Te hogyan gondolkodsz a munka-magánélet kapcsolatáról?
A munka-magánélet kapcsolata egyre hangosabban jön velünk szembe a műszakvezetőknek, csoportvezetőként tartott tréningjeinken. Oly annyira hangosan, hogy a téma megér egy posztot.
Összefoglalom vezető barátainktól a munka-magánélet egyensúlya, munka-magánélet integrációja témakörben hallottakat. Kicsit fűszerezem a saját élettapasztalatommal, illetve szakirodalmi hivatkozásokkal.
A munka-magánélet integrációja mellett szeretnék érvelni, előrevetítve azt is, hogy annak kialakítása egy életen át tartó figyelmet és tanulást igényel. Jóllétünk, életminőségünk szempontjából viszont búsásan megtérül!
Ez elmúlt években, elsősorban a multis környezetben tartott képzéseinken azt halljuk a régóta dolgozó műszakvezetők jelentős részétől, hogy nagyon határozottan és mereven szétválasztják a munkát és a magánéletet.
Tapasztalatuk révén a munkát (elméjüket szinte „automata” üzemmódba téve) letudják. Megtanulták, hogy a munkába csak annyit tegyenek bele, amennyi szükséges. A cégen belüli problémákon már nem stresszelik magukat, mondván nagy a cég, biztos valakik már dolgoznak a megszüntetésükön.
Ha véget ér a műszakjuk, lehúzzák a kártyájukat és megszűnik számukra a cég. Jöhet az izgalmas hobbikkal tűzdelt, megérdemelt „valódi” életük, a magánélet. Ezt a magánéletet a multiknál dolgozó vezetők ma már meg is engedhetik maguknak, hisz elég jó fizetést és juttatásokat kapnak. Ebben a felfogásban a munka pénzkereseti lehetőség. A flow-tesztjeink is ezt mutatják.
Akik viszont nem tudják megtanulni a munka magánélet hermetikus szétválasztását, sokkal több stresszt élnek át, hazaviszik a munkahelyi problémákat. Leginkább tőlük halljuk a „Ki akarok lépni a mókuskerékből!” vágyakozó mondatot.
E felfogásnak az a hátránya, hogy akik ezt vallják, megállnak a szakmai fejlődésben. Körükben alakulhat ki a kompetenciafáradtságnak nevezett jelenség. Az életük egyharmadát kitevő munka szinte kiesik az életükből és ez az izgalmas magánélet ellenére kihat érzelmi egyensúlyukra, életminőségükre, az élettel való elégedettségükre. Előnye viszont, hogy a magánéletüket szemlátomást jól ki tudják használni.
Figyelem! A fenti megállapításaimat nem ítélkezésként mondom, sokkal inkább a gazdasági fejlődés velejárójaként, illetve trénerként a magam számára feladatként. Hogy tudok segíteni ezeknek a fantasztikus embereknek?
Ők a munka-magánélet hermetikus elválasztásával tudják feldolgozni, hogy egy nagy cégnél már nem látszik annyira a motiváltságukhoz oly szükséges munka végső értelme (lásd írásunkat) és kevés az autonómiájuk. Azt is nehéz megélniük, hogy a középvezetői beosztásból kevés művezetőnek van lehetősége az előrelepésre. A munka-magánélet hermetikus szétválasztásának „jelensége” az én értelmezésemben sokkal inkább a cégekről szól, mint a dolgozókról!
Esősorban kkv-knál tapasztalom, hogy a középvezetők munkája szinte 24/7-ben zajlik. Míg a multiknál általában kevés termékkel foglalkoznak, kidolgozott folyamatok segítik a célok, a megfelelő hatékonyság elérését, addig a kkv-knál sokféle termék/szolgáltatás van. Kevesebb a bevált folyamat, így sokat kell rögtönözni. A megfelelő döntések meghozásához, a problémák elhárításához viszont az szükséges, hogy a középvezetők mindig elérhetők legyenek.
A munka és a magánélet egyensúlyát általában úgy határozzák meg, mint azt az időt, amit az egyén munkája végzésével tölt, szemben azzal az idővel, amelyet szeretteivel vagy személyes érdeklődési körökkel és hobbikkal tölt.
Ők nagyon is tudatában vannak az egyensúly hiányának és szívesen vesznek részt készségfejlesztő, időgazdálkodási, stresszkezelési képzéseken. Ezek a képzések ideig-óráig jók lehetnek, azonban a kutya máshol van elásva.
A munka-magánélet egyensúlya trade-off kapcsolat, „Melyik ujjam harapjam?” helyzet. Ha többet áldozok a munkámra, akkor nem jut idő a magánéletemre, családomra. Ha viszont többet áldozok a magánéletemre, akkor a munkámban nem haladok. Ez a helyzet állandó egyensúlyozásra késztet és az örök lelkiismeret-furdalás alapja lehet. Egy blogger barátom írása szerint a munka-magánélet egyensúlyának a hiánya a szexuális életünkre is kihat. Ajánlom írását!
