A mentális erő nem hősködés és nem vasakarat. Szerintünk az a képesség, hogy nehéz helyzetben a figyelmünket a megoldásokra tudjuk irányítani, és közben megmarad a motivációnk és a magabiztosságunk. Egy tréningen hallott történet segítségével mutatjuk meg, mit jelent ez a műszakvezetőknek, miben különbözik a stresszkezeléstől, és hogyan érdemes elkezdeni a fejlesztését.
Karbantartókkal dolgoztunk egy kommunikációs tréningen. Az egyik karbantartó azt mesélte, mi történt, amikor műszak közben leállt egy gép. A műszakvezető „5 percenként” odament hozzá, hogy mikor lesznek készek. A karbantartó végül kijött a gép mellől, és hangosan ráüvöltött a műszakvezetőre, hogy ne zavarja, hagyja dolgozni. Az elmondása szerint majdnem verekedés lett belőle.
Később a műszakvezetővel is beszéltünk. Elmondta, hogy azért járt a karbantartó nyakára, mert tudta: ha nem tudják behozni a kiesést, másnap a reggeli meetingen a szőnyeg szélén fog állni, és a felettesei meg fogják égetni. Ez nem jó, mert éppen a jövő évi béremelésekről folynak a tárgyalások. A figyelme tehát már nem a gépen volt, hanem a holnapi megbeszélésen. Itt jön be a mentális erő: a mentálisan erős ember képes a megoldásokra irányítani a figyelmét, fenntartani motivációját és magabiztosságát nehéz körülmények között is.
Ilyenkor ritkán az a baj, hogy a vezető nem tudja, mit kell tennie. Az a baj, hogy felőrli a fejében szóló belső hang. Ez a cikk arról szól, mit jelent ez pontosan, és mit lehet vele kezdeni.
Mi a mentális erő?
Röviden: a mentális erő a figyelmünk irányításáról szól, mert aki nehéz helyzetben a megoldásra néz, az megőrzi a cselekvőképességét.
A mi olvasatunkban ez a mentális erő megfogalmazása egy termelési környezetben. Amúgy a szónak nincs egy precízen megfogalmazott, mindenki által elfogadott meghatározása.
Nincs egyetlen elfogadott meghatározás
Clough és munkatársai szerint a mentális erő az egyén képessége arra, hogy hatékonyan kezelje a stresszt, a nyomást és a kihívásokat, és a tőle telhető legjobbat nyújtsa, bármilyen körülmények között is. Négy összetevőt neveznek meg: a kontrollt, az elköteleződést, a kihívást és az önbizalmat. Ez a meghatározás vezetői környezetben a leginkább használható.
A gyakorlati szakemberek hangsúlya más. Jason Selk és Ellen Reed szerint a mentális erő a megoldásokra fókuszálás képessége, különösen nehéz helyzetben. Ők tanácsadók, és ez az ő meghatározásuk, nem kutatásokkal alátámasztott tudományos fogalom. A mi megfogalmazásunk ehhez áll közelebb.
A fogalom a sportpszichológiából jött
A mentális erő tudományos vizsgálata a sportpszichológiából indult. Onnan terjedt át a vezetésre és a katonai kiképzésre. Sportolóknál ez ma is a legismertebb terület.
Miért fontos a mentális erő a vezetőknek?
Röviden: a problémák és a kihívások mind megtalálják a vezetőt, akinek egyébként is az a dolga, hogy kezelje őket. Az ő fejében dől el, hogy a csapat a megoldásokra figyel, vagy a problémák felett drámázik.
A műszakvezetőnek ilyenkor két dologgal kellene foglalkoznia egyszerre: a géppel és az emberekkel. Ehelyett drámázik a fejében, áldozati pózba vágja magát, és cselekvési terv nélkül a legrosszabb jövőt vetíti előre.
A fejében közben megszólalnak a hangok. „Nem igaz, hogy ezt nem direkt csinálja valaki!” „Holnap elő fognak venni a meetingen!” „Holnap meg fognak égetni!”
Ezekben a mondatokban van igazság. A mutatók tényleg számítanak, a reggeli megbeszélés tényleg lehet kellemetlen. A gond az, hogy a vezető figyelme nem azon van, mit kellene tennie, hogy a probléma megoldódjon, és a helyzetből a lehető legjobban jöjjenek ki.
A mentális erő a stresszkezelés társa
Stresszkezelésen kétféle dolgot értünk. Az egyik a cég dolga: csökkenteni a terhelést és a stresszorok számát, például a munka jobb megszervezésével. A másik az emberé: visszaállítani a szervezetét a normális állapotba, például légzéstechnikával, ellazulással, pihenéssel. Ilyenkor az ember magával foglalkozik.
