Kíváncsisággal teli boldog új évet kívánunk minden olvasónknak!
„Légy kíváncsi, ne ítélkező” – írta Hermann István Széchenyi-díjas filozófus, esztéta és kritikus az 1985-ben megjelenő „A kíváncsiság dicsérete” című könyvében. Talán soha nem volt aktuálisabb ez a mondás, mint napjainkban, amikor a megosztottság, a kiégés és a folytonos változások közepette keressük az utat előre.
Egy korábbi írásunkban már érveltem amellett, hogy a középvezetés jövője az összekötő híd szerepe. Most ezt a híd metaforát szeretném ismét használni, mert a kíváncsiság, mint hídépítő stratégia három területen is létfontosságú lehet számunkra 2026-ban.
Társadalmunkban egyre mélyebb szakadékok húzódnak a különböző gondolkodású emberek között. Politikai nézetek, generációs különbségek, értékrendbeli eltérések – mind-mind falakat emelnek közénk. Itt lép be a kíváncsiság, mint meglepően erőteljes hídépítő stratégia.
Egy érdekes paradoxon munkál bennünk: minél inkább meg akarunk győzni valakit, annál ellenállóbb lesz. Minél inkább kíváncsiak vagyunk rá – valóban megérteni próbáljuk világlátását – annál inkább hajlandó meghallgatni minket is.
A neurológia is alátámasztja ezt: Judith Glaser szervezeti antropológus kutatásai szerint az empatikus, nyitott beszélgetések oxitocint szabadítanak fel agyunkban, ami erősíti a kapcsolatokat. Ezzel szemben az elutasító, ítélkező magatartás kortizolt termel, amely stresszreakciókat indít el – és bezárja az embereket.
Ez különösen fontos a generációk közötti együttműködésben. Amikor egy boomer vezető Z generációs kollégákkal dolgozik, a kíváncsiság vs. ítélkezés alapvetően meghatározza a kapcsolat minőségét. A kutatások azt mutatják, hogy amikor az alkalmazottak sztereotípiáknak vannak kitéve vagy megítélve érzik magukat, csökken a munkahelyi elégedettségük és motivációjuk, ami összességében hatással van a teljesítményükre.
Miközben egyre többen küzdenek kiégéssel munkahelyükön, a kíváncsiság váratlan mentőövet nyújthat. Nem arról van szó, hogy egyszerűen „pozitívabbak” legyünk a munkánk iránt. A kíváncsiság segíthet hidat építeni jelenlegi terheink és azon dolgok között, amik igazán érdekelnek bennünket.
Albert Einstein mondta: „Nincs különleges tehetségem. Csak szenvedélyesen kíváncsi vagyok.” A kíváncsiság révén fedezhetjük fel személyes küldetésünket még a legrutinszerűbb feladatokban is. Egy középvezető, aki húsz éve ugyanazt csinálja, újra energiát találhat, ha kíváncsivá válik: miként lehetne ezt jobban csinálni? Mit tanulhatnék a fiatalabb kollégáimtól? Milyen új technológiák segíthetnének?
William Arthur Ward tömören fogalmazta meg: „A kíváncsiság a kanóc a tanulás gyertyájában.” A kíváncsiság létfontosságú az életünkhöz. Rebecca Katz művész és író 2024-es esszéjében ezt írta: „A kíváncsiság lehet a fiatalság forrása, az energia kútfője, amely élénkké és elkötelezetté tesz bennünket.”
Hogy ez a gyakorlatban hogyan néz ki, arra a legjobb bizonyíték azoknak a művezetőknek a rajza, akik tíz év után sem fáradtak el. Négy dolgot vettünk észre rajtuk.
A mai VUCA világban – ahol volatilitás, bizonytalanság, komplexitás és kétértelműség vesz körül minket – a régi tudásunk egyre kevésbé elegendő. A kíváncsiság teszi lehetővé, hogy hidat építsünk a jelen és a jövő között. Nem azzal, hogy minden választ megtudunk, hanem azzal, hogy hajlandók vagyunk folyamatosan kérdezni, tanulni és adaptálódni.
