Rajzolt figura felírótáblával egy apró, előre megtervezett lépcsősoron halad felfelé, a megtett fokok narancssárgák

Mentális erő fejlesztése: apró lépések, nem akaraterő

Stresszkezelés és mentális erő  |  Írta: Héder Sándor  |  2026. október 30.  |  7 perces olvasás
Röviden a cikkről

A mentális erő fejlesztése nem nagy akaraterőn múlik, hanem előre megtervezett, apró lépések sorozatán. Összegyűjtöttünk tíz ilyen lépést a frontvonali vezetők mindennapjaiból, James Clear szellemében és tréneri tapasztalatainkból. Mindegyiket magunk is gyakoroljuk. Azt is megnézzük, mit mond a kutatás a szokásépítésről, és mit nem.

A mentális erőről szóló írásunkban azt mondtuk, hogy a lényege nem az akaraterő, hanem a figyelem tudatos irányítása. Marad a kérdés: hogyan lesz ebből mindennapi gyakorlat? Nem elég egyszer elhatározni, hogy a leálló gép mellett a megoldásra figyelünk, mert másnap reggel megint jön valami.

A válaszunk: nem nagy elhatározásokkal, hanem előre megtervezett, apró lépések sorozatával. Ezek a lépések a fáradt, nehéz napokon is mennek, mert nem kell őket minden nap újra eldönteni. A mentális erő fejlesztése apró, rendszeres cselekedetek következetes végrehajtásával lehetséges.

Miért nem az akaraterő a megoldás?

Röviden: az akaraterő napról napra hullámzik, ezért aki csak rá épít, a nehéz napokon cserben hagyja magát, az előre megtervezett lépés viszont akkor is megy.

A motiváció még a legkiválóbb vezetőknél is változik, és a nehéz műszak végére mindannyian fáradtabbak vagyunk. Fáradtan nehezebb jó döntést hozni, ezt mindenki ismeri. Az viszont nem bizonyított, hogy az akaraterő kimerülő tartály lenne: egy nagy, előre regisztrált ismétlő kísérlet (Hagger és mások, 2016) nem találta meg ezt a hatást.

James Clear Atomi szokások című könyvének az alapgondolata is az apró, rendszeres lépések ereje. Mi ezt a szemléletet visszük tovább a frontvonali vezetők világára.

Az előre eldöntött lépés a fáradt napon is megy

A kutatók ezt ha–akkor tervnek hívják: előre eldöntjük, hogy egy adott helyzetben mit teszünk. Például: „Ha beérek az üzembe, akkor két percig a napi hozzáállásomat gondolom át, mielőtt bárkivel beszélek.” Egy 94 vizsgálatot összesítő elemzés (Gollwitzer és Sheeran, 2006) közepes-nagy hatást talált arra, hogy az emberek így inkább megvalósítják a céljaikat. A vizsgálatok nem munkahelyi vezetőkről szóltak, ezért ez nem bizonyítja, hogy a műszakvezetőknél is így működik.

Egy kihagyott nap nem a világ vége

Egy 96 egyetemista bevonásával, 84 napig tartó vizsgálatban egy új szokás kialakulása a középérték szerint 66 napot vett igénybe, de a tartomány 18 és 254 nap között mozgott. Egy kihagyott nap nem rontotta el a folyamatot (Lally és mások, 2010). Ezek egyszerű egyéni szokások voltak, a 66 nap nem általános szabály. Az üzenet mégis hasznos: a szokásépítés hosszú, egyénenként nagyon eltérő, és nem kell tökéletesnek lenni hozzá. Nem varázsszer, évek munkája.

Mit lehet tenni?

Röviden: ha a lépéseket a napba, a hétbe és a hónapba előre beültetjük, nem kell minden nap újra eldönteni, hogy megtesszük-e, és a figyelmünk egyre könnyebben fordul a megoldás felé.