A mentális erő más. Azt jelenti, hogy a terhelés mellett is megmarad a cselekvőképesség, és a figyelem a megoldásra irányul. Szerintünk a vezetőnek mindkettőre szüksége van.
A kutatások szerint is összefügg a kettő. Egy szisztematikus áttekintés (Lin és mások, 2017) a mentális erőt a hatékonyabb megküzdéssel és a jobb mentális egészséggel hozta kapcsolatba.
A felmérések szerint sok vezető stresszes
A Gallup 2025-ös jelentése szerint 2024-ben a vezetők elkötelezettsége 30-ról 27 százalékra esett, és 42 százalékuk számolt be arról, hogy a nap nagy részében stresszes. Ez globális, önbeszámolós felmérés, nem gyártó cégekről szól, és magyar adatot nem találtunk. Irányt mutat, bizonyítéknak nem elég.
Mit nem jelent a mentális erő?
Röviden: a mentális erő nem hősködés és nem vasakarat, ezért kétségekkel és félelemmel együtt is lehet erős valaki.
Nem macsóság, és nem Rambo-szerep
Sokan azt képzelik, hogy a mentálisan erős emberek macsók, magányos hősök, amolyan Rambók. Nem! Ők is tele vannak kételyekkel és félelmekkel. Az a különbség, hogy megtanulták kezelni őket, és a figyelmüket akkor is a megoldásra tudják irányítani, ha a körülmények ellenük szólnak.
A mentális erőnek van árnyoldala is: ha a szervezet erőből várja el a kitartást, az már toxikus reziliencia.
A lényeg nem az akaraterő
A külső szemlélő könnyen azt hiheti, hogy a mentális erő lényege az akaraterő. Szerintünk sokkal inkább a figyelem tudatos irányítása. Hogy ebből mi következik a mindennapokra, a következő írásunkban fejtjük ki: a mentális erő fejlesztése apró lépések sorozatával.
Fejleszthető, de évek munkája
A mentális erő fejleszthető, de nem varázsszer. Sajnos egyetlen tréninggel nem lehet áttörésszerű fejlődést elérni, sokkal inkább a rendszeres gyakorlásból lesz. Nem is indul mindenki ugyanonnan: egy ikervizsgálat szerint a mentális erőben meglévő különbségek nagyjából fele örökölt.
Nate Zinsser szerint az önbizalom fejlesztése tanulható, de helyzetfüggő és törékeny, ezért folyamatos karbantartást kíván. Ebből az következik, hogy a mentális erő nem egy-egy különösen nehéz helyzet kezelésével fejlődik, hanem mindennapi gyakorlással. Arról, mit kezdjünk egy már megtörtént nehéz időszakkal, külön cikket írtunk.
Mit lehet tenni?
Röviden: a figyelem irányítása gyakorolható, mert néhány kérdéssel és apró lépéssel a vezető a megoldás felé fordíthatja a fejében szóló hangot.
Térjünk vissza a műszakvezetőhöz. Mit tehetett volna a leálló gép mellett?
Három kérdés a leálló gép mellett
- Szóltam a karbantartóknak?
- Pontosan, részletesen elmondtam, milyen jelenségeket vettem észre, hogy ezzel segítsem a munkájukat?
- Milyen fontos dolgot kell most ebben a helyzetben csinálnom, hogy a legjobbat ki tudjam hozni a helyzetből?
Mindhárom kérdés megoldásfókuszú. Az első kettő a helyzet megoldására irányul: a vezető azt nézi, mit adott át a karbantartóknak, és mit adhatna még át, hogy segítse a munkájukat, ahelyett hogy ötpercenként azt kérdezné, mikor lesznek készek. A harmadik a probléma okozta helyzet kezelésére irányul: egy fontos dolgot keres, amit most meg lehet tenni. Szerintünk mindhárom kimozdítja az elmét az áldozati szerepből, és arra ösztönzi a vezetőt, hogy visszaszerezze a cselekvőképességét.
A harmadik kérdés a plusz egy lépés kategóriába tartozik. Selk és Reed ezt „Plus 1”-nek nevezi, mi „plusz egy lépésnek” mondjuk: bármi, ami akár egy hangyányit is javít a helyzeten. Egy hívás, egy átütemezés, egy tájékoztatás felfelé. A teljes megoldás keresése gyakran megbénít, az első lépés elindít.
Konfliktusos helyzetekben adj magadnak egy percet
A konfliktusos, emberi helyzetekben a tudatos vezetői kommunikációt segíti a hatvanmásodperces szabály. Ne azonnal, gyomorból válaszoljunk a munkatársak beszólására, türelmetlen megjegyzésére. Adjunk magunknak egy percet, aztán válaszoljunk. Selk és Reed ennél tágabban használja: szerintük a negatív gondolatot egy percen belül kell megoldásfókuszú gondolatra cserélni.
