Charles Duhigg új könyvéből megtudhatod, hogyan lehetsz szuper kommunikátor, hogyan lehetsz jobb az emberi kapcsolatok menedzselésében.
Bátran ajánlom könyvét olvasóimnak!
A kommunikáció témájában számtalan könyv jelenik meg évente, nehéz egetrengetően új dolgokat írni. Miért érdemes mégis elolvasni Charles Duhigg könyvét? Nos azért, mert szerzőnk jól tud írni! (Előző könyvei is sikerkönyvek lettek!) Stílusa élvezetes, szövege könnyen olvasható, mondandója könnyen hozzáköthető saját tapasztalatainkhoz. Megerősíti, érdekes történetekkel emlékezetessé teszi azt, amit amúgy több helyről is ismerhetünk.
Egy szuper kommunikátor nem azért szuper kommunikátor mert rendkívül okos, karizmatikus vagy esetleg humoros. Duhigg értelmezésében azt a személyt hívhatjuk szuperkommunikátornak, akihez szívesen fordulunk, ha problémánk van, ha rossz a kedvünk, ha magunk alatt vagyunk. Velük beszélve megnyugszunk, összeszedjük gondolatainkat.
Ha egy megbeszélésen vagy egy beszélgetés során leül vagy megfagy a hangulat, azt egy szuper kommunikátor kis beavatkozással, pl. egy kérdéssel, egy humoros megjegyzéssel vissza tudja hozni.
Jó hír, hogy Duhigg könyvében azonosította a szuper kommunikátorok gondolkodásmódját, szokásait, legfontosabb kommunikációs technikáit, így azokat mi is meg tudjuk tanulni.
Könyvéből szeretnék három technikát spoilerezni azoknak, akik szuper kommunikátorok szeretnének lenni, azonban nincs idejük elolvasni a könyvet. Minden szentnek maga felé hajlik a keze, így én is azokat a technikákat szeretném kiemelni, amelyeket tréningjeinken mi is bemutatunk és gyakorlunk.
Duhigg azt javasolja, hogy a nehezebb kommunikációs helyzetek előtt pár másodpercre lassuljunk le, figyeljünk magunkra. Váljunk tudatossá, gondoljuk át, mi a célunk abban a kommunikációs helyzetben. Gondoljuk át, mi a célunknak leginkább megfelelő kommunikációs csatorna, kommunikációs folyamat.
Konfliktusos helyzetben ösztönösen győzni akarunk, megemelt hangunkkal kontrollálni akarjuk a konfliktusban érintett partnerünket.
Lelassulva azonban belegondolhatunk célunkba és inkább arra törekedhetünk, hogy azt kontrolláljuk, ami a mi hatáskörünkben van (és az nem a másik fél).
Remélhetőleg kontrollálni tudjuk érzelmeinket, gondolatainkat, viselkedésünket. Kontrollálhatjuk hangerőnket, kérdéseinket, aktív hallgatási, érvelési eszköztárunkat, hogy csak pár példát említsek.
Duhigg kutatásai szerint egy szuper kommunikátor, 10-20-szor annyi kérdést tesz fel, mint egy átlagember. Kérdései nem csupán felszínes kérdések, hanem sokkal inkább „mély” kérdések. A mély kérdések segítségével a másik fél érzéseit, értékeit, meggyőződéseit fedezhetjük fel. Egy szuper kommunikátor nem csupán arra kíváncsi, hogy mit, hogyan csinál a másik, hanem arra is, hogy mi történik a belső világában.
Felszínes kérdéssel kideríthetjük, hogy pl. régen látott beszélgetőpartnerünk frontvonali vezető lett egy közeli gyárban. Ha a kommunikációs helyzet lehetővé teszi, mély kérdésekkel lehetőséget adhatunk beszélgetőpartnerünknek arra, hogy többet áruljon el magáról. Megérdeklődhetjük, miért vállalta el a vezetői állást? Azt kapta-e ebben az állásban, amit várt? Mennyire szereti azt, amit csinál? Hogyan tudja összeegyeztetni a munkáját és a szabadidejét? Stb.
