasottak feldolgozására, akkor ajánljuk vagy a
- „Hogyan maradjak pozitív ennyi negatív hatás közepette?” képzésünket vagy a
- „Légy eltéríthetetlen céljaidtól!” online programunkat.
Kellemetlen érzések menedzselése – összefoglalás
Meggyőződésem, hogy ma a szervezeti hatékonyság, a minőségi munkavégzés tartalékai abban vannak, ha a vezetők, különösen a dolgozókat irányító vezetők megtanulják észrevenni, menedzselni saját kellemetlen érzéseiket.
Kérdésem Hozzád kedves Olvasó:
- Te hogyan menedzseled a kellemetlen érzéseidet?
- Tudsz különbséget tenni a káros és a hasznos félelem között?
Barátsággal!
Héder Sándor
forlong@t-online.hu
+36 30 9578 515