
Először elfogadni és csak utána változtatni!
Miért fontos először elfogadni egy helyzetet, egy kihívást, egy problémát és csak utána változtatni rajta? Az „először elfogadni és csak utána megváltoztatni” szemléletmódot, illetve
„Az vagy, amit rendszeresen teszel. A kiválóság tehát nem cselekedet, hanem szokás.”
Arisztotelész
Szinte mindegy, hogy milyen témájú vezetői tréninget tartunk – a nyugodt, bizalmi légkör fontossága mindig előkerül. A kérdés persze az, hogy hogyan tud egy középvezető vagy frontvonali vezető valódi bizalmi légkört (divatos nevén pszichológiai biztonságot) kialakítani a mai komplex környezetben.
A rossz hír: nem megy egy nap alatt! A jó hír: apró, következetes vezetői szokások révén viszont biztosan kialakulhat.
Múltkori írásunkban amellett érveltünk, hogy napjaink erős vezetője a hiteles vezető. Mai írásunkban összegyűjtöttünk 7+1 olyan vezetői szokást, amelyekkel napról napra ki tudod alakítani csapatodban a nyugodt, bizalmi légkört.
A szokás lényege: Mielőtt kommunikálsz egy munkatársaddal vagy megbeszélésre mész, gondold át, mi a célod. Ez a 30 másodperces felkészülés megelőzi a félreértéseket és növeli a hatékonyságot.
Miért működik: A tudatos kommunikáció azt üzeni a csapatnak, hogy minden beszélgetés fontos számodra. Amikor a munkatársaid érzik, hogy átgondolt, célzott kommunikációt folytatsz velük, növekszik a bizalmuk irántad.
Gyakorlati tipp: Minden beszélgetés előtt tedd fel magadnak a kérdést: „Mit akarok elérni ezzel a beszélgetéssel?”
A szokás lényege: Feladatkiadásnál, változások bejelentésekor a dolgozókat elsősorban a miértek érdeklik. Ha nem mondod el előre a miérteket, kellemetlen érzéseket váltasz ki és ellenállást kapsz: „De miért én!?”, „Miért most!?”, „Miért, amikor a régi is jól működött!?” A dolgozók „Miért?!” kérdéseire adott minden válaszod, akármennyire is valós, megalapozott, magyarázkodásnak fog tűnni! Előzd meg a magyarázkodást! Mondd el kérdés nélkül előre azt, amit a miért kérdésre válaszolnál!
Miért működik: Az átláthatóság bizalmat épít. Amikor megérted a hátteret, könnyebb elfogadni a változást.
Gyakorlati tipp: Minden fontosabb döntés, feladat vagy változás bejelentésekor add meg a változás hátterét 1-2 mondatban.
A szokás lényege: Konfliktusok esetén előbb hallgasd meg munkatársaidat, egy rövid mondatban foglald össze, mi a problémájuk, és csak utána kezd el mondani azt, amit te akarsz.
Miért működik: 3. tanácsunk Stephen R. Covey sikerkönyvéből származó örökérvényű tanács. Amikor valaki érzi, hogy meghallgatták, sokkal nyitottabb lesz mások nézőpontjára is.
Gyakorlati tipp: Használd az „Úgy érted, hogy …?” vagy a „Ha jól értem, azt mondod, hogy…” kezdetű mondatokat, mielőtt a saját álláspontodat bemutatnád.
4, Ne kerülgesd, hanem vállald fel a nehéz helyzeteket
A szokás lényege: A nehéz helyzetek felvállalásának kulcsa, hogy nyugodt légkörben, mellébeszélés (divatos nevén bullshit) nélkül minél előbb eljuss a valósághoz, az adatokhoz.
Miért működik: Nyugodtságoddal, tárgyszerűségeddel biztos pontot jelenthetsz a bizonytalan világban. A munkatársaid értékelni fogják, hogy számíthatnak rád még a nehéz pillanatokban is. A nehéz beszélgetések során gyakran kiderülhet, hogy munkatársaid szerint rosszul vagy nem következetesen döntöttél, esetleg kivételeztél. Ezek a visszajelzések értékes önismereti lehetőségek és javíthatják döntési képességedet.
Gyakorlati tipp: A nehéz beszélgetéseket kezdd érdeklődésedet kifejező mondatokkal, pl.: „Beszélnünk kell erről a helyzetről. Mit gondolsz, mi történt?” És legyél nyitott arra, hogy saját hibáidról is hallhatsz.
A szokás lényege: Ha hibáztál, akkor ismerd be, de mindjárt utána mondd el, hogy mit tanultál belőle és legközelebb mit akarsz másképpen csinálni. A sebezhetőség felvállalása nem gyengeség, hanem a hiteles vezető egyik legerősebb eszköze.
Miért működik: A sebezhetőség vállalása emberivé tesz és pszichológiai biztonságot teremt. Amikor munkatársaid látják, hogy te is fejlődsz és mersz hibázni, könnyebben fogadják el a saját hibáikat és nyitottabbak lesznek a tanulásra. A vezetői „páncél” levétele paradox módon növeli a tekintélyed.
Gyakorlati tipp: „Hibát követtem el… amit ebből tanultam… Legközelebb úgy fogom csinálni, hogy…” És ne félj beismerni, ha valamit nem tudsz – ez is a hitelesség része.
