A jó csapatlégkör, csapatszellem a sportban, az üzleti életben is a siker alapfeltétele.
Az üzleti világ vezetői is egyre jobban felismerik ezen tényezők fontosságát. Az a felismerés azonban még késik, hogy a jó csapatlégkör, a csapatszellem kialakításához nem elég határozott utasítást adni. Rengeteg tudásra, időre és következetes munkára van szükség.
Azt szeretnénk látni, hogy az üzleti élet csapatait is hasonló módszerességgel, következetességgel építik fel, mint a sikeres sportcsapatokat. Meggyőződésünk, hogy így el lehetne kerülni az eredményesség paradoxonát, ki lehetne törni a közepes fejlettség csapdájából!
A kimagasló sikereket elérő sportcsapatokban fiatal koruk óta „építik” a játékosokat. Ezt halljuk pl. Szoboszlai edzőjétől Esterházy Mátyástól is. A csapatot, a csapatszellemet évek kitartó, következetes munkájával lehet kialakítani. Ez olvasható ki pl. Marco Rossi vagy Guardiola és a többi sikeredző könyveiből.
Azt hiszik, ha megvan a csapatlétszám, a közös munka majd valahogy összehozza a csapatot. Esetleg tartanak egy sörözéssel összekötött csapatnapot, majd azt várják, hogy ettől javul a csapat, a csapatszellem, a csapatlégkör.
Elküldik a csapatot tréningre, ahol azt várják el a külsős trénertől, hogy egy rövid tréning során „döbbentse rá” a csapatot az együttműködés fontosságára. A rádöbbenés utáni napon pedig elvárják, hogy legyen jobb a termelékenység, a hatékonyság és növekedjen a motiváció.
Mindezt úgy teszik, hogy feletteseik az emberekkel való törődésre szánt időt a hasznos munka rovására menő veszteségnek tartják. Nem véletlen, hogy sokan kiégnek, belefásulnak az emberek vezetésébe és lemondanak arról, hogy kiváló csapatuk legyen.
A helyzet leírása után nézzük, mit lehet tenni?
Nagyméretű cégek termelő csapatainak vezetőitől, műszakvezetőitől azt halljuk, hogy a jó csapatlégkör kialakítására van szükség ahhoz, hogy egy csapat hosszútávon is eredményes lehessen. Kisebb méretű cégeknél inkább a csapatszellem megfogalmazás a népszerűbb.
Végül is kicsi a jelentéstani különbség a csapatlégkör és a csapatszellem között. Mind a kettő a csapattagok közötti együttműködést, a kollegialitást, a bajtársiasságot jelenti. Mindkettő elengedhetetlen feltétele a csapat eredményességének, a gyors változásokkal és a növekvő komplexitással való sikeres megküzdésnek.
A mi felfogásunkban a csapatszellem (team spirit) szó a célokért való sikeres megküzdést jelenti.
A csapatlégkör (team atmosphere) inkább arról szól, hogyan érezzük magunkat a csapatban. Ha jól érezzük magunkat, ha nem kell „gyomorideggel” bejönni, akkor jobban fogjuk támogatni egymást, jobb az együttműködés. Ezt Sonja Lyubomirsky kutatásaiból is tudjuk, de ezt halljuk a frontvonali vezetőktől is. Valószínűleg a termelőüzemekben azért használják többet a csapatlégkör szót, mert ott a célokat nem a csapatok tűzik ki, azok elérését inkább a folyamatok megtervezése, betartása határozza meg, nem a mindenképpen győzni akarás.
A számos tényező közül emeljük ki, a
A kiváló csapatlégkört, csapatszellemet nem lehet raktározni. Ha tegnap megvolt, nem jelenti azt, hogy automatikusan ma is meglesz. Egy igazságtalannak vélt esemény, egy elmaradt bónusz, egy főnöki kirohanás, egy váratlan kihívás és a vezető kezdheti elölről a csapatkohézió kialakítását.
Napjaink VUCA világában megerősödik a csapatmunkát támogató csapatszellem, csapatlégkör fontossága.
A kiváló csapatszellem, csapatlégkör kialakítását képzetlen, zsigeri szinten működő autokrata vezetők nem tudják megtenni.
Az emberek bevonására épülő vezetői stílust meg tanulni, sőt egy életen át kell tanulni. Hosszútávú gondolkodást, elkötelezettséget igényel és egy jó tervet és a terv következetes végrehajtását kívánja meg.
Mi a Forlong Bt.-ben elkötelezetten támogatjuk a műszakvezetők fejlődését, azt, hogy kiváló csapatokat, kiváló csapatszellemet, csapatlégkört tudjanak kialakítani. Ehhez ajánljuk programjainkat!
Barátsággal!
Héder Sándor
forlong@t-online.hu
+36 30 9578 515
(A postban használt képek a Microsoft Edge és a Microsoft 365 AI programjával készültek.)
De olvasnak-e egyáltalán könyveket a frontvonali vezetők?! Nem nagyon. Esetükben a tanulás elsősorban az élet egyetemén történik! Fejlődésükre a 70-20-10 ökölszabály érvényes. A tanulás 70%-a
Egyszerre leszek bosszús, szomorú és motivált, amikor képzéseinken azt hallom, nálam sokkal fiatalabb vezetőktől, szakemberektől: „Öreg vagyok én már ehhez!” Ilyenkor nem rájuk vagyok
Miért teszi tönkre az életünket a kényelem és miért érdemes vállalni a komfortzóna elhagyását, a kihívásokat, nehézségeket? Műszakvezetők, csoportvezetők részére tartott vezetőképzéseinken rendszeresen halljuk a
Kidolgoztátok már, hogy a ránkrontó VUCA világban mi lesz a No.1 stratégiai cél? Amellett érvelek, immár nyugger korú trénerként, hogy ma a No.1 stratégiai cél