A kutatások szerint a VUCA környezetben a kíváncsiság négy jellemzője segíti a vezetőket: kérdezősködés, nyitottság, kreativitás és a zavarások tolerálása. Ezek együttesen teszik lehetővé, hogy innovatív megoldásokat találjunk olyan problémákra, amelyeket nem tudunk megoldani meglévő tudásunkkal.
John Maxwell leadership szakértő figyelmeztet: „Sok vezető azért áll meg a fejlődésben, mert elveszíti a kíváncsiságát.”
A válasz egyszerű, de nem könnyű: kevesebbet ítélkezünk és jobban figyelünk egymásra.
Judith Glaser Conversational Intelligence könyvében rámutat, hogy három módon hallgathatunk:
1. Védekező módon – amikor identitásunkat védjük, a másik figyelmen kívül hagyva érzi magát.
2. Ítélkező módon – amikor elfogadunk vagy elutasítunk, a másik címkézve érzi magát.
3. Közösen alkotó módon – amikor őszintén kapcsolódni akarunk a másikhoz.
Indulj a helyes szándékkal. Hidd el, hogy a másiknak van mondanivalója, ami értékes számodra. Add meg neki a lehetőséget, hogy kifejezze magát. Ha vezetőként így indulsz, az alkalmazottad nem érzi magát figyelmen kívül hagyva.
Használd a fejedet és a szívedet egyaránt. Próbáld megérteni nemcsak a „mit”, hanem a „miértet” is. Mi áll a szavak mögött? Milyen érzések, tapasztalatok formálták a másik véleményét? A jó hallgatás segít megérteni nem csak az okokat, hanem a mögöttes érzelmeket is.
Helyezd magad a másik cipőjébe. Még ha nem is tudsz segíteni a saját korlátaid miatt, hallgass empátiával és együttérzéssel. Ez a legkevesebb, amit megtehetsz. Roy T. Bennett így fogalmaz: „Hallgass kíváncsisággal. Beszélj őszintén. Cselekedj tisztességgel.”
Mutasd, hogy jelen vagy. Add a beszélgetésnek teljes figyelmedet. Tegyél fel nyitott kérdéseket, hogy jobban megértsd a dolgokat. Légy őszintén kíváncsi: „Segíts megérteni…”, „Mit jelent ez számodra?”, „Hogyan látod te?”
Meggyőződésem, ha kíváncsiak leszünk a közéletben, a munkában egymás iránt, jobb évünk lesz 2026, mint 2025 volt. A kíváncsiság nem csupán egy kellemes tulajdonság, ez az a híd, amely átvezet minket a megosztottságon, a kiégésen és a bizonytalanságon.
Walt Disney ezt így fogalmazta meg: „Folyamatosan előre haladunk, új ajtókat nyitunk és új dolgokat csinálunk, mert kíváncsiak vagyunk… és a kíváncsiság folyamatosan új utakra vezet minket.”
Ha sikerült felkeltenünk kíváncsiságát, továbbra is várjuk blogírásainkkal, illetve közép- és frontvonali vezetőknek szóló „Légy olyan vezető, hogy mindenki a Te csapatodban akarjon dolgozni” vezetőképző programunkon.
Maradj kíváncsi, maradj szerény!
Barátsággal!
Héder Sándor
info@forlong.hu
+36 30 9578 515
Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Nullam sodales urna id eros laoreet vestibulum. Phasellus aliquet velit sed arcu feugiat ultricies. Sed sit amet
„Ez jó kérdés!” Ezt mondják a műszakvezetők, amikor a tréning elején megkérdezzük, mit jelent számukra a vezetés. Majdnem száz év alatt az akarat ráerőltetésétől eljutottunk oda, hogy a frontvonalon az eredmény és a dolgozók elégedettsége csak együtt fejlődhet.
Hogyan van jelen a szervezeti komplexitás a hétköznapokban? Te is azt tapasztalod a cégednél, hogy egyre jobb minőséget kell, egyre olcsóbban, egyre inkább ügyfélre
Mással is megtörtént – tipikus vezetői hibák A jó vezető felelősséget vállal az eredményességért, éppen ezért néha kockáztat és hibákat vét. Az a tréneri tapasztalatom,