A szokás lényege: Naponta szánj időt arra tudatosan, hogy köszönetet mondj valakinek a csapatodban a munkájáért. Ne csak általánosan, hanem konkrétan.
Miért működik: A köszönetnyilvánítás az egyik legjobb módja az érzelmi bankszámla növelésének. A konkrét elismerés azt mutatja, hogy figyelemmel kíséred a munkatársaid teljesítményét. Az érzelmi bankszámlát azért is kell növelned, mert azt akaratlanul is csökkenteni fogod, ha nemet kell mondanod, vagy meg kell beszélned a dolgozó által elkövetett hibákat.
Gyakorlati tipp: Ne csak azt mondd: „Köszönöm”, hanem azt is: „Köszönöm, hogy tegnap a határidő előtt befejezted a jelentést. Ez segített, hogy nyugodtan készülhessek a mai prezentációra.”
A szokás lényege: Ne akarj minden döntést egyedül meghozni. Vond be a munkatársaidat, delegálj feladatokat és döntési jogköröket. A bevonás nem azt jelenti, hogy lepasszolod a feladataidat, hanem azt, hogy keresed azokat a feladatokat, amelyek végrehajtásával munkatársaid fejlődhetnek.
Miért működik: A dolgozók jól alkalmazott bevonása növeli az elköteleződést („amit én is alakítok, azt jobban támogatom”). A delegálás pedig fejleszti a munkatársaidat és tehermentesít téged. Ráadásul gyakran jobb döntések születnek, mert többféle nézőpontot veszel figyelembe.
Gyakorlati tipp: Mielőtt döntést hozol, kérdezd meg magadtól: „Kinek a véleményét, segítségét kérhetném ebben a kérdésben?” És amikor delegálsz, ne csak a feladatot add át, hanem a szükséges jogkört is.
A szokás lényege: Ösztöneid, a „csimpánz agyad” azonnali reagálásra, visszavágásra késztetnek. Vedd ezt észre és adj magadnak pár percet, hogy a céljaid, értékeid mentén megkeresd a legjobb válaszod.
Miért működik: Az önkontroll a vezetői erő egyik legfontosabb jele. Amikor stressz alatt is kiegyensúlyozott maradsz, növeled a csapat bizalmát.
Gyakorlati tipp: Nehéz pillanatokban használd a „STOP” technikát: Szünetet tartok, Tényeket nézem, Opciókat fontolgatok, Pozitív lépést teszek.
A 2024-es Harvard Business Publishing tanulmány szerint a sikeres vezetőfejlesztési programok középpontjában már nem a hagyományos „kemény” készségek állnak, hanem olyan „puha” kompetenciák, mint a bizalomépítés, az érzelmi intelligencia és a hiteles kommunikáció.
A bizalom három pilléren nyugszik: hitelességen, logikán és empátián. A fenti szokások mind ezt a három területet erősítik. Ma a „puha”, (szoft) kompetenciák a „kemény” kompetenciák!
Ezek a szokások nem igényelnek extra időt, de idővel jelentős változást hoznak. Egy 2024-es kutatás szerint azok a vezetők, akik következetesen alkalmazzák a bizalomépítő szokásokat:
Minden szokás bővebb kifejtése egy-egy napos tréninget igényelne, de meggyőződésünk, hogy a 7+1 szokást enélkül is elkezdheted gyakorolni. Ha már látod a hatékonyságát, úgyis megjelenik benned a kíváncsiság, hogy miért is működnek az egyes szokások.
Arisztotelész mondása szerint „Az vagy, amit rendszeresen teszel.” A kérdés nem az, hogy van-e időd ezekre a szokásokra. A kérdés az, hogy van-e időd arra, hogy NE légy hiteles vezető.
Ha felébred a kíváncsiságod, várunk a „Nehéz beszélgetések”, vagy a „Hogyan maradjak pozitív ennyi negatív hatás közepette?!” stresszkezelő tréningünkön, illetve a „Légy olyan vezető, hogy mindenki a Te csapatodban akarjon dolgozni!” című vezetőképző programjainkon.
Maradj kíváncsi, maradj szerény!
Barátsággal!

Héder Sándor
forlong@t-online.hu
+36 30 9578 515

Miért fontos először elfogadni egy helyzetet, egy kihívást, egy problémát és csak utána változtatni rajta? Az „először elfogadni és csak utána megváltoztatni” szemléletmódot, illetve

„Az vagy, amit rendszeresen teszel. A kiválóság tehát nem cselekedet, hanem szokás.” Arisztotelész Szinte mindegy, hogy milyen témájú vezetői tréninget tartunk – a nyugodt, bizalmi

Valóban káros a túl sok empátia a vezetői munkában? Amikor vezetői tréningjeinken előkerül az empátia a vezetői munkában témakör, szinte minden alkalommal van olyan vezető,

Sajnos munkahelyi környezetben is az erőszak könnyebb, mint a párbeszéd! Könnyebb a teljesítményt büntetés-jutalmazás révén, rövidtávon kipréselni, kikényszeríteni a dolgozókból, mint egy olyan közösséget építeni,