Egy vezető barátunk így fogalmazta meg ezt a csapatának: „1 perc pánik mindenkinek megengedett! Utána viszont dolgozz a megoldáson!”
Szakmai problémák megoldására zseniális eszközeink vannak: a PDCA, a 8D, az A3 és az 5 miért. Ezeket viszont nem tudjuk alkalmazni, amíg a fejünkben drámázunk, és áldozatnak érezzük magunkat.
Többször belefutottunk abba, hogy azt kérték tőlünk, tanítsunk a vezetőknek racionális problémamegoldó technikákat. A tréningen aztán az derült ki, hogy a vezetők tökéletesen ismerik ezeket, csak kihívással teli helyzetekben a drámázás miatt eszükbe sem jutnak. Ezt nem vádként mondjuk, hanem a helyzetet próbáljuk leírni.
Vannak, akik nyugtalan helyzetben is nyugodtak
Vannak vezetők, akik nyugtalan körülmények között is nyugodtak tudnak maradni! Az ő módszereiket érdemes megismerni, és sokat tesznek közülük ösztönösen is.
A tréneri szakmában az a nagyszerű, hogy kiváló emberekkel, kiváló vezetőkkel találkozhatunk, és megismerhetjük a módszereiket. A következő írásunkban ezzel fogunk foglalkozni. Addig is hadd említsek párat:
- Felkészülnek a napindító és napzáró megbeszélésekre, és megtartják őket, akkor is, ha minden jól ment, és akkor is, amikor egy összeomlást kellett helyreállítani.
- Minden nap észreveszik és visszajelzik, amit a munkatársaik jól csinálnak, nem csak azt, amit rosszul. Ezzel növelik az érzelmi bankszámlájukat.
- Rendszeresen visszajelzést és tanácsot kérnek a munkatársaiktól, hogy csökkentsék a vakfoltjaikat.
- Rendszeresen vállalnak olyan feladatokat, amelyek a komfortzónájukon kívül esnek.
- Élnek a humorral, a legnehezebb helyzetekben is. Erről a humor vezetői munkában betöltött szerepéről szóló írásunkban olvashatsz.
Problémás helyzetekben ritkán az a baj, hogy a vezető nem tudja, mit kell tennie. Az a baj, hogy közben a fejében drámázik, és a figyelme az önsajnálatra irányul, nem a megoldásra. A mentális erő azt jelenti, hogy a figyelmünket vissza tudjuk hozni arra, ami most a saját hatáskörünkben megtehető.
– Héder Sándor, mérnök tréner, címzetes egyetemi docens, Forlong Bt.
Szeretnéd, ha a műszakvezetőid és csoportvezetőid is megtanulnák, hogyan maradjanak cselekvőképesek nehéz helyzetben?
→ Stresszkezelés és mentális erő fejlesztése vezetőknekKapcsolódó olvasnivalók
- A mentális erő fejlesztése: a figyelem és az akaraterő (munkacím)
- Praktikus stresszkezelés műszakvezetőknek
- Ez nem kiégés, ez kiégetés
- Vezetői kiégés és a kiváló vezetők
- Vezetői kommunikáció
- WTF az a toxikus reziliencia?
Maradj kíváncsi, maradj szerény!
Barátsággal!
Héder Sándor
mérnök tréner, címzetes egyetemi docens – Forlong Bt.
- Mi a mentális erő?
- Egyetlen elfogadott meghatározás nincs. Clough és munkatársai szerint a stressz, a nyomás és a kihívás hatékony kezelésének képessége. Mi úgy látjuk, hogy a mentálisan erős ember a megoldásokra tudja irányítani a figyelmét, és nehéz körülmények között is megtartja a motivációját és a magabiztosságát.
- Fejleszthető a mentális erő?
- Igen, de nem varázsszer, és nem mindenki indul ugyanonnan. A rendszeres, apró gyakorlatok számítanak, az egyszeri tréningnap hatása a kutatások szerint elhalványul.
- Miben más a mentális erő, mint a stresszkezelés?
- A stresszkezelés vagy a terhelést és a stresszorok számát csökkenti (ez a cég dolga), vagy az embert állítja vissza a normális állapotba, például légzéstechnikával és pihenéssel. A mentális erő azt jelenti, hogy a terhelés mellett is megmarad a cselekvőképesség, és a figyelem a megoldásra irányul. Szerintünk a vezetőnek mindkettőre szüksége van.