Clear javaslatai alapján és tréneri tapasztalatainkból összegyűjtöttünk néhány olyan cselekedetet, amelyek a frontvonali vezetők munkájában jelen vannak, és kiválóan alkalmasak a mentális erő fejlesztésére. Mindegyiket magam is gyakorlom, és a Forlongon belül is. Napi, rendszeres, heti és havi lépések:

  1. Amikor beérkezem a munkahelyemre, belegondolok, milyen hozzáállással akarom a napot végigdolgozni.
  2. A napindító és napzáró megbeszélésekre felkészülök, és megtartom őket, akkor is, ha minden jól ment, és akkor is, amikor egy összeomlást kellett helyreállítani.
  3. A váratlan kihívások, nehézségek nem az ellenségeim, hanem a tanító mestereim. A legjobbat hozom ki ezekből a helyzetekből.
  4. Minden nap észreveszem és visszajelzem, amit jól csinálnak a munkatársaim, nem csak azt, amit rosszul. Ezzel növelem az érzelmi bankszámlámat.
  5. Ha kritikát kapok, megőrzöm a nyugalmam, és kérdezek, hogy megértsem a kritikát.
  6. Élek a humorral, a legnehezebb helyzetekben is. Erről a humor vezetői munkában betöltött szerepéről szóló írásunkban olvashatsz.
  7. Rendszeresen visszajelzést és tanácsot kérek a munkatársaimtól, hogy csökkentsem a vakfoltjaimat.
  8. Rendszeresen vállalok olyan feladatokat, amelyek a komfortzónámon kívül esnek.
  9. Minden héten rendbe teszem a naptáramat, és átnézem, hol tartok a céljaim elérésében.
  10. Minden hónapban legalább egy órát foglalkozom a saját fejlesztésemmel: olvasok, podcastokat hallgatok, előadásokat jegyzetelek.

Mindezeket megteszem, ha esik, ha fúj, ha bal lábbal keltem fel, ha jobb lábbal keltem fel. Addig ismétlem, amíg a szokások be nem épülnek az identitásomba, a vezetői DNS-embe.

Fontos pillanat előtt irányítsd a figyelmed

A figyelem tudatos irányításához Nate Zinsser, a The Confident Mind szerzője háromlépéses rutint ajánl. Egy rövid, a feladatra szóló mondat, egy-két mély lélegzet, majd a figyelmet a feladatra kötjük. Hasznos a nehéz beszélgetés, a megbeszélés vagy a leállítás előtt. A rutin sportolók és üzleti ügyfelek gyakorlatából jön, gyártási vezetőkön nem vizsgálták, ezért kipróbálásra ajánljuk, nem bizonyított eljárásként.

A napzáró megbeszélés három kérdése

A nap végén nem az a kérdés, hogy hibátlan volt-e. Zinsser utóértékelést ajánl, amely három kérdésből áll:

  • Mi történt?
  • Miből tanulok?
  • Mit teszek?

Ha a napzáró megbeszélés a vezető életében már megvan, ez a három kérdés jó keret hozzá. Jason Selk és Ellen Reed ehhez hozzáteszi a napi egy valódi, konkrét elismerést valakinek, és a nap három jól sikerült dolgának felírását.

Az ismétlésből idővel identitás lesz

Clear szerint a szokások az identitásunkat építik. Ha rendszeresen foglalkozom a saját fejlesztésemmel, akkor egy idő után kialakul, megerősödik bennem az az identitás, hogy „Én egy olyan vezető vagyok, aki fejleszti magát!” Az új identitásom pedig azt szeretné, hogy a napi cselekedeteim is tükrözzék. Ettől kezdve nem kell figyelmeztetnem magam, hogy vegyek elő egy könyvet, hanem a világ legtermészetesebb dolgaként teszem. Ez Clear gondolata és a mi tapasztalatunk, nem kutatási eredmény.

Korlát: a ha–akkor tervek és a szokáskialakulás kutatásai nem frontvonali vezetőkről szólnak. Zinsser, Selk és Reed módszerei sportolókkal és üzleti vezetőkkel dolgozó tanácsadók gyakorlatából jönnek, gyártási környezetben nem vizsgálták őket. A tíz lépés a mi tréneri tapasztalatunk.

Kulcsgondolat

A mentális erőt nem nagy elhatározásokkal építjük, hanem apró lépésekkel, amelyeket előre megterveztünk, hogy a nehéz napokon is menjenek.

– Héder Sándor, mérnök tréner, címzetes egyetemi docens, Forlong Bt.

Kérdésem hozzád, kedves olvasó

  • Milyen mindennapi esemény következetes gyakorlása van jelen a te vezetői munkádban?
  • Milyen új tevékenységet tudnál bevezetni, hogy annak mindennapos gyakorlása révén jobb vezető legyél?

Források és korlátok

Clear, J. (2018): Atomic Habits. Avery. Népszerű, nem kutatási mű.