A mély kérdések segítségével jobb kapcsolat alakíthatunk ki környezetünkkel. A vezető-beosztott közötti jó viszony kialakítása kapcsán már írtunk a mély kérdések fontosságáról.
Duhigg szerint a szuper kommunikátorok nagyon jó megfigyelők és hallgatók. Bonyolult témák esetén a tudás hurkolás (knowledge looping) módszerét alkalmazzák. Mi ezt aktív hallgatásként mutatjuk be tréningjeinken. Az aktív hallgatás során saját szavainkkal összefoglaljuk a beszélgetőpartnerünk által mondottakat. Ha a beszélő visszaigazolja, hogy arra gondolt, amit mi hallani véltünk, akkor mindkét fél megnyugodhat, hogy megértették egymást. Egy szuper kommunikátor erre a megértésre alapozva egy újabb kérdéssel tovább szőheti a beszélgetés fonalát.
Amikor képzéseinken ezt a technikát gyakoroljuk, azt tapasztaljuk sok résztvevő egyszerűen nem akarja megtanulni, mondván ő nem papagáj. Azt hiszik, a partner által elmondottak összefoglalása azt jelzi a másik félnek, hogy butának tartják, lenézik őt.
Valójában épp az ellenkezője történik. Egy jó összefoglalás azt sugallja partnerünknek, hogy figyelünk rá, érdekel a véleménye.
Amikor elkezdjük gyakorolni az aktív hallgatást, teljesen természetes, hogy az idegenül hat, azonban gyakorlás teszi a mestert. Az összefoglalás, visszatükrözés valójában egy olyan eszköz, ami kis beavatkozással jelentős hatást tud kiváltani.
Mindezekről már írtunk, egyrészt a komplexitás kapcsán, másrészt a „Találkozás az ellenséggel” film kapcsán is.
Örülünk, hogy Duhigg is megerősíti, hogy ha valaki szuper kommunikátor akar lenni, meg kell tanulnia az aktív hallgatást.
Könyvében külön fejezetet szán annak a kísérletnek, amely során a szabad fegyverhasználat mellett kiállók, illetve az azt ellenzők között vitát szerveztek. Ha másért nem ezért a fejezetért érdemes elolvasni a könyvét. A kutatás tapasztalatai reményt adhatnak arra, hogy igenis lehet kezelni napjaink szélsőségesen megosztott, ellenséges világát.
Összefoglalásként azt szeretnénk kiemelni, hogy megtanulhatod, hogyan legyél szuper kommunikátor! Ha elkezded kommunikációdat fejleszteni, jobbak lesznek kapcsolataid a munkahelyeden és a családi, baráti környezetben egyaránt. Ha jobbak lesznek a kapcsolataid, jobban fogod érezni magadat, jobbak lesznek az eredményeid.
Ennyi érv talán elég lesz ahhoz, hogy beleolvass Charles Duhigg új könyvébe.
Barátsággal!
Héder Sándor
forlong@t-online.hu
+36 30 9578 515
Ha szimpatikus a gondolkodásmódunk, kérlek, nézd át képzési programjainkat!
Érdemes erősnek érezned magad, érdemes erőt sugároznod! Ezt vallja a TED egyik legnagyobb nézettséget elérő előadásában Amy Cuddy, az erőt sugárzó testbeszéd szakértője. Ha erősnek
Vita vagy konfliktus? Miről is beszélünk? Akkor jó egy megbeszélés, meeting, ha az konfliktusmentes, vagy akkor, ha olyan, mint a harcosok klubja? Adam Grant szociálpszichológus
Az egyén tisztelete– Te mit értesz alatta? Az egyén tisztelete számos cég – főleg, amelyek a lean menedzsment módszert gyakorolják – értékei között kiemelt helyen
Ha a tapasztalat a legjobb tanítómester, akkor sokat fogunk tanulni a COVID-ból! Vagy nem!? Egy frissen megjelent könyv szerint a tapasztalat valóban nagy tanítómester, ugyanakkor