Előnye is van a 24/7-ben való elérhetőségnek. Fontosnak érezheti magát a vezető. A kkv vezetők még találkoznak a végfelhasználókkal, azok elégedettsége, esetleg pozitív visszajelzése enyhítheti a lelkiismeret furdalást.
A munka-magánélet integrálása egy olyan szemléletmód, melynek középpontjában egy rajtam túlmutató, nemes cél áll, melynek elérését támogatja az átvilágított értékrendem. Az értékrendem alapja, hogy nem én, illetve az egom áll a gondolkodásom középpontjában. Így a sok probléma, a sok kihívás ellenére is nyitott tudok maradni másokra, a világra.
A munka-magánélet integrálása felfogásban, nem csak célról célra ugrálunk, hanem a célok az általam fontosnak tartott irányba is mutatnak. A munka-magánélet integrálásához fontos, hogy értékrendemet minden nap tudjam kamatoztatni a munkámban, a magánéletemben egyaránt, így a munka hivatássá válik. A magánéletből, a munkából is megújuló energiát meríthetünk.
Vannak jó példák a munka-magánélet integrálására?!
Igen! A tréneri szakmában az a szép, hogy nálunk kiválóbb emberekkel találkozhatunk. Cégtípustól, beosztástól függetlenül találkozunk olyanokkal, akik szerintünk megtalálták a munka-magánélet integrálását. Szerencsére velük sokat tudunk beszélgetni és modellezhetjük az ő gondolkodásukat, viselkedésüket.
Náluk azt látjuk, hogy megtalálták azt a rajtuk túlmutató célt, amit szolgálnak.
Természetesen ők is küzdenek a mindennapok kihívásainak megválaszolásával, de ezt a küzdelmet nem úgy fogják fel, hogy valaki miatt „szívnak”, hanem elfogadják, hogy az élet természetes része a nehézségekkel való megküzdés.
Míg a munka-magánélet egyensúlya felfogásban a folyamatos egyensúlyozás emészti fel kognitív és fizikai energiáinkat, addig a munka-magánélet integrálása felfogásban a lényeg, hogy folyamatosan dolgozzunk a küldetésünkön. Van, amikor keveset haladunk, van, amikor sokat. Ebben a felfogásban az élet, az üzlet egy hosszútávú játék, ahogy Simon Sinek, korunk vezetői guruja hangoztatja. Az idő pedig a szövetségesünkké válik, ahogy James Clear, egy másik guru, a folyamatos fejlődés guruja vallja.
Kérdés, hogy hogyan lehet megtalálni a rajtuk túlmutató célt?
Nekünk nem volt ilyen szerencsénk. Mi tudatosan tanultuk és ma is tanuljuk a munka-szabadidő integrálását.
Nekünk leginkább Marin Seligman PERMA modellje segített, segít. Az ő modelljének az előnye az, hogy nagyon praktikus feladatok révén juthatunk el oda, hogy átvilágítjuk értékrendünket és megkeressük a munkánkban a rajtunk túlmutató értelmet.
Ha többet akarsz megtudni a PERMA modellről, a munka-szabadidő integrálásáról, akkor ajánljuk a „Hogyan maradjak pozitív ennyi negatív hatás közepette?!” című programunkat, illetve online tanácsadásunkat.
Természetesen nekik az érdekük, hisz jobban érezhetik magukat a bőrükben, de érdeke a családjuknak és végső soron a cégüknek is.
Eredményesebb egy cég, ha a vezetők jól érzik magukat a szerepükben, kevesebb a kiégés, fenntartható a fejlődés. Hazai kutatásokat erre nem találtam, de ha érdekel az Ipsos és a MapowerGroup oldalain számos erre vonatkozó kutatást találhatsz.
Barátsággal!
Héder Sándor
forlong@t-online.hu
+36 30 9578 515
(A postban használt képek a Microsoft Edge és a Microsoft 365 AI programjával készültek.)
A rezíliencia, a rugalmas alkalmazkodóképesség a mentálisan erős emberek jellemzője. Ha valaki a neten szeretne utánajárni a rezílienciának, akkor kevés oldalon jut mélyebb ismeretekhez. Üdítő
Te hogyan gondolkodsz a munka-magánélet kapcsolatáról? A munka-magánélet kapcsolata egyre hangosabban jön velünk szembe a műszakvezetőknek, csoportvezetőként tartott tréningjeinken. Oly annyira hangosan, hogy a téma
Mi a hasonlóság egy kiváló vezető és a leszokott drogos között? Nos, a leszokott drogos, de mondhatnánk, a leszokott dohányos vagy alkoholista bármikor visszatérhet a
Milyen károkat tudnak okozni a negatív érzések a vezetői munkában? A negatív érzések megjelenését a legkiválóbb vezetők sem tudják megakadályozni! A céljaik elérését számtalan akadály
