A munka, mint önmagunk felfedezése
Egyetértek Robert Greene-vel a Kiválóság hatalma című könyv szerzőjével abban, hogy
-
- a munkán keresztül fedezhetjük fel magunkat: tanulhatunk a kihívásaink megválaszolásából, hibáinkból, konfliktusainkból és sikereinkből
- a munkán keresztül fejleszthetjük kompetenciáinkat, mentális erőnket, következetességünket, kapcsolatainkat
- a munkánk révén válhatunk kiválóvá, bölcsekké és a
- munkánk révén járulhatunk legjobban hozzá a környezetünk fejlődéséhez.
Lúzer az akinek dolgoznia kell?
Amióta kiűzettünk a paradicsomból nincs jó PR-je a munkának: „Orczád verítékével egyed a te kenyeredet, míglen visszatérsz a földbe” -mondja az Úr Ádámnak, akit az egyik népszerű online újság csak egyszerűen „az első szerencsétlenül járt férfinek” nevez.“Visszavonulni fiatalon és gazdagon” – hirdeti a népszerű önsegélyező könyv, mely baleknek, lúzernek tekinti azokat, akiknek addig kell dolgozniuk, míg el nem érik a nyugdíjas kort.„Élvezd ki az egyetemi éveidet, mert ez lesz életed legjobb szakasza”– mondja a népszerű tanács a fiataloknak. Csoda, hogy nem akarnak munkába állni?
A közhiedelem úgy hiszi, hogy önmagunk megtalálása a nehezen megfogható spirituális megvilágosodáson, gurukon – röviden – másokon múlik.
A munka révén megismerhetjük magunkat, bölcsekké válhatunk
Azért hiszek abban, hogy a munkán keresztül válhatunk bölcsekké, mert sok cégnél dolgozva ezt tapasztalom:
- Több, mit négy éven keresztül műszakonként 10, összesen 40 frontvonali vezető fejlődésének támogatása volt a feladatom. Azt tapasztaltam, hogy a legjobbak korán kezdték az élet egyetemét. Már diákként több helyen dolgoztak, akár multiknál, akár szüleik mellett a családi vállalkozásban, de hamar munkába álltak.
- Több mint 10 éven keresztül minden évben együtt dolgozhattam áramszolgáltatós, gázszolgáltatós üzemirányítókkal és nagyon jó volt megtapasztalni, hogy ugyanabban a felelősségteljes munkakörben évtizedeket eltöltve nem belefásulnak az emberek a munkába, hanem éberek maradnak, valóban élethossziglan tanulnak és bölcs emberekké válnak, akiknek szívesen időzünk a társaságában.
A munka révén nem lesz mindenki bölcs!
Persze hiba lenne azt hinni, hogy a munkában eltöltött idő, – vagy ahogy Anders Ericsson neves sportpszichológus nevezi a naiv tapasztalatszerzés – önmagában bölcsebbé tesz. Ericsson tudatos tapasztalatszerzésnek hívja azt a folyamatot, amivel munkánk réven lehetünk bölcsek és kiválóak.
Dr. Deming a tapsztalatok feldolgozására a PDCA ciklusokban való gondolkodást és cselekvést javasolja. mielött belevágunk valamibe készitsünk tervet (Plan), a tervünket valósítsuk meg (Do), a megvalósulást ellenőrizzük (Check) majd az ellenőrzésünk eredményeképpen, ha szükséges, változtassunk (Adjust). A PDCA ciklusokban való gondolkodás a termelési környezetben elterjedt Mike Rother féle KATA coaching alapja. Én magam is szeretem ezt – Rother szerinti „tudományos gondolkodást” (scientific thinking) – alkalmazni mind az egyéni vezetőképzéseinken, mind a online mentorálásaink során során.
Akiket bővebben érdekel a tapasztalatokból való tanulás azoknak javaslom a „Légy az a vezető, akinek mindenki a csapatában akar tartozni!” vezetőképzőnket vagy az együttműködési, csapatcoaching programunkat!
Kíváncsi vagyok, mit gondolnak erről a kedves olvasók, mik a tapasztalataitok.
A munka révén felfedezhetjük magunkat? Kiválóvá, bölccsé válhatunk? Mi erről a tapasztalataitok?
Kedves László!
A sok munka révén minden bizonnyal én is a „lúzerek” táborát fogom növelni. Én szívem a mélyén inkább a bölcsesség felé szeretnék araszolni, mint elkerülni az ilyen „lúzerséget!”
„…baleknek, lúzernek tekinti azokat, akiknek addig kell dolgozniuk, míg el nem érik a nyugdíjas kort.” – olvasom fentebb az idézetet.
Hát akkor jómagam mekkora lúzer lehetek, aki a nyugdíjon túl is ugyanúgy dolgozom, mint addig, a saját vállalkozásomban.
Egyik vállalkozó ismerősöm mesélte, hogy a vállalkozása munkaügyéről egyszer csak riadtan jelezték neki, hogy főnök, magának már nyugdíjba kellett volna mennie! (Miközben sokan centit vágnak, hogy abba hagyhassák a munkát.) Vajon ő is balek?