Vezetés = befolyásolás. Ha egy szóban kell megfogalmaznunk, hogy napjainkban mi a vezetés lényege, a szakirodalom a befolyásolás szót javasolja.
Ezt a szót javasolja többek között a hazánkban is népszerű John C. Maxwell, de szintén ezt hangsúlyozza Linda A. Hill, Alison Fragale és Herminia Ibarra is. A Springer kiadó 2023 kiadású New Leadership Communication című könyvének is a befolyásolás a kulcsszava.
Kedves Olvasó! Hozd a kávédat, teádat és járjuk körbe a témát.
Nos, a vezetőkkel szembeni elvárás pofon egyszerű! Eredményeket kell szállítaniuk.
A kérdések kérdése, hogyan érik el a vezetők az eredményeket?
Ebben az időszakban a stratégiai gondolkodás járult leginkább hozzá ahhoz, hogy a vezetők eredményesek legyenek. Az idősebbek biztosan emlékeznek arra, mekkora divat volt a cégek körében SWOT elemzés. 😊
A cégek felsővezetői gyorsan megtanulták a stratégiakészítést. A középvezetőknek, frontvonali vezetőknek meg gondoskodniuk kellett arról, hogy egységeik, csapataik napról napra végrehajtsák azt, amit a stratégiai célokból lebontottak számukra.
Az ezredfordulóra kiderült, hogy jó, hogy ha van a cégeknek stratégiája, de minden hiába, ha a végrehajtás kívánnivalót hagy maga után. A végrehajtás hatékonyságának fokozására bontakozott ki pl. a leanes módszerek máig tartó hasznos divatja.
A kétségtelenül hatásos lean módszerek mellett a végrehajtást leginkább az akadályozta, hogy a cégek vezetői szavakban ugyan támogatták a stratégia végrehajtását, valójában inkább azért harcoltak, hogy a cég erőforrásaiból minél több jusson nekik. Lásd a NOKIA bukásáról szóló írásunkat.
Ezzel párhuzamosan megjelentek azok a kutatások, amelyek szerint a dolgozók nem érzik jól magukat a munkahelyükön, nem nagyon akarnak elköteleződni amellett, hogy több profitot termeljenek a befektetőknek.
A fent említett Hill professzor hasonlata szerint, a múlt század stratégiai tervezése olyan volt, mint egy nyugodt óceánon az úticél és az útvonal megtervezése.
Ehhez képest ma a stratégiát úgy kell tervezni, végrehajtani, hogy a háborgó óceánon, ködben, jéghegyek között, sűrű hajóforgalom mellett kell elérniük a céljukat.
A mai VUCA világban az eredményesség záloga a gyorsan változó körülményekhez való alkalmazkodás, a hirtelen megváltozott körülményekben meglátni a lehetőséget, azaz involválni.
Éppen ezért a ma divatja az agilitás, az innováció. Sajnos/szerencsére sem az agilitást, sem az innovációt nem lehet kikényszeríteni a dolgozókból a múlt században bevált, manipulációval színezett autokrata alapokon nyugvó vezetői stílussal. Teszem hozzá csupán fizetéssel sem.
Ahhoz, hogy az emberek önként involváljanak, agilisak legyenek jó közösségre, értelmes célokra van szükség. Napjaink tehetséges munkavállalóinak nem vonzók az olyan jövőképek, hogy a legjobbak, legnagyobbak akarunk lenni!
Akkor alakulhat ki jó közösség, ha az emberek megbíznak a vezetőjükben, megbíznak egymásban. Ha megvan a bizalmi légkör akkor, megvan az a pszichológiai biztonság, ami mellett meg lehet beszélni a problémákat, kihívásokat, a problémák adta innovációs lehetőségeket.
Bizalmi légkör mellett hiszik el a dolgozók a vezetőnek, hogy
A bizalom érzés. Az embereken nincs olyan csatlakozó, amin keresztül műszerrel pontosan meg lehetne mérni az érzéseket, így kénytelenek vagyunk modellekre, megfigyelésekre támaszkodni. A vezető iránti bizalom összetevőiről több elmélet van.
Azok a szakemberek, aki elméleteiket kutatásokkal alá tudják támasztani, megegyeznek abban, hogy az alkalmazottak azt próbálják felmérni, hogy vezetőjük
Ezek alapján Linda Hill azt mondja, hogy
A vezető iránti bizalom két összetevője a vezető kompetenciája és jelleme.
A vezető kompetenciájának három összetevőjéről – szintén Linda Hill nyomán itt írtam.
A vezető jelleméről, pontosabban arról, hogy a vezető viselkedéséből hogyan „szedik le” a dolgozok vezetőik jellemét, egy következő írásomban fogok írni.
Ha támogatást igényelsz, ajánljuk programjainkat!
Barátsággal!
Héder Sándor
forlong@t-online.hu
+36 30 9578 515
Ha szimpatikus a gondolkodásmódunk, kérlek, nézd át képzési programjainkat!
A hatalom pszichológiája akkor érthető meg, ha megértjük a hierarchia működését is. A hierarchiában való működést az állatvilágból hoztuk magunkkal. Ha tetszik, ha nem,
Az alfa hím, mint vezető – eddig így ismertük őt: Az állatvilágban az alfa hím a legerősebb, a legagresszívabb, minden pillanatban tudatja, hogy ő a
Aki dolgozik az hibázik! A kérdés azonban az, hogy tanulunk a hibáinkból? Vezetőképző tréningjeinken, vezetőkkel kávézás közbeni beszélgetéseinken hallottak alapján azt vélem nem tanulunk a hibáinkból!
Dolgozóból vezetővé válni: a nagy ugrás Dolgozóból vezetővé válni a vezetői életpálya első és tréneri tapasztalatom szerint legnehezebb állomása. A dolgozó szót persze kicserélhetném szakértőre,
