Megélni a vezetői munka örömeit és nehézségeit! Miért? Mert mind a kettő fontos része az életünknek.
És erre már tudományos magyarázatunk is van. Dr. Anna Lembke előző írásunkban bemutatott – „Dopamin nemzet!” című könyvében rávilágított arra, hogy agyunk arra törekszik, hogy a fájdalmat és az élvezeteket homeosztázisban, dinamikus egyensúlyban tartsa.
Ha túl sok élvezetet akarunk megélni, akkor jön a fájdalom, avagy a derűre jön a ború, és fordítva.
Ha megéljük a nehézségeket, a fájdalommal járó helyzeteket is, ha tanulunk a tapasztalatokból, akkor hosszabb távon jobban járunk és jobban fogjuk érezni magunkat.
Miért? A nehézségeket, az értelmetlenséget evolúciós örökségünknél fogva nem szeretjük, el akarjuk kerülni; a sikereinket meg az önfényező, narcisztikus bullshit kultúra miatt nem látjuk értékesnek.
Nézetünk szerint azt jelenti, hogy vezetőként
A „megélés” tehát egy elég komplex fogalom. Egyrészt magába foglalja az olyan hagyományos vezetői értékeket, mint a felelősségvállalás, a céltudatosság, a rendíthetetlen következetesség.
Másrészt magába foglalja a vezetői körökben is méltán divatossá váló mindfulnesst, a tudatos jelenlétet, az éntudatosságot, az érzelmi intelligenciát, a rezilienciát.
Biztosan észrevetted Kedves Olvasó, hogy az új divatos irányzatok mind a vezető belső világának felfedezésében, megerősítésében segítenek!
Amikor frontvonali vezetőktől kérünk sikertörténeteket, leginkább ilyeneket hallunk:
„Váratlanul jött egy probléma, egy új kihívás, de összefogtunk, mindenki odatette magát és a végén sikerült hozni az eredményeket!”
A vezetői tréningjeinken hallott sikertörténetek kudarcokkal, problémákkal, kihívásokkal kezdődnek, mégis félünk a kudarcoktól, a nehézségektől.
Miért félünk a nehézségektől?
A másokat szolgáló, értelmes küldetések erősíthetik a közösséget!
A katonák, tűzoltók, mentősök másokért, sokszor egymásért teszik kockára életüket. Ők bajtársaknak hívják egymást. Az angol nyelvterületen erre a testvér (brother, sister) szót használják.
Jó lenne, ha a munkahelyeinken, az országban, a világban is testvéreknek tekintenénk egymást – ha már a keresztény kultúráról beszélünk.
A nehézségek összekovácsoló erejét sajnos rosszra is ki lehet használni. Machiavelli óta tudjuk, hogy egy külső, vélt vagy valós ellenség segítheti a vezető mögötti felsorakozást.
Paradox módon pont azért nehéz a valódi, nehézségek révén elért sikereket megélni, mert túltoljuk a könnyű sikerek hajszolását.
A közösségi médiát a sikereink túlfényezett mutogatása és az arra begyűjtött lájkok tartják fenn.
A nagyobb cégek vezetői, a céges újságok is szeretnek „vakítani”, hogy „Kiváló csapat vagyunk!”, hogy „Fantasztikus, világszínvonalú eredményeink vannak!”.
Az ingyen jött pályázati pénz is nagy siker, de az csak akkor biztosít jó érzést, ha nem „okosba” használtuk fel!
Ha a sikereinket csak bullshiteljük, az olyan, mint a hamis mosoly. Nem őszinte és ezért nem okoz valódi örömöt.
Sajnos a bullshitelésből annyira elegünk lett, hogy a valódi, mindennapos megküzdéseinket sincs már kedvünk megünnepelni. Pedig az apró, mindennapi sikerek megélése révén alakulhat ki a jó közösség, mely energiát adhat a megküzdéseink révén elért sikerekhez.
Jó munkát hozzá!
Ha támogatást igényelsz, ajánljuk képzéseinket, mentorálásainkat!
Barátsággal!
Héder Sándor
forlong@t-online.hu
+36 30 9578 515
Ha szimpatikus a gondolkodásmódunk, kérlek, nézd át képzési programjainkat!
Miért lesznek a múlt sikerei a jövő sírásói? Azért lesznek a múlt sikerei a jövő sírásói, mert a siker megváltoztatja a játékszabályokat, az addig érvényes
Miért fontos először elfogadni egy helyzetet, egy kihívást, egy problémát és csak utána változtatni rajta? Az „először elfogadni és csak utána megváltoztatni” szemléletmódot, illetve
Az, hogy hogyan tekintesz a főnöködre, sok mindent eldönt a pályafutásoddal kapcsolatban! Vajon úgy tekintesz a főnöködre, mint ítélkező bíróra vagy úgy, mint támogatóra?
Ha megtaláltad a vezetői kommunikáció Szent Grálját, légy szíves, oszd meg velünk! Azonban ha még nem sikerült megtalálnod, akkor arra biztatlak, tarts ki és
