A „Tudatos vezetés választóvonala” című könyvnek ott a helye minden vezető könyvespolcán, laptopján vagy e-book olvasóján!
Miért gondolom?
Az elmúlt évtizedekben hatalmasat fejlődtek a cégek. Növekedett a termelékenység, javult a minőség, a cégek megtanulták a bonyolult értékláncok működtetését. Növekedett a dolgozók anyagi jóléte is. E fejlődésnek azonban ma már egyértelműen látszik az árnyoldala:
Évtizedek óta frontvonali vezetőkkel dolgozunk együtt, és az energiátlanság, kedvtelenség a műszakvezető, csoportvezető barátaink körében is megjelent. Ők meg arról számolnak be, hogy sok a „sérült”, céltalanul, jövőkép nélkül sodródó dolgozó. Szintén magas a csonka családban élő, vagy gyermekét egyedül nevelő munkavállaló száma. A fiatalok között sok az olyan dolgozó, aki csonka családban nőtt fel. A frontvonali vezetők munkaidejének egyre nagyobb része arra megy el, hogy energiát öntsenek a dolgozókba, miközben ők is küzdenek az energiátlansággal.
Azt is tapasztalom, hogy sokan
A kedvtelenség persze kihat az eredményekre, a minőségre. Cégvezetőként úgy szokták leírni a jelenséget, hogy nem „harapnak” annyira a dolgozók, nem „éhesek”, „jól vannak lakva”, „túl jó dolguk van”! Nincs bennük meg a sürgetettség érzése, a felelősségvállalás, a kezdeményező képesség, a kitartás a dolgok végigviteléhez.
Hazánkból persze mindezt könnyű úgy értelmezni, hogy a nyugat vezetési válságban van. Szerintem szó sincs erről. A nyugati vezetők most kezdik megérteni, hogy meg kell tanulniuk, hogyan kell hosszútávon is kiegyensúlyozott, boldog, értelmes, egész életet élni.
Miért?
Mert megtapasztalták, hogy az anyagi jólét, a nagyobb ház, nagyobb autó önmagában nem hozza el a boldog, kiegyensúlyozott, minőségi életet.
Ez paradigmaváltást igényel a képzőktől, a képzést igénybe vevőktől egyaránt. El kell fogadnunk, hogy a cégek fejlődése nem csak a külvilág menedzselésének módszereitől, technikáitól függ. A cégek fejlődése a mai komplex világban sokkal inkább a vezetők, a dolgozók belső világában (hozzáállás, érzelmek kezelése, értékrend, célok átvilágítása stb.) való fejlődéstől függ. A minőségügyi szakemberek által népszerűvé tett folyamatos fejlődést érdemes kiterjeszteni a belső világunk, az önismeretünk területére is!
Yuval Harari, korunk nagyszerű történésze szerint ma sokkal inkább több pszichológusra, filozófusra lenne szükség, mintsem informatikusra.
Mi a Forlong Bt.-ben azt valljuk, hogy a hazai vezetőknek sem érdemes lemaradni belső világuk fejlesztésében.
A kulcs az éntudatosságban rejlik. Abban, hogy észrevegyük, milyen szemüveggel, milyen szemléletmóddal, mindset-tel nézünk a világra.
A Tudatos vezetés könyv szerzői szerint alapvetően kétféle szemléletmóddal nézhetünk a világra:
Ebben a szemléletmódban a politikusok kedvenc szemléletmódját és kommunikációját alkalmazzuk ösztönösen. Minden velünk történő rossz, más miatt van (és minden jó az persze miattunk). Más miatt nem érjük el az eredményeket, más miatt „szívunk”, más tehet a rosszkedvünkről, sanyarú múltunkról és ellopott jövőnkről!
A külvilág rángat, a másik ember miatt van stresszem, más miatt túlórázom, a főnökök semmihez sem értenek, a dolgozók érdektelenek, általában hülyékkel vagyok körülvéve.
Ebben a gondolkodásmódban a kedvenc kérdésem: „Miért történik ez pont velem?”, „Miért érdemlem pont én ezt a történést, amikor én kiváló ember vagyok és mindenkinek is csak segítettem egész életemben?”. Áldozatnak érezzük magunkat és belelépünk a drámaháromszögbe (bűnös-áldozat-megmentő) és ezzel együtt a mókuskerékbe.
Az állandó ellenségkeresés, mások hibáztatása hosszútávon megszünteti a fejlődést. „Miért én fejlődjek, ha mással van baj?” Ha megszűnik a fejlődés, megjelenik a fásultság és ezt a fásultságot nem orvosolja az anyagi gyarapodás!
Ha azt veszed észre magadon, hogy legtöbbet ebben a szemléletmódban vagy, ne parázz! A könyv szerzői szerint az emberek többsége ide tartozik. A jó hír az, ha figyelünk, akkor kiléphetünk ebből a szemléletmódból és sok-sok gyakorlás révén átléphetünk „Az események általam alakulnak” szemléletmódba.
