„Miért van még mindig annyi seggfej vezető?”
Ezt az indulatos kérdést kaptam vezetői tréningünk egyik résztvevőjétől.
Az is kiderült, hogy a tréningünkön résztvevő, zömében évtizedes tapasztalattal rendelkező fontvonali vezetők döntően úgy vélik, hogy az elmúlt években mintha több seggfej vezető lenne, mint korábban.
Tényleg több a seggfej vezető napjainkban, mint korábban?
Udvariatlanság lenne tőlem gyakorló vezetők tapasztalatait megkérdőjelezni, ugyanakkor kutatási adatokkal nem tudom alátámasztani, de cáfolni sem tudom szubjektív tapasztalatukat. Valószínűleg a céges elégedettségi vizsgálatokban nincs olyan kérdés, hogy hány „jó fej vezető” és hány „seggfej vezető” van a cégedben? A kutatások valószínűleg inkább a mérgező vezető kategóriában folynak, de sajnos erről sincs a hazai vezetőkre vonatkozó ismeretem.
Meggyőződésem, ha ezt a témát körbejárjuk, akkor közelebb kerülünk a seggfej vezető jelenségének a megértéséhez!
A reggeli vezetői megbeszéléseken, vezetői értekezleteken ritkán szokott olyan kérdés lenni, hogy hogyan érzik magukat a dolgozók. Amennyiben a frontvonali vezetőktől a vezérigazgatókig bezárólag csak a rövidtávú eredményeket várják el, akkor elindulhatnak a seggfej vezetővé válás felé! Miért? Mert sajnos rövidtávon eredményes lehet, ha a vezetők „leoltják” a dolgozókat, ha kialakítják a félelem légkörét.
A seggfej vezető agresszív viselkedése félelmet szül és Machiavelli öröksége még mindig velünk él: inkább féljenek a vezetőtől, mintsem szeressék. Hitler meggyőződése az volt, hogy az erő, az agresszív nyelvhasználat tiszteletet szül.
„Nem az izzadságszag érdekel, hanem az eredmények!”
„Csaholó veszett kutyaként üldözzétek a hibázó, lusta dolgozókat!”
Nos, ezek a tréningjeinken összegyűjtött mondatok napjainkban hagyták el a vezetők száját.
Egy hozzászólónk is nagyon szemléletesen leírja a seggfej vezető viselkedését!
Ezt a mondatot egy tapasztalt, több országban is dolgozó felsővezetőtől hallottam és teljesen egyetértek vele. Sajnos ma nagyon rövid ideig vannak a vezetők egy-egy csapattal. Vagy mert „forgatják” a vezetőket, vagy mert elmennek. A sűrű vezetőváltások hatására sajnos már nem igaz az a régi mondás, hogy „Olyan a csapat, amilyen a vezetője!”. Több helyen hallom frontvonali vezetőktől, hogy nincs kedvük „küszködni” a dolgozókkal, mert vagy a dolgozó fog elmenni, vagy őt teszik máshova.
Azt is tapasztalom, hogy némely frontvonali vezetőnek 30-50-70 fős csapatot kell vezetnie. Ilyen környezetben óhatatlanul visszajön az autokrata vezetői stílus, mely gyakorlása egyenes út a seggfej vezető titulus felé!
Szívesen mondanám, hogy igen, de erre sem találtam kutatást. Mi csupán egy helyen hallottuk, hogy a cégvezető elküldött egy felsővezetőt, aki ugyan hozta az eredményeket, de nem jól bánt az beosztottjaival. De itt is azért küldték el, mert az alatta lévő vezetők összefogtak és fellázadtak ellene.
A zömében azt tapasztaljuk, hogy a cégvezetők, a HR is tudja valakiről, hogy a seggfej vezető kategóriába tartozik, de nem küldik el, mert az eredményeket hozza. Az ilyen vezetőket persze képzésre sem küldik. Persze ők nem is jönnének, illetve mi képzők sem tudnánk csodát tenni pár nap alatt. A seggfej kategóriába tartozó vezetők coachingjának eredményességéről sem hallottunk egyértelmű visszajelzéseket.
Ha valaki bizonytalan magában, a tudásában, akkor azt egy határozott, agresszív stílussal könnyen leplezheti. Mivel egy seggfej vezetőnek csak talpnyalói lesznek, megmenekülhet a kellemetlen kérdésektől. Ha egy vezető kellően határozott, agresszív, megközelíthetetlen, akkor az is kevésbé derül ki, hogy gőze sincs arról, milyen irányba kellene fejlesztenie a csapatát, annak érdekében, hogy az fenntarthatóan eredményes legyen.