Gollwitzer, P., Sheeran, P. (2006): megvalósítási szándékok, metaelemzés. Kivonat. Nem munkahelyi vezetők.

Hagger, M. és mások (2016): az ego-depléció előre regisztrált ismétlése. Kivonat. 23 labor, laborfeladatok.

Lally, P. és mások (2010): szokáskialakulás. Összefoglaló. 96 egyetemista, egyszerű szokások. A 66 nap nem általános szabály.

Zinsser, N. (2021): The Confident Mind. HarperCollins. Gyakorlati tanácsadói könyv, nem lektorált kutatás.

Selk, J., Reed, E. (2021): Relentless Solution Focus. McGraw Hill. Gyakorlati tanácsadói könyv, nem lektorált kutatás.

Korlát: több forrásnál másodlagos összefoglalóra támaszkodtunk. A műszakvezetői alkalmazások a mi tapasztalatunk és javaslatunk.

Szeretnéd, ha a műszakvezetőid és csoportvezetőid is gyakorolnák ezeket az apró lépéseket?

→ Stresszkezelés és mentális erő fejlesztése vezetőknek

Kapcsolódó olvasnivalók

Maradj kíváncsi, maradj szerény!

Barátsággal!

Héder Sándor mérnök tréner, Forlong Bt.

Héder Sándor

mérnök tréner, címzetes egyetemi docens – Forlong Bt.

☎+36 30 957 8515 ✉info@forlong.hu

Gyakori kérdések
Hogyan fejleszthető a mentális erő?
Szerintünk apró, előre megtervezett, rendszeresen ismételt lépésekkel: napi, heti és havi szokásokkal, a napzáró megbeszélés és a visszajelzés beépítésével. Nem varázsszer, évek munkája.
Mennyi idő alatt alakul ki egy új szokás?
Egy vizsgálatban a középérték 66 nap volt, a tartomány 18 és 254 nap között mozgott. Egyénenként nagyon eltérő, és egy kihagyott nap nem rontotta el a folyamatot. A 66 nap nem általános szabály.
Mi az a ha–akkor terv?
Előre eldöntjük, hogy egy adott helyzetben mit teszünk. Például: ha beérek az üzembe, akkor két percig a napi hozzáállásomat gondolom át, mielőtt bárkivel beszélek.

Ha tetszett a cikk, kérlek oszd meg!

Facebook
Twitter
LinkedIn
Email

Vélemény?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

Ezek is érdekelhetnek...

Munkakesztyűs kéz narancssárga locsolókannával öntöz két összefonódó palántát, fogaskerekekkel és levelekkel – a frontvonali vezetés lényege, hogy az eredmény és az elégedettség együtt nő
Önismeret és önmenedzselés

Mit jelent a vezetés a frontvonalon? Eredmény és ember együtt

„Ez jó kérdés!” Ezt mondják a műszakvezetők, amikor a tréning elején megkérdezzük, mit jelent számukra a vezetés. Majdnem száz év alatt az akarat ráerőltetésétől eljutottunk oda, hogy a frontvonalon az eredmény és a dolgozók elégedettsége csak együtt fejlődhet.

Tovább olvasom »

Frontvonali vezetők képzése
1993 óta.

Kétfős, családi vezetőképző műhely. Nincs két egyforma tréningünk, mert nincs két egyforma üzem.

Forlong Bt.
Felnőttképzési nyilvántartási szám: B/2020/002077

Forlong Bt. a LinkedInen

Tudástár

Kapcsolat

☎ +36 30 957 8515
✉ info@forlong.hu

Válaszolunk egy munkanapon belül.

Díjmentes konzultáció

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara önkéntes tagvállalata
A Humán Klub alapító tagja

Vezetőképzés | Forlong Bt.
ADATVÉDELEM

Ez a weboldal sütiket (cookies) használ ahhoz, hogy a weboldal megfelelően működjön, továbbá az oldalt felkereső látogatók számára a legjobb felhasználói élményt lehessen biztosítani.

A sütikben elmentett információk a weboldalt felkereső látogatók böngészőjében kerül tárolásra, és olyan adatokat tartalmaznak amelyeknek segítségével felismerhetjük, ha a weboldalra visszalátogat, vagy segít abban, hogy a weboldal melyik oldalait látogatja a felhasználó a leggyakrabban, mik a legérdekesebbek számára, melyik részek a legjobban használhatóak.

A felhasználó a bal oldali rész fülein keresztül a süti beállításokat részletesen be tudja állítani.