2, „Az események általam alakulnak!” szemléletmód jellemzői a Tudatos vezetés választóvonala könyv szerint
Ha ebben a szemléletmódban vagyunk, akkor elfogadjuk, hogy nekünk is van szerepünk a külvilág eseményeinek alakításában. Egyáltalán elfogadjuk, hogy mi magunk, a cégünk, az országunk, a világ a problémák megoldása révén fejlődik. Ekkor olyan kérdéseket tesszük fel magunknak, hogy
Magyarra lefordítva, ha azt tapasztalom, hogy az alábbi mondatokhoz hasonló mondatokat ismételgetek magamban:
akkor vegyem észre, hogy „Az események megtörténnek velem” szemléletmódban vagyok és legyek képes magamat „átkapcsolni” „Az események általam alakulnak” szemléletmódba.
Ha át tudjuk kapcsolni magunkat „Az események általam alakulnak” módba, akkor elménk máshogy fog működni. Felébred bennünk a kíváncsiság, a megértés szándékával kérdezünk munkatársainktól, így többet fogunk tanulni, jobb csapattagok lehetünk és kiléphetünk a mókuskerékből.
A mi (Forlong Bt.) fogalmaink szerint erős és emberséges, pozitív energiát sugárzó vezetők leszünk.
Még egyszer szeretném megemlíteni, amit a „Tudatos vezetés választóvonala” könyv szerzői többször is hangsúlyoznak, hogy a szemléletmód átkapcsolást szinte életünk végéig kell gyakorolnunk. Miért? Mert váratlan események, stresszorok megjelenésekor az első gondolataink „Az események megtörténnek velem” szemléletmódban született gondolatok lesznek.
A könyv szerzői a főbb megállapításuk mellett még 15 praktikus technikát javasolnak, melyek gyakorlásával még több időt tölthetünk „Az események általam alakulnak” szemléletmódban. Ha nincs időd végigolvasni a könyvet, akkor javaslom a „Hogyan maradjak pozitív ennyi negatív hatás közepette?!” című tréningünket.
Az ábra angol nyelvű változataiban rendszeresen feltűnik, hogy „Az események megtörténnek velem” szemléletmódot vonal alatti, míg „Az események általam alakulnak” szemléletmódot vonal fölötti jelenségként ábrázolják. A vonal a tudatosság vonala. A vonal alatt az evolúció automatáiként viselkedünk, felette pedig céltudatos, érett felnőttként.
A tudatos vezetés könyv szerzői végül is nem mondanak mást, mint pl. a sztoikus filozófia vagy az asszertív kommunikáció. A Tudatos vezetés választóvonala könyvhöz nagyon hasonló ajánlásokat fogalmaz meg pl. az „Outward mindset” című könyv is, melyről itt írtunk ismertetőt.
Jó dolog viszont, hogy más korok, más paradigmák követői hasonlót ajánlanak. Minél több szemszögből hallunk hasonló dolgokat, annál mélyebb lehet a megértésünk.
Képzéseinken nemcsak a fásultsággal küzdő vezetőkkel találkozunk, hanem kiváló vezetőkkel is!
Olyan kiváló vezetőkkel, akik évtizedek után is energikusan végzik a munkájukat. Számunkra megtiszteltetés, hogy modellezhetjük az ő gondolkodásmódjukat, szemléletmódjukat, viselkedésüket. A mi tapasztalatunk szerint a kiváló vezetők a Tudatos vezetés választóvonala című könyv fogalmaival élve legtöbbet „Az események általam alakulnak” szemléletmódban tartózkodnak.
Kérdésünk Hozzád kedves olvasónk:
Barátsággal!
Héder Sándor
forlong@t-online.hu
+36 30 9578 515
(A postban használt képek a Microsoft Edge és a Microsoft 365 AI programjával készültek.)
Jó vezetőből kiváló vezetővé válni – folyamatos munkát, tudatos erőfeszítéseket igényel A „Légy az a vezető, akinek mindenki a csapatában akar dolgozni” című gyakorlatorientált
A mentális erő fogalma, a mentális erő fejlesztése a katonaságtól indult, de mára kulcsszó lett a vezetés területén is! Korábbi írásomban amellett érveltem, hogy a
Napjainkban a világ nyugati felében a sztoicizmus népszerűsége megnövekedett, már-már korunk önsegélyező (self-help) szakirodalmává nőtte ki magát. Nézzük meg a sztoicizmus népszerűsége mögötti okokat és
Sajnos vannak pokoli főnökök! A pokoli főnökök sokszor nincsenek is tisztában azzal, hogy 1-1 mondatuk, milyen demotiváló, milyen mértékben rombolja a beosztottak önbizalmát. ámde a beosztottak
