Képzeld el, hogy egy vezetőképző kurzus résztvevői post-it cetlikre írják, mi jellemezte eddigi legjobb főnöküket.
Margaret Andrews, vezetőképzéssel foglalkozó MIT-s szakértő pontosan ezt teszi világszerte tartott programjai során. Az eredmény rendkívül tanulságos: a válaszok 85 százaléka interperszonális készségekre, mindössze 15 százaléka intelligenciára és szakmai tudásra vonatkozik.
Andrews új könyve, a Manage Yourself to Lead Others: Why Great Leadership Begins with Self-Understanding (Menedzseld önmagad, hogy vezethess másokat) ezt a felismerést boncolgatja:
A szakmai kompetencia önmagában még nem tesz kiváló vezetővé.
Mi a Forlong Bt.-nél évek óta végzünk hasonló kutatásokat magyar középvezetők körében.
Amikor arra kérjük a résztvevőket, hogy gondoljanak eddigi legjobb főnökükre, ezek a jellemzők dominálnak: partnerként kezeli munkatársait, elérhető, meghallgat, melléd áll, támogat és mentorál, nyílt és közvetlen, igazságos.
A legrosszabb főnök pedig: érezteti a hierarchiát, túlkontrollál, lekezelő, inkompetens, kétszínű, kivételez.
A párhuzamok Andrews nemzetközi kutatásával szembetűnőek. Van azonban egy érdekesség: az „inkompetens” szó megjelenése a negatív tulajdonságok között.
Miért nem említik a munkatársak a szakmai kompetenciát a legjobb főnök jellemzői között? A „küszöbkompetencia” elmélete szerint a szakmai tudás alapelvárás – olyan, mint a légzés.
Amikor valaki középvezetői pozícióba kerül, már bizonyította szakmai tudását. Ezért a munkatársak azt emelik ki, ami megkülönbözteti az átlagos vezetőt a kiválótól: ez pedig, az emberi kapcsolatok minősége.
Amikor viszont a vezetőnek nincs meg a szakmai tudása, az nyugtalanítóvá válik és azonnal megjelenik a beosztottak visszajelzéseiben!
Daniel Goleman kutatásai szerint a kiváló és átlagos vezetők közötti különbség 90 százaléka az érzelmi intelligenciának köszönhető, nem a kognitív képességeknek.
Stephen Covey találóan fogalmazta meg: „Magunkat szándékaink alapján ítéljük meg, másokat pedig viselkedésük alapján.” A vezetőket a munkatársak a viselkedésünk alapján ítélik meg, és nem a szándékaik alapján. Ez a vezetők zömének nem nyilvánvaló!
Andrews azt tanítja, hogy a legjobb főnök nem az, aki mindent tud! A legjobb főnök, legjobb vezető az lehet, aki ismeri önmagát, tisztában van érzelmeivel, felismeri viselkedésének hatását másokra, és folyamatosan dolgozik azon, hogy szándékai és viselkedése között ne legyen szakadék.
A vezetői önismeret kulcsa a visszajelzések aktív keresésében és befogadásában rejlik. Minél magasabb vezetői szinten vagy, annál kevesebb spontán visszajelzést kapsz – ezért szándékosan kell kérned. És talán a legfontosabb: „A múltad nem határozza meg a jövődet” – Andrews szavaival élve bármely életkorban, bármely karrierpontról elindulhatsz az önismeret útján.
A vezetői önismeret fejlesztése nem egyszeri esemény, hanem élethosszig tartó utazás. Andrews hat kérdést javasol, amelyek segítenek feltérképezni önmagunkat:
Margaret Andrews könyve részletes útmutatót ad a vezetői önismeret fejlesztéséhez.
Ha nincs időd elolvasni a könyvet, gyere el vezetőképzésünkre, ahol saját magyar tapasztalatainkkal és a legfrissebb nemzetközi kutatási eredményekkel segítünk abban, hogy ne csak jó, hanem kiváló vezetővé válj – olyanná, akinek mindenki a csapatába akar tartozni.
Mert a szakmai kompetenciád révén lehetsz jó vezető, de kiváló vezetővé csak az önismereted fejlesztése és az emberekkel való kivételes kapcsolataid révén válhatsz.
Maradj kíváncsi, maradj szerény!
Barátsággal!
Héder Sándor
forlong@t-online.hu
+36 30 9578 515
Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Nullam sodales urna id eros laoreet vestibulum. Phasellus aliquet velit sed arcu feugiat ultricies. Sed sit amet
A négy örömhormon – kiaknázatlan lehetőségek a vezetői munkában A négy örömhormon szerepét a vezetői munkában Simon Sinek népszerűsítette „A jó vezetők esznek utoljára” című
A PERMA modell segítségével tudatosan és praktikusan áttekinthetjük, mit érdemes változtatnunk nekünk, magunkban, ahhoz, hogy jobban érezzük magunkat a munkahelyen. Azt valljuk, minden vezetőnek érdemes
Miért teszi tönkre az életünket a kényelem és miért érdemes vállalni a komfortzóna elhagyását, a kihívásokat, nehézségeket? Műszakvezetők, csoportvezetők részére tartott vezetőképzéseinken rendszeresen halljuk a