A jó hír az, hogy nem!
Számtalan tudományos kutatás bizonyítja azt, hogy az eredményekre figyelő ÉS a munkatársaival törődő vezetők hosszútávon eredményesebbek, mint az autokrata, seggfej vezetők.
Hadd ajánljak olvasóimnak két kutatásokkal teli könyvet:
Jim Collins magyarul is elérhető „Jóból kiváló” című könyvének minden vezető könyvtárában ott a helye. Collins olyan cégeket keresett fel, akik 30 éven keresztül jobban teljesítettek, mint a tőzsdei átlag. Ezen cégek vezetői nem voltak média sztárok, sőt szinte ismeretlenek voltak a nagyközönség számára. Szerény, ugyanakkor megállíthatatlan vezetőkként jellemezte őket Collins. Modelljében ők az 5. szintű vezetők, szemben a csak magukkal és az eredményességgel törődő 4. szintű vezetőkkel.
Kedvencünk Kevin Cashman könyve a „Leadership from inside out”. Magyarul talán a „Belülről építkező vezető” címmel lenne lefordítható. Cashman könyve a világ több mint 150 egyetemén a vezetőképzés kötelező olvasmánya. A most harmadik kiadását megélő – sajnos magyarra még le nem fordított – könyv amellett érvel, hogy a vezetői kiválóság nem érthető meg úgy, hogy csupán azt vizsgáljuk, mit csinál a vezető a külvilágban. Ugyanis amit a vezető a külvilágban cselekszik, azt leginkább a belső világa, karaktere, értékrendje, küldetése, világfelfogása, becsületessége, stressztűrő képessége határozza meg.
Cashman szerint a vezetőképzők méltatlanul keveset foglalkoznak azzal, hogy támogassák a vezetőket abban, hogy a belső világukban is fejlődjenek.
Teljesen egyetértünk Cashman gondolkodásmódjával. Nekünk is számtalan írásunk van arról, hogy miért és hogyan fejlesztheti, mérheti a vezető saját belső világát. Önismereti tréningjeink résztvevőitől is sok bátorító visszajelzést szoktunk kapni!
A tréneri szakmában az a szép, hogy nálunk kiválóbb emberekkel találkozhatunk. Olyanokkal is találkozunk, több évtizedes pályafutással a hátuk mögött még mindig kíváncsiak a dolgozók világa, a cég történései iránt és még mindig pozitív energiát sugároznak környezetüknek. Hálásak vagyunk, hogy megfigyelhetjük, modellezhetjük az ő gondolkodásukat, vezetői praktikáikat, kommunikációjukat.
Bárcsak több kutatás, riport, podcast jelenne meg ezen magyar vezetőkről. Biztos érdekesebbek lennének, mint a sokszor elég gagyi, zömében más kultúrából származó vezetői könyvek tucatjai. Bárcsak ők is mentorokká válhatnának, hogy minél többen, minél többféle módon tudjuk támogatni a vezetők fejlődését.
Kérdésünk Hozzád, kedves olvasó:
Van példád vagy ellenpéldád arra, hogy a Seggfej vezető = eredményes vezető?
Barátsággal!
Héder Sándor
forlong@t-online.hu
+36 30 9578 515
Ha szimpatikus a gondolkodásmódunk, kérlek, nézd át képzési programjainkat!
Sztoikus filozófia – nehézségek idején nyúljunk vissza az alapokhoz! A sztoikus filozófia jelentős alakjai között ki kell emelnünk Marcus Aurelius római császárt és Epiktétosz
Vezetői mindset – vezetői szemléletmód A múltkori írásomban foglalkoztam korunk divatszavával a mindsettel, azzal, hogy az mit is jelent és miért is lett méltán divatszó.
Nem azt csinálják, amit elvárok! Amikor frontvonali vezetőknek készítjük elő a vezetői tréninget, minden alkalmat megragadok, hogy beszéljek a középvezetőkkel, felső vezetőkkel. Egyre gyakrabban hallom
Mi a kiváló vezetők 7 legfontosabb tulajdonsága? Számtalan kutatás, cikk, blog foglalkozik a kiváló vezetők legfontosabb tulajdonságaival. Ezen kutatások zöme felsorolásszerűen próbálja megállapítani, majd rangsorolni
